Könyvbemutató a Líceumban

Marcsek Gábor 2009.11.04.00:00

Mikes Kelemen Törökországi levelek című műve hasonmás kiadásának bemutatójára kerül sor jövő hét hétfőn a Líceum első emeleti könyvtárában. A kötetet dr. Monok István az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója és dr. Tüskés Gábor az MTA Irodalomtudományi Intézetének osztályvezetője mutatja be. Közreműködik a Musica Aulica Régizene Együttes.

Könyvbemutató a Líceumban

Marcsek Gábor 2009.11.04.00:00

Hirdetés

Könyvbemutató a Líceumban

Marcsek Gábor 2009.11.04.00:00

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

Fejükre olvastak - kilóg az iPhone

Kilóg az iPhone Fotó: EgriSzínAI

Nagy vihart kavart Egerben, hogy a Bródy Sándor könyvtár igazgatói pályázata során a polgármester a saját előterjesztését sem szavazta meg. Hrabóczky Zsolt fideszes képviselő pedig egyenesen nemmel szavazott, míg másik öt fideszes tartózkodott. Tőzsér Istvánné Géczi Andrea úgy lett a könyvtár igazgatója, hogy az ellenzéki Domán Dániel, Pál György és Huszti Péter mellett egy független és mindössze négy fideszes képviselő nyomott “igen” gombot. Köztük két fideszes alpolgármester. Azaz világosan látszik, hogy a Fidesz frakció is kettészakadt a kérdésben.

Jelen fesztivál és közösségi alkotás a Széchenyi utcában

A Művészeti Kar új otthona. Meg van áldva. Fotó: EKKE Facebook

Élettel telik meg a Művészeti Kar új épülete, a kurtán-furcsán egyházi kézre került hajdani városi ingatlan, a volt Ifiház, későbbi Kepes Központ. A ház évtizedes agóniáját követően – miután sikerült elkerülni, hogy az MCC, a Fidesz janicsárképzője megkaparintsa – a katolikus egyház úgy döntött, hogy az EKKE Művészeti Karának otthona legyen a „Végzet Háza” feliratot viselő épület. És a kar minden jel szerint meghálálja, hogy új otthonra lelt, mert azóta az „M” épület tele van élettel, programmal, kiállításokkal. Ezek jó része nyitott, azaz a városlakók is élvezhetik őket.

Világtalan az egész színház

Arcostársak Fotó: egriszin AI

Az egyáltalán nem rossz és helytelen, ha művészek, közéleti gondolkodók, esetleg újságírók, szerkesztőségek állást foglalnak a választások előtt és támogató kiállásukkal segítenek egy-egy jelöltnek, nem mellesleg a saját táboruknak döntést hozni. A Fidesz jelöltjei éltek is ezzel az eszközzel és összegereblyézték a mentális holdudvarukat, hogy mutassák azt a szellemi hátországot, amelynek támogatását látva intellektuálisan letaglózva hull porba a Tiszások feje és emelkedik a magasba minden Orbán-hitű szavazó egoja. Aztán lett, ami lett.

Világsztárok Egerben

Mi a közös Kohn, Weisz és Friedmann életében? A válasz egyszerű, hogy mindhárman világhírű amerikaiként haltak meg az USA-ban, mindhárman kénytelenek voltak végleg elhagyni a hazájukat, Magyarországot, egyszerűen azért, mert zsidók voltak. André Kertész (Kohn Andor) a fénnyel írt líra mestere, Moholy-Nagy László (Weisz László) művei a legrangosabb múzeumok és gyűjtemények ékkövei, Robert Capa (Friedmann Endre Ernő) a legnagyobb fotóriporter rocksztár napjainkig, aki szerint „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.”.

A valóság Egerben

Kevés olyan alkalom adódik Egerben, amikor egy kicsi ablak nyílik a világra, amikor a zsákfalu már nem csak a zsák száján, hanem egy jelentősebb hasadáson át tekinthet a valóságra.
Ilyen ünnep, a most már minden évben Egerbe is átfolyó Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál. Ez a fesztivál a világ egyik legrangosabb dokumentumfilmes seregszemléje. A vetített mozik a legújabb és a legsikeresebb termései az elmúlt év alkotásainak. Márpedig a dokumentumfilm az infantilizálódó, hiedelmeken és hallucinációkon alapuló világban egyre fontosabb szerepet tölt be.

Egyszerűen azért, mert hiteles. Minden olyan egrinek ott a helye, aki az információkat nem a propagandából, vagy a populáris rágógumi médiából szeretné megkapni, hanem az első vonalból akar értesülni például az ukrán háború valódi történéseiről, vagy a Távol-Kelet kulturális és társadalmi feszültséfgeiről, vagy éppen arról, hogy az eltunyult nyugat-európaiak helyett hogyan írják a szakdolgozatokat és doktori értekezéseket fekete-afrikai diplomások.