Fogy az egri

Nőtt az esküvők száma

Városházi infó 2011.04.26.00:00

20%-os fogyást könyvelhet el városunk és környéke lakossága az első negyedévben. 2011 első negyedévében 355 gyermek született Egerben, közülük 104-nek a szülei élnek a városban, vagyis ezek a gyermekek ténylegesen egri polgárként nőnek majd fel. 2010 hasonló időszakában 400 volt az összesített születési szám, a teljes tavalyi évben pedig 1420 gyermek jött világra a megyeszékhelyen. A halálozások száma a mögöttünk hagyott három hónapban 428 volt.

Fogy az egri

Nőtt az esküvők száma

Városházi infó 2011.04.26.00:00

Hirdetés

Fogy az egri

Nőtt az esküvők száma

Városházi infó 2011.04.26.00:00

A házasságkötéseket illetően érdekesség, hogy a tavalyi első negyedévhez képest 30-ról 60-ra nőtt, vagyis megduplázódott a frigykötések száma. (Tavaly egyébként összesen 280 esküvő volt Egerben.) Sajnálatosan a válások esetében is növekvő tendenciáról, magas számokról beszélhetünk.

ÉRDEKESSÉGEK:

Egyre több a „kis esküvő”: számos alkalommal legfeljebb néhány tucat vendég, míg több esetben csupán a tanúk jelenlétében mondanak igent egymásnak a felek.

Az urak jellemzően 30-31 évesen szánják el magukat az esküvőre, míg a menyasszonyok átlagéletkora 28 év körül van, általánosnak mondható tehát az 1-3 év különbség, legtöbbször a férfi javára.

Az első negyedévben két olyan nász is volt Egerben, ahol külföldi volt az egyik fél: egy francia és egy indiai polgár fogadott hűséget magyar nemzetiségű kiválasztottjának a Városházán.

A párok több alkalommal más városokból érkeztek Egerbe frigykötésre, például Pécsről, Debrecenből, Budapestről. Ennek oka általában családi kötődés, vagy a vonzódás Eger szépségéhez.

Hozzászólások

2Egri Szín2011április26.15:50ÚjVálasz
Nem azt jelenti, mert az a cikkből kiderül, hogy a 2010-es hasonló időszakhoz képest van ekkora fogyás. 60000-en pedig már rég nem vagyunk :(
Azért jogos az észrevétel, mert a pongyola, bulváros megfogalmazás nem csak figyelemfelkeltő, hanem értelemzavaró is lehet. Bocs.
1Bekiabáló2011április26.14:08ÚjVálasz
"20%-os fogyást könyvelhet el városunk és környéke lakossága az első negyedévben."
Ez azért elég meredek így. Ez nem azt jelenti, hogy 60000 helyett 48000 lakos van?

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.

Üdvözlégy, húsos zsömle

Egerben, a „papok városában” is jelentősen zuhant a magukat vallásosnak vallók száma. Heves megyében még jól tartották magukat, de Heves vármegye már elesett a lelkekért folyó küzdelemben. Pedig az elmúlt években rendesen felpörgött a köz javainak az egyházaknak történő osztogatása. Állam és egyház kéz a kézben fosztogatta Egert, tíz- de inkább százmilliárdos közvagyont íratva a vatikáni és egyéb főkönyvekbe.