Korabeli török napló az egri végvár-konferencián

Egri Szín 2014.10.16.00:00

Az 1552-es ostrom utolsó napja, október 17-e évfordulója alkalmából idén is programokat rendeznek az egri várban. A vár 1596-os ostromáról Törökországban előkerült naplóról is szó lesz a Zrínyi Miklóst és a 17. század végvári küzdelmeit fókuszba állító egri végvár-konferencián.

Korabeli török napló az egri végvár-konferencián

Egri Szín 2014.10.16.00:00

Hirdetés

Korabeli török napló az egri végvár-konferencián

Egri Szín 2014.10.16.00:00

Bujdosné Pap Györgyi, a szervező Dobó István Vármúzeum igazgatóhelyettese az MTI-nek szerdán elmondta, hogy az egri várban zajló háromnapos tudományos konferencián 22 tervezett és egy "terven felüli" előadást tartanak. Idén Zrínyi Miklós és a 17. századi végvári harcok állnak a hadtörténeti, régészeti, illetve a kor mindennapi életét, például táplálkozási szokásait is vizsgáló előadások középpontjában.

"A csütörtök délutáni meglepetéselőadást Gühnan Börekçi, az isztambuli Sehir Egyetem oktatója tartja, aki az anatóliai Konyában rábukkant az 1596-os egri ostromot is megjárt egyik török katonatiszt oszmán nyelven írt naplójára" - mondta az igazgatóhelyettes.

Hozzátette: a vármúzeum tervei között szerepel, hogy magyarra fordítják és kiadják a naplót. Kitért arra is, hogy a vármúzeum híd szerepét szeretné betölteni a Sehir Egyetem és az egri Eszteházy Károly Főiskola között, például a történelemkutatást folytató diákok közötti kapcsolatépítés elősegítésével.

Elhangzott: a konferenciát pénteken az egri vár napja zárja, amelyet 2002 óta ünnepnek. 1552-ben október 17-én vonult el a török sereg a vár alól. A fél tízkor kezdődő rendezvényen solymász- és fegyverbemutatóval, történelmi játszóházzal is várják a várba az érdeklődőket.

Bujdosné Pap Györgyi felidézte: a Dobó István Vármúzeum Vártörténeti Műhelye égisze alatt futó, 1982-ben R. Várkonyi Ágnes történészprofesszor kezdeményezésére életre hívott egri konferencia eredetileg az egri vár 1552-es ostroma köré szerveződött. Az előadások témaköre azóta fokozatosan kibővült a végvári harcok korával. A most zajló tanácskozással a költő és hadvezér Zrínyi Miklós halálának 350. évfordulójáról emlékeznek meg a szakemberek.

(MTI)

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.

Üdvözlégy, húsos zsömle

Egerben, a „papok városában” is jelentősen zuhant a magukat vallásosnak vallók száma. Heves megyében még jól tartották magukat, de Heves vármegye már elesett a lelkekért folyó küzdelemben. Pedig az elmúlt években rendesen felpörgött a köz javainak az egyházaknak történő osztogatása. Állam és egyház kéz a kézben fosztogatta Egert, tíz- de inkább százmilliárdos közvagyont íratva a vatikáni és egyéb főkönyvekbe.