Weöres Sándor remekművéről szólt a fáma

Nagy Tibor Balázs 2015.03.21.00:00

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Heves Megyei Tagozata idén Klasszikus kortársaink címmel tart előadássorozatot a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Az első eseményre március 2-án, 16 órától került sor Weöres Sándor: Psyché (Egy hajdani költőnő írásai) címmel a központi könyvtár böngészőjében. A rendezvényt Kárpátiné Ézsiás Edit, a könyvtár olvasószolgálatának korábbi vezetője nyitotta meg bevezető szavaival.

Weöres Sándor remekművéről szólt a fáma

Nagy Tibor Balázs 2015.03.21.00:00

Hirdetés

Weöres Sándor remekművéről szólt a fáma

Nagy Tibor Balázs 2015.03.21.00:00

A nyitó gondolatok után dr. Bednanics Gábor, az Eszterházy Károly Főiskola Magyar Irodalomtudományi Tanszékének docense tartott közel egyórás előadást Weöres remekéről. Először a 2013-as jubileumi évet említette: a költő születésének századik évfordulóját végigkísérő konferenciák hatásait taglalta. Majd rátért a Psyché tárgyalására, melyet két fő részre osztott. Szólt a műben lehetséges költői szerepekről, valamint azokról az érdekességekről, melyek végigkísérték az alkotás korabeli megjelenését. A téma átfogó bemutatását a résztvevőkkel közös beszélgetés követte.

A következő előadásra március 26-án kerül majd sor. Dr. Szentesi Zsolt, a tanszék vezetője az emberi kiszolgáltatottság művészi ábrázolását elemzi Kertész Imre: Sorstalanság című regényében.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

Dokumentumfim fesztivál Egerben is

Szerencsére sikerült idén is Egerbe csábítani néhány filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BDIF) programjából. Nem is akármilyen filmeket. Az egri Uránia Mozi ismét megtelik élettel, és az arra fogékony egriek február első hétvégéjén kicsit közelebb kerülhetnek a világ szellemi fősodrához. Számomra különösen kedves az indiai „Népszabadság sztori”, amelyben bemutatják, hogyan lehetetleníti el a fékevesztett diktatúra a független sajtót és az igazság kiderülését, kikiáltva azt a gonosz fészkének. A többi film is olyan, ami meghatározhatja egy-egy ember egész életét.

Az én könyvtáram

Két hete Karafiáth Orsolya költő-író-újságíró barátnőm egy kósza facebook-magánbeszélgetés során felkért, hogy tudnék-e valamit mondani neki a magánkönyvtáramról a Magyar Narancs számára készítendő színes interjúcsokrához. Tudtam. Mivel a Mancsban helyhiány és előre megadott flekk-terjedelem miatt az eredeti mondandóm sajnos nyomtatásban csak kicsit módosítva, rövidítve tudott megjelenni, a teljes eredeti írást nagy szeretettel Weil Zoltán barátom és a kedves egri olvasók rendelkezésére bocsájtom advent alkalmából!

A szájbarágós színház szájba vágós

Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett. Az Egri Színen azonban most bemutatjuk a letiltott adást.

Cigány Mózes

Tudták, hogy Eger hírnevét nem a bornak, a fürdőnek, vagy a barokk építészetnek köszönheti, de még csak nem is egy évadzáró csetepaténak, amit követően 1552-ben az oszmán sereg hazavonult. A hírnevet egy a Gárdony melletti Agárdról Egerbe költözött bizonyos Ziegler Géza romantikus regényének köszönheti. Az író-újságíró Ziegler Egerben már a Gárdonyi nevet használta, és ezen a néven lett kora sikeres tollforgatója.

Átadták Eger legújabb üres galériáját

Sikerült egy átadóba belesűríteni minden olyan gesztust és gusztust, ami Eger legújabb galériájával és városunk művészeti életével összefüggésbe hozható. Ugyanis a galériát csupasz falakkal és szendvicsekkel adták át. Akik ezt kitalálták, azoknak nyilván értelmetlen elmagyarázni, mennyire dilettáns, és a funkciót semmibe vevő eljárásról van szó. Olyan ez, mintha 1884-ben az Operaház átadásakor Ferenc József jelenlétében nem a Bánk Bánt, hanem néhány kolbászos zsömlét mutattak volna be. Amúgy, az épület szép lett.