A könyvtárakat népszerűsítő TÁMOP pályázat programsorozatának első rendezvényén a népdalok, népmesék világán keresztül kalauzolta Moldvába a két előadó az érdeklődőket. Csicsó Antal, aki a Bokréta című gyermekek és fiatalok részére készült moldvai családi olvasókönyv összeállítójaként is ismert, Csángóföldet bemutatva a népcsoport életéről, kultúrájáról összefoglalta mindazt, amit az iskolában nem tanítanak.
A jól körülhatárolható földrajzi területen élő katolikus vallású csángók több helyről, több korban kerültek a vidékre.

A magyarság többi részétől elszigetelten élő falvak, megőrizték több száz éves szokásaikat, hagyományaikat. Egy régi világot őriznek, ami a hitben, vallásban, viseletben, nyelvben nyilvánul meg. Gondolkodásmódjuk, a középkori katolikus világszemléletet hordozza, életüket, tevékenységüket az istenhit vezérli, kevésbé az akaratuk.
Ma nem túl bíztató a csángók élete. A kisebbségek kultúráját nem tisztelő román állami oktatásból egyre inkább kiszorul eredeti kultúrájuk, nem tanítják a nyelvüket, történelmüket.
Szecskó Adrienn, a Csángóföld szerelmese énekkel mesékkel és hagyományos viseletekkel mutatta be azt a hagyományt, ami csak ezen a vidéken található meg. Azt is elmesélte, hogy számára mit jelent ez a világ, mitől nagyon különböző Moldva.
A csángókat nem érintette a nyelvújítás, a dialektus vidékenként változik. Ez különleges sajátosság a gondolkodásra is kihat, számunkra pedig ritka érdekesség, néprajzi kincs.

1 Fotó: Egri Szín