Szalainé Király Júlia kötetlen beszélgetésre invitálta a vendégeket a Dobó-bástya termébe, ahol Gárdonyi és a Nyugat címmel tartott előadást.

Gárdonyi Géza halálakor, 1922-ben a városvezetés úgy döntött, a Várdombon helyezik örök nyugalomra annak ellenére, hogy az író azt szerette volna, ha a háza alá, az íróasztala alá készítik el nyughelyét és szűk családi körben búcsúznak el tőle. Temetésén viszont hatalmas pompával, több ezres tömeg kísérte utolsó útjára egy novemberi zimankós napon. Sírjánál Kosztolányi Dezső búcsúzott tőle. 

Szalainé Király Júlia , elmondta, az Egri Csillagok írója nem tartozott ugyan a Nyugatosok közé, de számontartották és ismerték műveit. 

A Nyugat a XX. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata volt, 1908-1941 között jelent meg Budapesten. A lapban Gárdonyinak soha nem jelent meg írása, noha mindig küldött novellákat, írásokat.  

A fővárosból vidékre, Egerbe költözött, itt találta meg otthonát, ahol magányosan, különc életet élt, lelke gondjaival bajlódott. Kitalált egy titkosírást, mellyel naplóját írta.  Gárdonyi alkotói közeget keresett, azt a világot, melyet gyermekkorában a faluból, vidékről összegyűjtött- mondta az előadó, aki különböző, a Nyugatban megjelent írásokat olvasott fel.