A Közgyűlési felszólamlás a rendszerváltás egri vívmánya, és mára hagyománya. Ezt kívánja megszüntetni a Fidesz-Lokálpatrióta többségű városvezetés, arra hivatkozva, hogy „nem vált be.” Sokat kellett gondolkodnia Habis Lászlónak, aki annak idején elfogadója volt az Alapokmánynak, hogy vajon bevált-e a csaknem negyedszázados eljárás.

Emlékszem, volt néni, aki a kádfürdő megszüntetése ellen emelt szót, amikor a Flóra szálló bekebelezte az addigi közfürdőt, voltak, akik sportsikereket ajánlottak méltatásra és volt, amikor csőcseléknek látszó szélsőségesek rontottak rá a tekintetes testületre, himnuszt énekelve, vagy „kórházat védve”. Fel sem merült, hogy be kéne tiltani a közvetlen demokrácia ezen szép eszközét városunkban. Most azonban eljött az idő, hogy megálljt parancsoljanak a nép kérdezősködésének, a polgári vélekedéseknek, mondván megtehetik ezt polgártársaink máshol, például a civil szervezetekben, amelyeknek a támogatását most nyúlta le egy nem működő, amúgy a múlt évezredben, a szegények támogatására létrehozott alapítvány.

A jegyző szerint a képviselőkbe fojtott szó viszont „bevált”. Azaz, beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A gyakran követhetetlen Császár képviselő úr nem rabolja drága idejüket, az a két szoci nem akadékoskodhat három percnél tovább. Szerencsére a rendeleteket sem kell már két fordulóban tárgyalni, mert az is csak az időt rabolta, feleslegesen. Habis polgármester úr ellesett ezt-azt a Parlamentben a vita feleslegességéről, a többség zsarnokságáról.

Igen, a nép idegesítő tud lenni, egyed szinten meg kiváltképp. Legjobb lesz akadályokat emelni elé. Először jönnek a jogi, aztán fizikai akadályok, majd jön a városházi őrség mindenféle joggal, ez most a módi.  

Kényelmesebb a süket fülek politikája helyett a néma szájak rendszerét üzemeltetni. Így nem kell figyelni olyan idegesítő felvetésekre, mint, hogy miért húznak el innen a gyerekeink, miért tilthat le előadást egy Orbán-fan képviselő, miért tűntek el a turisták? Hogy miért hazudoznak parkolóházról, miért kell százmilliókért szobrokat mozgatni, százmilliókért kisajátított terekre, miért hazudják bekötőútnak a korábbi kormányok által megszavazottnál jóval kevesebből megvalósuló részleges útszélesítést, miért asszisztáltak a kórház, a színház szétveréséhez, miért neveznek ki alkalmatlan haverokat, politikusokat intézmények élére stb. Persze idegesítő, ha valakinek az impotenciáját naponta felhánytorgatják. „A kutya ugat, a karaván halad.” – mondta egy nagyon hülye egri polgármester anno. Kell egy apró szemléletváltás ahhoz, hogy magát egy politikus ne tekintse méltósággal lépkedő karavánnak, a kétkedőket pedig csaholó ebeknek.

Persze az is lehet, hogy a jegyző javaslatának praktikus okai vannak, egyszerű technikai megoldást keres erre a kellemetlenkedésre, amit a „visszatérő” polgárok okvetetlenkedései okoznak, csak ezt divatosan, fröcsögve akarja indokolni. Ebben az esetben, az amúgy a mostani szabályozás szerint is korlátozott idejű, és témaszámú hozzászólások mennyiségét kellett volna korlátoznia. Mondjuk oly módon, hogy kisorsolnak maximum öt hozzászólót, akik maximum három percben elmondhatják mondókájukat. Egy negyed órácskát talán megér a látszat.

 

Az önkormányzat közleménye a döntéssel kapcsolatban:

 

ALAPOKMÁNY-MÓDOSÍTÁST TERVEZ EGER

 

Eger Önkormányzata 2011. júniusában fogadta el Új Alapokmányát, s ezt a gyakorlati tapasztalatok alapján időről időre felülvizsgálja. Az Alapokmány fontos feladata, hogy szabályozza a Közgyűlés működési rendjét. Korábban - az Alapokmány megalkotását követően - vitát váltott ki a képviselői hozzászólások időkorlátjának bevezetése. A képviselők szkeptikusak voltak abban a tekintetben, hogy három percben markánsan véleményt lehet-e formálni egy kérdésben. Mára a testület tagjainak nagy többsége jól alkalmazza ezt a működési rendet, az „időkorlát intézménye” bevált, s természetesen lehetőség van arra, hogy a legfontosabb ügyeket, például a költségvetési rendeletet továbbra is időkorlát nélkül tárgyalja a Közgyűlés.

 

A most tervezett módosítás - melyről első fordulóban tárgyaltak a képviselők – többek között a 26.§-ban szabályozott lakossági közérdekű felszólalásról szól.

 

A rendelet alkalmazása nem valósította meg az Alapokmányban megfogalmazott célt, ezért a jegyző kezdeményezte a rendelkezés hatályon kívül helyezését. A kritikus hangokkal ellentétben szó sincs arról, hogy Eger Önkormányzata ne volna nyitott a lakossági véleményekre.

Dr. Kovács Luca jegyző hangsúlyozta: a polgárok sokféleképpen élhetnek a képviseleti demokrácia adta lehetőségekkel. Körzeti képviselői fogadóórák, hivatali fogadóórák, közmeghallgatás, - melyet az elhangzott javaslatok szerint akár évente többször is lehetne tartani - tematikus, egy-egy témához kötődő városi fórumok, lakossági fórumok és megannyi elektronikus lehetőség: honlapos, e-mailes csatornák, vagy telefonon a zöld szám tárcsázása mind az állampolgári észrevételek, javaslatok, vagy épp a kritika terepe lehet.

 

Az egri Városháza nyitott az ügyfelek, a lakossági vélemények előtt és nem csak a dicséretet hajlandó meghallani, ugyanakkor az elmúlt időszakban sajátosan negatív jelenségek tanúi lehettek a Közgyűlés ülésén résztvevők. Néhány, rendszeresen visszatérő polgár a közügyek tárgyalása helyett - az eredetileg megadott témától rendszeresen eltérve – gyakran személyeskedő, akár jogsértő módon is, az önkormányzati szférától idegen témákban fejtette ki véleményét. Mindez nem az Alapokmány által biztosított jogok és lehetőségek kihasználását jelenti, nem a köz érdekét szolgálja.

 

A felsorolt események és rendezvények mellett Eger tisztségviselői rendszeresen találkoznak a civil szervezetek képviselőivel, nyitottak a konzultációra, erősíteni szeretnék a városban a konstruktivitás elvét, de nem szeretnék, ha a vádaskodás, az egyéni érdekek, a személyes szempontok hangoztatása a közösségi érdekek fölé emelkedne a Közgyűlésben.

 

A napirenddel kapcsolatban több képviselői módosító indítvány hangzott el, ezeket az Alapokmány rendelettervezetével együtt közszemlére tesszük. Várjuk az észrevételeket, javaslatokat.