A négy évvel ezelőtti felmérés önbevalláson alapult, nem mérésen. Az eredmény lehet, hogy igaz, lehet, hogy nem. Az Ország Nyelvi Tesztje viszont arra adott választ, hogy akiknek van nyelvismerete, azokról mit lehet tudni. Vajon a férfiak vagy a nők beszélnek-e jobban idegen nyelveket? Melyik megyékben melyik nyelvek a legelterjedtebbek, hol milyen szintű a nyelvtudás? A lakosság közel 1 ezrelékének nyelvtudását megmérő „Az Ország Nyelvi Tesztje” eredményeiből ezekre a kérdésekre is kiolvasható a válasz.

Szeptember 26. az Európai Nyelvek Napja. Ezen a napon EU-szerte rendezvényekkel ünneplik azt a „nyelvi tőkét”, amelyet a kontinens 23 hivatalos és több mint 60 kistérségi nyelve együtt képvisel. Felmerül a kérdés: vajon hazánk mennyit képes e tőkéből profitálni? Egy nyelviskola elkészítette az első olyan országos felmérést, amelyen tesztekkel és nem önbevallás alapján mérte fel a magyarok nyelvtudását. Így végre objektív és reális képet kaphatunk arról, milyen szinten áll Magyarország lakosainak idegennyelv-ismerete.

– Excuse me, where is Keleti station?
– Balra van.
– I’m sorry, I don’t understand.
– Mondom, balra van!!

A párbeszéd az ország talán bármely pontján elhangozhatott volna, kivéve, ha azokat kérdezték volna, akik az Ország Nyelvi Tesztjén részt vettek. A legtöbb pontot a Heves megyei résztvevők gyűjtötték, megszerezve ezzel megyéjüknek az aranyérmet. A legtöbb összegyűjtött pontszám azonban nem jelenti azt, hogy ebben a megyében beszélnek idegen nyelven a legtöbben vagy a legjobban. A versenyben második Tolna megye, míg a harmadik Nógrád megye lett.

JOBBAK A NŐK?

A teszt 13 nyelvből adott lehetőséget a nyelvtudás felmérésére. A legelterjedtebb idegen nyelvek (angol, német, olasz, spanyol, francia, orosz) mellett a határ menti nyelvek (szlovák, szlovén, szerb, román, horvát, ukrán) és a sok fiatal diplomás által beszélt eszperantó szerepelt a listában. Az eredményes tesztelők 68%-a egy nyelvből, 22%-a két nyelvből, 6%-a három nyelvből, 4 %-a pedig 4 vagy több nyelvből ért el értékelhető eredményt.
Egynél több idegen nyelv ismerete a tesztek kiértékelése alapján leginkább Budapesten (a tesztelők 36,6%-a), Baranya megyében (34,6%), Győr-Moson-Sopron megyében (38,6%), Pest megyében (33,1%) és Tolna megyében (34,1%) jellemző.
Az idegen nyelv ismeretét igazoló tesztek 72%-át nők, 28%-át férfiak töltötték ki. Ez a nagy eltérés azonban nem mutatkozott meg a nyelvtudás minőségében, ebben nincs nagy különbség a nemek között.

A nyelvek ismeretének megoszlásában már nagyobb különbségek mutatkoznak, míg a férfiak angol nyelvtudása nagyobb arányú volt a nőkénél, a nők viszont más nyelvekből magasabb arányban mutattak nyelvtudást. A férfiak átlagos angol nyelvtudását viszont a nők meghaladták, magasabb arányban voltak a nők között a B2 / C1 tudással rendelkezők

A DIPLOMÁSOK ÉS A FIATALOK TUDNAK, A TÖMEGEK NEM

A kitöltők 53%-a rendelkezik használható nyelvtudással (B1-B2-C1 szintek), arányuk a 25-34 éves korosztályban a legmagasabb (60%). A teszten az országos végzettségi arányokhoz képest (17% a 24-65 éves korosztályban) felülreprezentáltak voltak a diplomások (57%). A részvételi arányok jól leképezik a lakosságban a végzettség és nyelvtudás kapcsolatát: a diplomások lényegesen nagyobb arányban ismernek idegen nyelveket. A kitöltők között a diplomával nem rendelkezők jelentős része is tanuló, azaz jelenleg is nyelvet tanul. A lakosság nagy tömegét alkotó felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők elenyésző része beszél akár egy idegen nyelvet is értékelhető szinten. A 0 pontos  tesztet kitöltők elenyésző száma alapján az is valószínűsíthető, hogy az emberek reálisan látják a nyelvtudásukat: ha nem beszélnek nyelveket, akkor nem is töltötték ki a tesztet A mérések ebből a szempontból alátámasztják az Eurostat 2007-es, szomorú adatait, amely szerint a magyar 25-64 éves lakosság 75%-a nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem. Egyelőre.