Itt minden eladó!
2011.08.21.00:00
Kígyózott a sor a Bazilikától a Dómusz parkolóig, annyian kínálták portékájukat a mai régiségvásáron. Volt ott minden kacat és műemlék, a kommunizmus relikviáitól elkezdve bakelit lemezeken és régi kottákon át a nagymama porcelánjáig és hímzett faliképeiig minden. És muszáj volt alkudni.
Sokan csak nézelődtek, de sokan célirányosan keresetek egy számukra felbecsülhetetlen értékű „kincset”. Mondjuk, egy magazin hiányzó számát, egy régi fényképezőgép alkatrészét, egy fali csapot, egy utcatáblát és még sok mindent. A kínálat is gazdag volt. Az árusok egy része specializálódott: érme, kulcstartó, porcelán, edények, textilek, képek, bútorok. De voltak olyanok is, akik kipakoltak mindent, amit el tudtak hozni.
- Kislányom, nem jártok ti véletlenül a régiségvásárba?
- Nem, mama. Még sosem voltam.
- Pedig van nekem ez a hímzett kötényem, azt mondják itt a faluban, hogy sokat érne. Elvihetnéd oda.
- Mama, a régiséget ne keverd össze a kacattal!
És lám, nagymamám köténye simán elfért volna a kínált áruk között, sőt, az egész „tisztaszoba” és kredenc tartalma is, hogy a padlásról ne is beszéljek!
- Nem, mama. Még sosem voltam.
- Pedig van nekem ez a hímzett kötényem, azt mondják itt a faluban, hogy sokat érne. Elvihetnéd oda.
- Mama, a régiséget ne keverd össze a kacattal!
És lám, nagymamám köténye simán elfért volna a kínált áruk között, sőt, az egész „tisztaszoba” és kredenc tartalma is, hogy a padlásról ne is beszéljek!
