Zajlanak a munkálatok a várban

Egri Szín információ 2011.12.04.00:00

A tavalyi, igen szélsőséges téli időjárás miatt az Egri Vár több falszakasza életveszélyessé vált, a főbejáratot akkor le kellett zárni. Az állagmegóvási munkálatok november 17-én kezdődtek meg, a kivitelezésben csúszás volt. Ez többek közt adminisztrációs okokra vezethető vissza, de el kellett készíteni a kapuk tervezését, valamint a munkák menetét is egyeztetni kellett az Örökségvédelmi Hivatallal.

Zajlanak a munkálatok a várban

Egri Szín információ 2011.12.04.00:00

Hirdetés

Zajlanak a munkálatok a várban

Egri Szín információ 2011.12.04.00:00

A várban jelentkező problémák megoldása érdekében júniusban, Habis László országgyűlési képviselő, Eger polgármestere dr. Fellegi Tamás Nemzeti Fejlesztési Miniszterhez fordult, mely kezdeményezéshez Szabó Róbert, a Heves Megyei Önkormányzat elnöke is csatlakozott. Eger és a megye vezetője a főbejárat és Varkoch-kapu tételekre kérte a forrást mindösszesen 15 millió Ft értékben.
Az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. rendelkezésre bocsátotta a forrást, a munkálatok - hosszas adminisztráció és egyeztetés után - végül november 17-én kezdődtek el. Nemesné Kiss Tímea, megbízott megyei múzeumigazgató elmondta: a kapuk tervezését el kellett készíteni, és azt, valamint az állagmegóvási munkák menetét is egyeztetni kellett az Örökségvédelmi Hivatallal, valamint adminisztrációs okok miatt is csúszás volt a kivitelezésben. Hozzátette: jelenleg is tart a Varkoch-kapu szigetelése, valamint a szakemberek a porladó köveket is kifaragják, és azokat megfelelő, új kövezettel pótolják. A munkálatok a tevek szerint január végén fejeződnek be.

A munka az Egri Várba érkezőket nem érinti, hiszen a biztonságos közlekedést védőtetők építésével és hálók felszerelésével biztosítják a kivitelezők. A Varkoch-kapu szigetelésének elkészítésénél a Vármúzeum a Szép-bástya mellett levezető utat biztosít a látogatók részére.

a főbejárat Fotó: Egri Szín

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.

Üdvözlégy, húsos zsömle

Egerben, a „papok városában” is jelentősen zuhant a magukat vallásosnak vallók száma. Heves megyében még jól tartották magukat, de Heves vármegye már elesett a lelkekért folyó küzdelemben. Pedig az elmúlt években rendesen felpörgött a köz javainak az egyházaknak történő osztogatása. Állam és egyház kéz a kézben fosztogatta Egert, tíz- de inkább százmilliárdos közvagyont íratva a vatikáni és egyéb főkönyvekbe.