Új finanszírozási rend a felsőoktatásban

Januártól lépett életbe az a törvény, amely új finanszírozási rendet ír elő a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára. Az eddig megszokott államilag támogatott és költségtérítéses képzéseket három új kategória váltja fel: a magyar állami ösztöndíj, a magyar állami részösztöndíjas, valamint az önköltséges képzés. Aki az állami ösztöndíjas helyekről kiszorul, az EKF-en mesterképzésben, levelező tagozaton akár 300 ezer forintot is fizethet félévente.
 
 

Új finanszírozási rend a felsőoktatásban

Januártól lépett életbe az a törvény, amely új finanszírozási rendet ír elő a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára. Az eddig megszokott államilag támogatott és költségtérítéses képzéseket három új kategória váltja fel: a magyar állami ösztöndíj, a magyar állami részösztöndíjas, valamint az önköltséges képzés. Aki az állami ösztöndíjas helyekről kiszorul, az EKF-en mesterképzésben, levelező tagozaton akár 300 ezer forintot is fizethet félévente.
 
 
 
 
 

Új finanszírozási rend a felsőoktatásban

Januártól lépett életbe az a törvény, amely új finanszírozási rendet ír elő a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára. Az eddig megszokott államilag támogatott és költségtérítéses képzéseket három új kategória váltja fel: a magyar állami ösztöndíj, a magyar állami részösztöndíjas, valamint az önköltséges képzés. Aki az állami ösztöndíjas helyekről kiszorul, az EKF-en mesterképzésben, levelező tagozaton akár 300 ezer forintot is fizethet félévente.
Kalóné Szűcs Erzsébet, az EKF Tanulmányi és Információs Központjának igazgatója elmondta: az új felsőoktatási törvény három finanszírozási formát tartalmaz: mintegy 34 ezer hallgatónak száz százalékban fizeti majd az állam a tanulmányi költségét. A második csoportba tartozó 15.550 részösztöndíjas hallgató esetében a képzési költség mintegy felét fogja fedezni az állam. Abban az esetben, ha valaki önköltséges képzésben tanul majd, a tandíj egésze őt fogja terhelni. Az igazgatónő elmondta továbbá: az EKF-en – néhány kivételtől eltekintve – a kormány által meghatározott alsó határra tették az önköltség összegét. Az emelkedés leginkább a mesterképzésben tanulókat érinti majd, a hallgatók levelező tagozaton akár 300 ezer forintot is fizethetnek majd félévente. Az új képzési költségek a felsőoktatásba újonnan belépőkre vonatkoznak majd, a már hallgatói státuszban lévők változatlan feltételekkel tanulhatnak. Hozzátette: megjósolni még nem lehet, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet mellett hányan tudják majd vállalni a rész- és önköltséges képzést.
 
A kormány nemrég hozott döntést a Diákhitel 2 programról, amelynek révén annak kötött felhasználású – a képzés költségeire fordítható – részére 2 százalékos kedvezményes hitelt vehetnek igénybe a hallgatók. Az állami ösztöndíjas hallgatók továbbra is csak szabad felhasználású diákhitelt igényelhetnének, havi maximum 40 ezer forintot, a részösztöndíjas és önköltséges hallgatók emellett kötött felhasználású kölcsönt is kérhetnének - szemeszterenként annyit, amennyit a képzésért fizetniük kell, havonta legfeljebb 80 ezer forintot. Az összegből azonban kizárólag tanulmányaikat finanszírozhatják majd.
 
A kormány pénteken hozta nyilvánosságra a 2012-es felsőoktatási felvételi tájékoztató kiegészítését, ebben közölték az államilag finanszírozott egyetemi és főiskolai férőhelyek intézmények közötti felosztását, illetve a képzések költségeit.  A kiegészítést megtekinthetik itt.
 
 

 
 

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!