108 éve született Wigner Jenő

Holló Miklós 2010.11.17.00:00

Az egyik legismertebb magyar származású Nobel-díjas tudós, fizikus, a világ első reaktormérnöke 1902-ben ezen a napon született Budapesten. Nevét ma műszaki, informatikai középiskola viseli Egerben.

108 éve született Wigner Jenő

Holló Miklós 2010.11.17.00:00

108 éve született Wigner Jenő

Holló Miklós 2010.11.17.00:00

A magyar származású amerikai tudós egyike volt azon fizikusoknak, akik az 1920-as években újjáteremtették a fizika tudományát. Jelentős lépéseket tett a kvantummechanika terén, az 1930-as évek végén kutatásait kiterjesztette az atommagokra is.
Az Egyesült Államok princetoni egyetemén hat évtizeden át folytatott kutató munkát. 1939 januárjában Szilárd Leóval kidolgozta a maghasadás elméletét. Szilárd Leóval, Neumann Jánossal, Teller Edével és Enrico Fermivel részt vett a Manhattan-terv keretében indult atomkutatásokban, a plutóniumot előállító (szaporító) reaktor megtervezésében, amely az első atombomba üzemanyagát állította elő. Részt vett az első atomreaktor kifejlesztésében és 1942. december 2-i indításában.
1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért”. 1972-ben elméleti fizikai eredményeiért Albert Einstein-díjat kapott.
Mindent megtett, hogy az atomenergiát békés célokra használják, ezirányú tevékenységéért megkapta az USA Atomok a Békéért díját.
Magyarországra gyakran látogatott, 1983 nyarán meglátogatta a paksi atomerőművet. A világ első reaktormérnöke 1995-ben halt meg Princetonban.

Az egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskola és Kollégium 1996. december 1-jén vette fel a magyar származású Nobel-díjas fizikus előtt tisztelegve, a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium nevet. Az intézmény a névadója születésének napján hagyományosan rendezik meg a Tudomány Napi ünnepséget, melynek keretében koszorúzással tisztelegnek a magyar származású Nobel-díjasok emléke előtt ma délelőtt 10.45-kor, az iskola Szoborparkjában.

Hozzászólások

1Kisszekund2010november17.22:13ÚjVálasz
Csak a pontosság és történeti hűség kedvéért írjuk le:
Wigner Jenő azon tehetséges magyar tudósnemzedékhez tartozott (Kármán Tódor, Teller Ede, Szilárd Leó) aki zsidó volta miatt nem érezte jól és biztonságban magát szülőhazájában, mert az akkori ,,történelmi uralkodóosztály" inkább volt irigy, szűkkeblű és főleg antiszemita, semmint büszke arra, hogy egy kivételesen tehetséges magyar, evangélikus vallású hazafit támogasson.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

Fejükre olvastak - kilóg az iPhone

Kilóg az iPhone Fotó: EgriSzínAI

Nagy vihart kavart Egerben, hogy a Bródy Sándor könyvtár igazgatói pályázata során a polgármester a saját előterjesztését sem szavazta meg. Hrabóczky Zsolt fideszes képviselő pedig egyenesen nemmel szavazott, míg másik öt fideszes tartózkodott. Tőzsér Istvánné Géczi Andrea úgy lett a könyvtár igazgatója, hogy az ellenzéki Domán Dániel, Pál György és Huszti Péter mellett egy független és mindössze négy fideszes képviselő nyomott “igen” gombot. Köztük két fideszes alpolgármester. Azaz világosan látszik, hogy a Fidesz frakció is kettészakadt a kérdésben.

Jelen fesztivál és közösségi alkotás a Széchenyi utcában

A Művészeti Kar új otthona. Meg van áldva. Fotó: EKKE Facebook

Élettel telik meg a Művészeti Kar új épülete, a kurtán-furcsán egyházi kézre került hajdani városi ingatlan, a volt Ifiház, későbbi Kepes Központ. A ház évtizedes agóniáját követően – miután sikerült elkerülni, hogy az MCC, a Fidesz janicsárképzője megkaparintsa – a katolikus egyház úgy döntött, hogy az EKKE Művészeti Karának otthona legyen a „Végzet Háza” feliratot viselő épület. És a kar minden jel szerint meghálálja, hogy új otthonra lelt, mert azóta az „M” épület tele van élettel, programmal, kiállításokkal. Ezek jó része nyitott, azaz a városlakók is élvezhetik őket.

Világtalan az egész színház

Arcostársak Fotó: egriszin AI

Az egyáltalán nem rossz és helytelen, ha művészek, közéleti gondolkodók, esetleg újságírók, szerkesztőségek állást foglalnak a választások előtt és támogató kiállásukkal segítenek egy-egy jelöltnek, nem mellesleg a saját táboruknak döntést hozni. A Fidesz jelöltjei éltek is ezzel az eszközzel és összegereblyézték a mentális holdudvarukat, hogy mutassák azt a szellemi hátországot, amelynek támogatását látva intellektuálisan letaglózva hull porba a Tiszások feje és emelkedik a magasba minden Orbán-hitű szavazó egoja. Aztán lett, ami lett.

Világsztárok Egerben

Mi a közös Kohn, Weisz és Friedmann életében? A válasz egyszerű, hogy mindhárman világhírű amerikaiként haltak meg az USA-ban, mindhárman kénytelenek voltak végleg elhagyni a hazájukat, Magyarországot, egyszerűen azért, mert zsidók voltak. André Kertész (Kohn Andor) a fénnyel írt líra mestere, Moholy-Nagy László (Weisz László) művei a legrangosabb múzeumok és gyűjtemények ékkövei, Robert Capa (Friedmann Endre Ernő) a legnagyobb fotóriporter rocksztár napjainkig, aki szerint „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.”.

A valóság Egerben

Kevés olyan alkalom adódik Egerben, amikor egy kicsi ablak nyílik a világra, amikor a zsákfalu már nem csak a zsák száján, hanem egy jelentősebb hasadáson át tekinthet a valóságra.
Ilyen ünnep, a most már minden évben Egerbe is átfolyó Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál. Ez a fesztivál a világ egyik legrangosabb dokumentumfilmes seregszemléje. A vetített mozik a legújabb és a legsikeresebb termései az elmúlt év alkotásainak. Márpedig a dokumentumfilm az infantilizálódó, hiedelmeken és hallucinációkon alapuló világban egyre fontosabb szerepet tölt be.

Egyszerűen azért, mert hiteles. Minden olyan egrinek ott a helye, aki az információkat nem a propagandából, vagy a populáris rágógumi médiából szeretné megkapni, hanem az első vonalból akar értesülni például az ukrán háború valódi történéseiről, vagy a Távol-Kelet kulturális és társadalmi feszültséfgeiről, vagy éppen arról, hogy az eltunyult nyugat-európaiak helyett hogyan írják a szakdolgozatokat és doktori értekezéseket fekete-afrikai diplomások.