Több síkon is a történelemnek lehetünk tanúi Robert Capa fotóin keresztül dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint. Láthatjuk a második világháború történelmét, a fotótörténet egyik jellegzetes korszakát, illetve a művész saját műfajteremtő gondolatait. A főigazgató elmondta, hogy az emberiség örök sorsát követhetjük nyomon a fotográfiákon: a képeken látható anyák szenvedése megmutatja minden anya fájdalmát, a háború borzalmait, mindemellett pedig az élet igenlését is hirdetik.

Ezt támasztotta alá Cs. Lengyel Beatrix, a kiállítás kurátora is. Elmondta, hogy a fotókat kizárólag háborúellenes propaganda-célokra lehet felhasználni. A kiállítás azért is kapta a (H)Arcok címet, mert a háború arcátlanságában akarja bemutatni mind a civilek, mind a katonák arcát.

A tárlat egyik nagy csoportja Robert Capa világhírű képeit mutatja be, de találkozhatunk többek között DeGaull tábornok portréjával, hírességek fotóival, s olyan katonák fényképeivel, akik az embertelenségen is szerettek volna megmaradni embernek. A kiállítás egy vetítéssel is kiegészült, ahol mind a 937 kép megtekinthető, amelyet megvásárolt a Magyar Nemzeti Múzeum.

Robert Capa Friedman Endre Ernő néven született Budapesten. Az 1930-as évektől foglalkozott fotózással, először a berlini Dephot fotóügynökség munkatársaként. Ezután Párizsba költözött, majd az Amerikai Egyesült Államokba. Ekkor már a Life magazin fotóriportereként dolgozott a különféle hadszíntereken. A világhírű, ma is működő Magnum fotóügynökség egyik megalapítója volt. 1954-ben Vietnamban taposóaknára léve vesztette életét.

A (H)Arcok című fotókiállítást január 16-ig tekintheti meg Egerben a közönség.