Zseton után is kell nyugta

Egri Szín információ 2012.07.06.00:00

Rendezvények alkalmával gyakran alkalmazott megoldás a zsetonok, kuponok használata. A szervező kuponokat, zsetonokat értékesít a résztvevőknek, melyek fizetési eszközként funkcionálnak. Az értékesítést végző vállalkozók a rendezvény végén a szervezőnél készpénzre váltják be ezeket. Fontos, hogy ekkor sem hagyható figyelmen kívül a számla, nyugta-kibocsátási kötelezettség.

Zseton után is kell nyugta

Egri Szín információ 2012.07.06.00:00

Hirdetés

Zseton után is kell nyugta

Egri Szín információ 2012.07.06.00:00

A számlakibocsátási kötelezettség főszabály szerint a teljesítésre kötelezett adóalanyt, azaz az értékesítőt terheli. Termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén számlát vagy nyugtát kell kibocsátania az értékesítő, illetve a szolgáltatás nyújtó adóalanynak függetlenül attól, hogy nem készpénzzel, hanem zsetonnal, kuponnal történik az ellenérték megfizetése, ugyanis a zseton, kupon ez esetben pénzhelyettesítő eszköznek minősül.

A készpénz zsetonra, a zsetonok készpénzre történő cseréjéhez ugyanakkor nyugta, illetve számla kibocsátási kötelezettség nem kapcsolódhat, mivel az ügyletekben pénz cserél gazdát pénzhelyettesítő eszközzel, azaz nincs olyan ügylet, amelyet számla vagy nyugta-kibocsátási kötelezettség terhelne.

Ettől különválasztva kell megítélni azt, ha a rendezvényen értékesítő vállalkozók egyéb díjat kötelesek fizetni a rendezvényt szervezőnek. A szervező ebben az esetben a beszedett díjért teljesített szolgáltatásnyújtásáról valamennyi vállalkozó felé köteles számlát kiállítani - tájékoztatta szerkesztőségünket a NAV Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága.

Hozzászólások

2Bekiabáló2012július08.08:49ÚjVálasz
A Bikavér ünnep legszerencsétlenebb, legfárasztóbb és legkényelmetlenebb része az egydecis borzsetonokért való hosszú sorban állás.
Pedig volna erre számos, a világ boldogabb és vendégszeretőbb részein régóta kipróbált, kellemes, korszerű digitális megoldás - ha a szervezők pl. idegen nyelven is tájékozódnának erről.
És persze nem lenne nekik mindegy...
1Bekiabáló2012július06.19:57ÚjVálasz
2 eset lehetséges
vagy megbukik a bikavérfesztivál összes résztvevője, vagy otthon maradnak az adóellenőrök.
Én az utóbbiért szurkolok, és azért, hogy okos országgyűlési képviselők okos szabályokat, törvényeket hozzanak. Ja ehhez előbb mindnek le kell mondjon mandátumáról? Na és, mondjanak le, és engedjenek oda értelmes embereket.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

És folyamatosan csak tetőzik az „ifjúsági probléma”

Ilyen volt, ilyen lett Fotó: Más-Egál

Juhász Misi visszatért a tett helyszínére, és néhány képpel többet elmondott arról, hogy mára mivé lett a rendszerváltás fiatal generációjának ideája a szabadságról, az undergroundról. A MÁS-EGÁL klub nem elenyészett, hanem elenyésztették. A sors fintora, hogy részben azok dobták oda a neonáci követeléseknek, akik a létrejöttekor bábáskodtak. Egyszerűen politikai hasznot reméltek a „nem eléggé nemzeti” fiatalok találkahelyének kivégzéséből. Természetesen ebből a nagyívű nemzeti megváltásból is csupán gyomot és korhadást teremtettek, mint minden másból.

Marad a Cifrakapu úti hepe-hupa, mert „jó”

Cifrakapu út. Minden ok. Fotó: Eger.hu

Kiderült, hogy a hepe-hupa ára cirka 400 ezer forint. Ha ennyit kifizet egy több tízmilliót bezsebelő, Fidesz-közelinek tartott útépítő cég, akkor akár buckalakó-tanpályát is építhet a városban utak helyett, a városvezetés kifizetné azt. Most egy gyenge „nem”-et kapott az ötlet, de nincs kétség, hogy a végén átmegy. A közgyűlésen az egriek megtudhatták, hogy az utat nem elrontották, hanem csak „lekövették” annak korábbi hullámosságát. A tevepúp-szimulátor útpálya pedig igazából majdnem jó, mert a hepék és a hupák átlaga 100 méterenként nem is olyan rossz (de, az), igaz, a 20 méteres felbontásban már kiderül, hogy hatalmas mélyedések vannak a frissen átadott útszakaszban. De ez természetes, hiszen az 5 centis kopóréteg naná, hogy nem tudja elfedni a 8 centis huplikat. Tovább is van.

A városi tévével még mókolnak, a Hírlap már a levesben

Az elmúlt napok híre, hogy zárt ülésen kirúgták az Egri Városi Televízió igazgatóját, valamint azonnali hatállyal megszűnt az egyetlen nyomtatott helyi újság, a Heves Megyei Hírlap. Mindkét médium, bár különböző intenzitással, a hatalom szócsöveiként funkcionált az utóbbi években. A Hírlap az orbáni propaganda mocskát ontotta, a tévé pedig igyekezett kedvében járni az aktuális városvezetéseknek. A Hírlap sorsa beteljesült, a tévét még százmilliós büdzsével életben kívánják tartani, mert továbbra is az a hatalom kényszerképzete, hogy „sajtóra van szüksége”. Mert Ő jót akar, csak hát nem mindig tudja elmondani a zembereknek, mert elnyom mindent a „mindenszarizmus”, a gonosz közösségimédiás kritikai hang.

Tilos az Á…

Vágner Ákos polgármester úr egy Facebook posztban jelentette be, hogy lezárja a társasház azt a kis közt, ami a postai buszmegállót összeköti a piaccal. A poszt arról elmélkedik, hogy az a kapualj magántulajdon, így ez egy teljesen rendben levő döntés a ház lakóitól, akiket nagyon zavartak azok az állapotok, amelyek ott uralkodtak. A hozzászólásokból az derül ki, hogy már a hatvanas években is ott jártak át az egriek, ahol egyébként egy kis aszfaltozott járda is készült, egyértelműsítve, hogy ez egy köz. Az is igaz, hogy a belváros áldatlan állapotai (bódult alakok, szenny, graffiti…) érthetően sarkalták a lakóközösséget erre a döntésre. A polgármesternek azonban egy egész város érdekét kell képviselnie, ami jelen esetben nem a kényelmesebb út, főleg úgy, hogy a gazda nélkül maradt főállású hőzöngők, a feketeöves digitális harcosok most ilyen témákon élik ki magukat. Pedig ez az ügy szép példája annak, hogy az önzéssel szemben a meghunyászkodáson kívül létezik jó megoldás is.

Jónás Zoltán (1947-2026)

Jónás Zoltán Fotó: VTV Eger

Elment az egri kulturális élet egyik meghatározó alakja. Jónás Zoltán, Zoli, maga volt a vers. Nem a költő, hanem a költészet. Nem a rímeket, a formát, hanem a harmóniát képviselte. Amikor a kakofónia kicsit hangosabb volt, akkor hátrébb húzódott, amikor a hangzavar alábbhagyott, akkor sem jött előre, de mégis kitűnt. Halálával a város egy olyan építőkövét vesztette el, amelyik arra emlékeztetett minden polgárt, hogy mennyire megfér egymással az örök és a múlandó.

Jónás Zoltánra fia, Jónás Péter költő, dramaturg emlékezik.