A láthatatlan ember arcai

A tudós, a kutató, a festő és a rejtőzködő Gárdonyi Gézát is megismerheti a közönség egy november 30-án, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban nyílt, „A láthatatlan ember arcai” címet viselő kiállításon. Az egri Dobó István Vármúzeummal közösen megalkotott tárlat igen nívós, nagyon színes, akárcsak az Egerhez ezer szállal kötődő írónagyság volt.
 
 

A láthatatlan ember arcai

A tudós, a kutató, a festő és a rejtőzködő Gárdonyi Gézát is megismerheti a közönség egy november 30-án, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban nyílt, „A láthatatlan ember arcai” címet viselő kiállításon. Az egri Dobó István Vármúzeummal közösen megalkotott tárlat igen nívós, nagyon színes, akárcsak az Egerhez ezer szállal kötődő írónagyság volt.
 
 
 
 
 

A láthatatlan ember arcai

A tudós, a kutató, a festő és a rejtőzködő Gárdonyi Gézát is megismerheti a közönség egy november 30-án, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban nyílt, „A láthatatlan ember arcai” címet viselő kiállításon. Az egri Dobó István Vármúzeummal közösen megalkotott tárlat igen nívós, nagyon színes, akárcsak az Egerhez ezer szállal kötődő írónagyság volt.

Gárdonyi Géza, az egri remete alakjával ismerkedni egészen biztosan számos meghökkentő pillanatot ígér mindenkinek, aki ellátogat a Petőfi Múzeumba, ahol 2012. októberig látható a gyűjtemény.
A megnyitón jelen volt többek között Jávor András közigazgatási államtitkár a Nemzeti Erőforrás Minisztériumból, L. Simon László író, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, és Habis László Eger polgármestere is.
Pestre vándorolt Gárdonyi íróasztala, amelyen az Egri csillagok című regényt írta, írógépe, utazóbőröndje és "vándorbotja", pipái, könyvtárának legszebb és legizgalmasabb kötetei saját kéziratos bejegyzéseivel, kávékiöntője, pecsétnyomója, valamint számos tolla, illetve géppel írt kézirata. Gárdonyi „magával vitte” az Egri Vár évszázados köveit is. A kiállítás a Gárdonyi-életművet két teremben és nyolc témában dolgozza fel összesen 140 négyzetméteren. Egy-egy egységben mutatja be Gárdonyi történelmi regényeit, az író titkos világát, így különleges titkosírását is, valamint novelláinak és meséinek sajátosságait, életművének szintézisét.

 

 

 
 

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!