Kuncze az egri Köztársasági Szalonban
Kuncze Gábor, egykori belügyminiszter, a hajdani SZDSZ hajdani elnöke lesz a Köztársasági Szalon vendége szeptember 19-én, csütörtökön 18 órától a Hotel Park Fehér termében. Kuncze Gáborral Szalóczi Géza és Weil Zoltán beszélget többek között arról is, hogy valóban okozója-e a liberálisok eltűnése ennek a jólétnek, aminek most tanúi lehetünk hazánkban. A belépés ingyenes, minden érdeklődőt szívesen látnak a szervezők.
Kuncze Gábor
Kuncze Gábor (Pápa, 1950. november 4. –) politikus, volt országgyűlési képviselő, egykori belügyminiszter,
a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) egykori elnöke, emblematikus alakja.
Tartalomjegyzék
[elrejtés]Tanulmányai
Várpalotán járt általános iskolába, majd 1964-től a kecskeméti Piarista Gimnázium tanulója, ahol 1969-ben érettségizett.
Érettségi után egy évig segédmunkás a várpalotai bányában. 1970-ben felvették a Felsőfokú Építőipari Technikumba (1972-től Ybl Miklós Műszaki Főiskola),
ahol 1974-ben mélyépítő üzemmérnöki diplomát szerzett. 1980 és 1985 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem ipari szakán szerzett
egyetemi diplomát, majd 1988-ban szakközgazdászi képesítést.
Pályafutása a rendszerváltás előtt
1974-től a Fővárosi Vízművek műszaki előadója, majd a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő vállalat építési művezetője, illetve az Országos
Villamos-távvezeték Vállalat beruházási ellenőre volt.
Később a Duna-menti Regionális Vízművek építési üzemvezetője. 1983 és 1985 között az Építőipari Gépesítő Vállalat beruházási osztályvezetője,
majd ellátási főosztályvezetője. 1985 és 1990 között az Épgépterv gazdasági igazgatóhelyettese volt.
Közéleti tevékenysége
1989-ben a tököli Falufórum alapítója.
Pártjában
1992-ben lépett be a Szabad Demokraták Szövetségébe, még ugyanabban az évben az országos tanács tagja lett. 1993-ban országos listavezetővé,
a következő évben az SZDSZ ügyvivőjévé választották.
1997-ben elnyerte a párt elnöki tisztét, amiről az 1998-as országgyűlési választás után lemondott, ellenben újra bekerült a párt ügyvivői testületébe.
2001-ben a párt küldöttgyűlése újra elnökké választotta, posztján 2003-ban és 2005-ben megerősítették.
2006. október 19-én bejelentette, hogy nem indul az újraválasztásért, és a következő országgyűlési választást követően visszavonul a politikai életből.
Országgyűlési képviselőként
Az országos politikai életbe 1990-ben kapcsolódott be, amikor pártonkívüli, de SZDSZ-es jelöltként az országgyűlési választásokon először nyerte el a
szigetszentmiklósi egyéni választókerületi mandátumot.
Ezt az eredményét – a szabadon választott országgyűlés 20 éves története alatt egyedüliként – a következő négy választáson is megismételte.
Az első ciklusban előbb az SZDSZ-frakció közlekedési és hírközlési szóvivője, az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságának tagja,
1993 és 1994 között a frakció vezetője.
1998-tól 2000-ig pártja ellenzéki képviselőcsoportjának vezetője.
2002-től ismét a szabad demokraták frakcióvezetője, a házbizottság tagja. Tagja volt még a gazdasági és a mezőgazdasági bizottságnak, valamint az
egészségügyi bizottságnak alelnökként.
A kormányban
Az MSZP és az SZDSZ koalíciókötése után 1994 és 1998 között a Horn-kormány belügyminisztere és Horn Gyula miniszterelnök koalíciós helyettese lett.
A két párt 2002-ben és 2006-ban alakított kormányaiban már nem vállalt szerepet.
.jpg&filetimestamp=20100903162435&)
.jpg&filetimestamp=20100903162435)
2009 októberében feloszlatta magát a párt szigetszentmiklósi szervezete, amelynek Kuncze is tagja volt, aki nem újította meg párttagságát.
A 2010-es országgyűlési választáson nem indult.
Ellenzéki vezetőként
1998 után az ellenzék egyik vezető politikusaként az Országgyűlésben folyamatosan bírálta az Orbán-kormány munkáját. Kezdeményezte a
kétszintű minimálbér bevezetését, melynek értelmében
a diplomások legkisebb munkabére az alap minimálbér kétszerese volna, javaslatát azonban a jobboldali többségű Országgyűlés nem tárgyalta.
Többször kritizálta a milliárdos közpénzeket költő Országimázs Központ tevékenységét. Számos alkalommal élesen bírálta a
Fideszt az államiműködés demokratikus garanciái fokozatos leépítéséért, és követelte ezek visszaállítását. Sérelmezte az Országgyűlés ritkított,
háromhetenkénti ülésezési rendjét.[forrás?]
A médiában
2008 óta a Klubrádió műsorvezetője[1][2], 2010-ben pedig az ATV képernyőjén is megjelent ebbéli szerepkörben[3].
Kritikák
Belügyminisztersége negyedik évében, a választások előtt két hónappal máig ismeretlen tettesek meggyilkolták Fenyő János vállakozót. Másnap,
1998. február 12-én Horn Gyula a kormányülésen kijelentette: „Ami ma Magyarországon van, az nem közbiztonság, nem az, amit elvárnak az állampolgárok.
Elfogadhatatlan, hogy naponta történjenek rablások és gyilkosságok.”[4] A koalíciós partner által irányított terület kritikájával így a kisebbik
kormánypártra igyekezett tolni a felelősséget; ezzel ugyanakkor az ellenzék mondanivalójára is ráerősített, akik egyébként is a kampány egyik
központi témájává tették a közbiztonság kérdését. Elemzők szerint ez is hozzájárult a választási vereséghez.[5]
2006-ban egy kiszivárgott, zárt körű beszélgetésben a rendőrök által 2006. október 23-án bántalmazott Révész Máriusz fideszes
országgyűlési képviselőt „Révész Mártíriusznak” nevezte.[6] 2007-ben Kuncze rosszul sikerült viccelődése okán a Mártirius Kft. 120 óriásplakátot
ragasztott k iBudapesten, melyen korrupcióval, valamint a rendszerváltás és a liberalizmus lejáratásával vádolták meg.
Az alkalmat az SZDSZ-elnök távozása szolgáltatta.[7]