Újabb 17 magyar állampolgárral gyarapodott hazánk

Tizenheten tettek állampolgársági esküt kedden a Városháza dísztermében. Voltak olyanok, akik visszahonosítást kértek és olyanok, akik Szudánból érkeztek.
 
 

Újabb 17 magyar állampolgárral gyarapodott hazánk

Tizenheten tettek állampolgársági esküt kedden a Városháza dísztermében. Voltak olyanok, akik visszahonosítást kértek és olyanok, akik Szudánból érkeztek.
 
 
 
 
 

Újabb 17 magyar állampolgárral gyarapodott hazánk

Tizenheten tettek állampolgársági esküt kedden a Városháza dísztermében. Voltak olyanok, akik visszahonosítást kértek és olyanok, akik Szudánból érkeztek.
A résztvevőknek Habis László Eger polgármestere előtt kellett elmondaniuk az eskü szövegét, mely az ”Isten engem úgy segítsen” mondattal zárult. A hivatalos ceremónia és az emléklapok átvétele után a polgármester a következő szavakkal köszöntötte legújabb honfitársainkat: általában Erdélyből, a Kárpátaljáról, Székelyföldről vagy a Vajdaságból folyamodnak magyar ajkúak állampolgársági kérelemért, és vannak olyanok, akik évek óta itt élnek, tanulnak, dolgoznak és azért szeretnének ide tartozni. Megadatott az a lehetőség, melynek köszönhetően gyorsított eljárásban egyesülhet nemzetünk a magyar ajkú polgárokkal. Majd Illyés Gyulát idézve monda: „A magyar az, akinek a nyelve és esze is magyarul forog.” Ez a közös magyar lelkület köt össze minket – fogalmazott a polgármester és a következő szavakkal köszönt el: Érezzék jól magukat és boldoguljanak.

Az eskütevők között volt Benedek Hunor, aki Székelyudvarhely mellől érkezett, jelenleg Egerbaktán él, Egerben a Szent Lőrinc Szakközépiskolában tanul, vendéglátó szakmenedzser osztályban. Neki a nagyszülei voltak magyarok. Szeretne majd nálunk letelepedni, családot alapítani és dolgozni.

Az állampolgársági esküt szintén letette Fadlalla Alnour Ibrahim és családja is, aki még 1979-ben Szudánból érkezett 18 évesen Magyarországra, Pécsen végzett az orvosi egyetemen. Elmondta, régen nem volt még angol nyelvű oktatás, ezért mindent magyarul kellett megtanulni, de szerencsére sok magyar segítőkész kollégája volt az egyetemen, akik mindenben támogatták. Nagyon megszerette az országunkat és 1996 óta folyamatosan itt él, jelenleg Ózdon a kórházban dolgozik. A gyerekek már itt jártak óvodába és iskolába, a legnagyobb fiú jelenleg a Debreceni Orvosi Egyetemen első éves hallgató.
 
 

 
 

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!