Az ülésen részt vettek az Európai Parlament, és a nemzeti parlamentek képviselői, valamint a Brüsszelbe delegált állandó kormányzati képviselők, jelen volt Danuta Hübner, a Regionális Fejlesztési Bizottság elnöke és Johannes Hahn regionális politikáért felelős biztos is. Vezérszónokként Németország, Magyarország és Szlovénia ismertethette nemzeti álláspontját. Habis László a Parlament Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottságának alelnökeként tartott vitaindító előadást.

Mint kifejtette: az önkormányzatok számára kiemelten fontos az ÁFA-finanszírozás kérdésköre, hiszen rossz szabályozás esetén ellehetetlenülnek a települések saját beruházásai, fejlesztései. Úgy fogalmazott: „a le nem vonható ÁFÁ-nak mindenképpen elszámolhatónak kell lennie, egyébként a javaslat aránytalanul nagy pénzügyi-költségvetési következményekkel járna, például az állami, vagy önkormányzati projektek végrehajtására nézve. Ha az ÁFA-finanszírozás nem lesz a támogatás része, akkor még a legkedvezőbb, elvileg 85%-os támogatási hányadot felmutató pályázatok esetében is minimum 42%-os önerőt kellene felmutatni.” A Habis László által megfogalmazottak pozitív fogadtatásra találtak Brüsszelben: Johannes Hahn regionális politikáért felelős biztos a magyar álláspont elfogadását és felhasználását szorgalmazta.

Habis László elmondta még: immár számos régió eléri az unió egy főre jutó GDP-átlagának 75%-át, s így nem részesülhetne a felzárkózatást szolgáló kohéziós alapokból. Brüsszelben úgy gondolják, hogy ellensúlyozásként a támogatotti kört ki lehetne terjeszteni azon országokra, melyek az uniós GDP-átlag 75-90%-a között állnak. Hazánk számára ez elfogadhatatlan, hiszen a magyar álláspont szerint a kohéziós politikának továbbra is a legkevésbé fejlett régiókra kell fókuszálnia. Példaként említhető, hogy míg Magyarország az EU lakosságának 2%-át, területének 2,2%-át adja, addig a jelenlegi támogatási időszakban a rendelkezésre álló regionális források 7,2%-ára jogosult.

Éles vita folyt az ülésen arról is, hogy Brüsszel egységes szabályozásban gondolkodik. Az uniós szakemberek azt tartanák üdvösnek, ha a kohéziós alapból egy ország sem részesülne a GDP 2,5%-ánál nagyobb mértékben. Habis László ezzel szemben hangsúlyozta: a tagállamok között e tekintetben nem lehet egyenlőségjelet tenni, hiszen ahol alacsony a GDP, és ehhez kapcsolódóan a növekedési kilátások is korlátozottak, ott alapvetően fontos a kedvezőbb, egyéni szabályozás. A Bizottság nem csökkentheti a forrásokat éppen a legszegényebb régiók terhére. Magyarország különösen fontosnak tartja, hogy az uniós társfinanszírozás aránya a következő időszakban ne csökkenjen a jelenlegi szint alá.

Habis László kiemelte: Magyarország a tagállami rugalmasságot, a foglalkoztatás bővítését, az adminisztrációs terhek csökkentését tartja kívánatosnak. Fontos, hogy a tagállamok minden régióban a saját szakpolitikai igényeiknek megfelelően használhassák fel a kohéziós politikai forrásokat. Az Európai Bizottság jelenleg „túlszabályozza” a fejlesztési prioritásokat és a források felhasználásának módját, s ez mind csökkenti a tagállami forrás-felhasználás szabadságát. Nem támogatható az uniós Alapok külön elvek és logika mentén történő felhasználása, és az is fontos, hogy főként a kohéziós és a vidékfejlesztési politika eszközei közt hatékonyabb koordináció valósuljon meg.

A források felhasználásának hatékonyabb ellenőrzésére a megoldás nem a meglévő szabályrendszer újabb formális elvárásokkal való terhelése, hanem a szabályozás szemléletének módosítása. Legyen minél egyszerűbb, egyértelműbb és átláthatóbb a kohéziós politika végrehajtási mechanizmusa és szabályozása. Habis László - polgármesterként - hangot adott annak a reményének, hogy az uniós és tagállami döntéshozók bölcsen járnak el az előttünk álló tárgyalások során, és mindannyiunk javára mihamarabb megállapodnak a következő időszak támogatásainak megfelelő mértékéről, és felhasználási szabályairól - tájékoztatta szerkesztőségünket Eger MJV  Polgármesteri Hivatalának médiareferense.