Összetanakodott az egri közgyűlés
A kesztyűbábok picsogása és a bank mutyi
Vágner Ákos (Fidesz) polgármester úrnak van egy érdekes tulajdonsága. Amikor tudja, hogy igaza van, akkor képes nem népszerű döntéseket is racionálisan, indulatmentesen és hatékonyan képviselni, akár a feldühödött sokasággal szemben is. Ám amikor nincs igaza (ezt valahogy megérzi), akkor pökhendi, arrogáns kioktató hangnemével a tekintélyét akarja érvként felhasználni. Ráadásul elég intelligens ahhoz, hogy tudja mikor van igaza, és ne higgye el saját hülyeségeit. Eddig többnyire így működött. A januári hócsapás kezelése nyilván nem volt tökéletes, de láthatóan tudja, hogy mi volt a baj, látja az észszerűtlenségeket és a fogyatékokat a rendszerben. Felelős városvezető benyomását keltette, amikor értékelte a történteket. A nyakig hócsapdába esett város eltakarítási bénázásainak dicséretét, a „milyen csodálatosan reagáltunk” hozsannázást meghagyta a tökkelütötteknek. Csákvári képviselő úr a szájával képes kimondani, hogy az egriek nagyon örültek, amikor a 6-dik(!) napon megjelent a hókotró az utcájukban.
Nem haggggyuk!!!!
Aztán bénán, sunyin, megúszósan, egy sehova sem illő módosításként beterjesztették a Fidesz központi kampányüzenetét, hogy a Tisza párt miatt éhen fagyunk, halálra adóztatnak minket, meg lakást venni sem lesz jogunk, de a hős Eger (és az összes fideszes hűbér birtok) ez ellen ágálni fog. Hüppögve ismételgették a bíróság által is hazugságnak minősített orbáni vádakat. Itt már annyira szomorú volt látni a párutasításba belesajdult fideszeseket, hogy az a pár ellenzéki képviselő kifejezetten empatikusan állt az önalázó kormánypártiakhoz. Elmondták, hogy nem, nem az a dolga a közgyűlésnek, hogy propaganda kiáltványokat fogadjon el, de egyébként „tegyék a dolgukat az elvtársak.” Ez volt az a pont, amikor Vágner Ákos és a Fidesz frakció lenullázta azt a reményt, hogy valaha is képesek legyenek tisztességes, önálló gondolkodásra.
A mandzsettámban az, kérem, nem cinkelt kártya!
A nap fénypontja mégis az a 200 milliós hitelfelvétel volt, amiről kiderült, hogy három bank adott ajánlatot. A Raiffeisen adta a legjobbat, a fideszes MBH egy kicsivel rosszabbat és az OTP a legdrágábbat. Aztán hogy, hogy nem, amikor kiderült, hogy a Raiffeisen ajánlata a legjobb, akkor kicserélték az MBH ajánlatát egy kedvezőbbre. Semmi kétség, azt a látszatot sikerült kelteni, hogy amikor kiderült, hogy nem a Fidesz házi bankja nyerne, akkor szóltak neki, hogy módosítsa az ajánlatát, hogy nyerjen. A polgármester úgy tett, mint aki semmiről sem tud, és egy szerencsétlen hivatalnok vallotta be, töredelmesen, hogy ő kapott két(!) ajánlatot, és nem a megfelelőt küldte el a képviselőknek. Csakhogy ezzel van egy kis baj. Nem nyílt versenyeztetés volt, hanem zárt ajánlattétel. Ha az egyik ajánlattevőnek megengedték, hogy módosítson akkor, amikor már lehetett tudni az ellenajánlatokat, akkor a többieket is tájékoztatni kellett volna erről a lehetőségről. Ez így jogosulatlan versenyelőnynek tűnik, az elkövetők részéről meg visszaélésnek.
Ha kormánypárti liblingeknek közlekedésük van a közbeszerzések irataihoz, akkor nem csak ilyen „szerencsés” esetek történhetnek. Most az MBH kénytelen volt jobb ajánlatot adni, hogy elvigye az üzletet. De képzeljük el, hogy az MBH adja messze a legjobb ajánlatot. Amikor megtudja, hogy a többiek mennyivel rosszabb kondíciókat kínáltak, akkor módosítja a saját ajánlatát, hogy éppen csak jobb legyen és máris keres egy csomó pénzt, az egriek meg fizethetnek jóval többet.
Vágner polgármester úr a DománDániel (MKKP) képviselő úr által felvetett problémára azt mondta, hogy „lehet, hogy a transzparencia egy kicsit sérült”. Nehéz az átláthatóság sérüléséről beszélni, amikor ezen a napon a polgármester cinikusan kérdezte fel az egyik képviselőt, hogy honnan veszi, hogy a város átadja az uszoda tulajdonjogát az államnak, amikor pont az ő általa kezelt eger.hu oldalon jelent meg erről a hír. Később azt mondta, hogy ez is tévedés, csak úgy, mint a kiküldött hitelbírálat, a benézett százmilliók. Mintha az lenne az üzemszerű működés, hogy előbb az ítélet születik meg, aztán majd lezavarják a „tárgyalást” valahogy. A transzparencia nem csak hogy sérültnek látszik, hanem kifejezetten halottnak.
Hadnagy József képviselő úrnak meg saját közlése szerint a hideg futkosott a hátán a gyönyörtől, hogy milyen jól megválaszolták ezt a nevetséges kérdést. Méghogy itt csalnának?
Nem lehet könnyű olyan testületet és hivatalt vezetni, ahol nem az a helyzet, hogy a látszatra sem adnak, hanem az, hogy akkora zavar van a fejekben, hogy azt sem tudják, mi lenne a látszat. Mi a helyes-helytelen, igaz-hamis, jogszerű, vagy éppenséggel büntetendő.
Ideje lenne kidobni ezt a fidesz-magyar szótárt.
