Bemutatkozik az új tánctagozat

Az újjászervezett egri táctagozat Liszt Ferenc Les Préludes című szimfonikus költeményére tervezett koreográfiájukat és Bartók Béla A fából faragott királyfi című zeneművére készülő egyfelvonásos táncjátékukat egymás szerves folytatásaként, egy táncest keretein belül mutatják be december 2-án.
 
 

Bemutatkozik az új tánctagozat

Az újjászervezett egri táctagozat Liszt Ferenc Les Préludes című szimfonikus költeményére tervezett koreográfiájukat és Bartók Béla A fából faragott királyfi című zeneművére készülő egyfelvonásos táncjátékukat egymás szerves folytatásaként, egy táncest keretein belül mutatják be december 2-án.
 
 
 
 
 

Bemutatkozik az új tánctagozat

Az újjászervezett egri táctagozat Liszt Ferenc Les Préludes című szimfonikus költeményére tervezett koreográfiájukat és Bartók Béla A fából faragott királyfi című zeneművére készülő egyfelvonásos táncjátékukat egymás szerves folytatásaként, egy táncest keretein belül mutatják be december 2-án.

A két mű összekapcsolására az ötszörös évforduló is alkalmat ad: Liszt Ferenc 200 évvel ezelőtt született, 125 évvel ezelőtt halt meg, Bartók Béla 130 éve született, Balázs Béla kereken 100 évvel ezelőtt írta A fából faragott királyfi szövegét és 95 évvel ezelőtt volt az operaházi ősbemutató.

Topolánszky Tamás
koreográfus elképzelése szerint a Les Préludes programzenéje egyben A fából faragott királyfi előjátékává is válhat. Liszt szimfonikus költeménye, hol sejtelmesen, hol kirobbanó erővel, a teljes emberi létezés, az egész élet érzelmi hullámzását jeleníti meg: „ A szív fénylő hajnala a szerelem. A vihar ereje széttépi a gyengéd illúziókat, a sebzett lélek a természet csendjében keres nyugalmat. A férfi - mikor a trombita felharsan - elsőnek rohan a csatába, hogy a küzdelemben ismét visszanyerje belső erejét.” A gyengéd, tragikus, viharzó, ábrándozó, majd harcias hangulatok váltakozása szinte kínálja a művet a táncos-mozgásos-vizuális megjelenítésre. A kompozícióban sorra bukkannak elő az újabb és újabb zenei témák, s ez remek lehetőséget biztosít koreográfusnak és rendezőnek arra, hogy Liszt művéhez rendhagyó módon, szabadabban, korszerűbben közelítsen - fogalmazott Pinczés István, dramaturg.
A Les Préludes alatt születnek meg, tűnnek fel az egri színház üres színpadán, a semmiből A fából faragott királyfi figurái is. Liszt műve nem pusztán a férfi életútjának stációiról, hanem a művész teremtő képzeletének gyötrelmeiről, magáról a művészi alkotás folyamatáról, az alkotás dinamikájáról, az anyaggal vívott küzdelemről, a művészi gondolat formába öntéséről szól.
Ez az újonnan felfedezett tartalom folytatódik népmesei motívumokba oltva a Balázs Béla librettóra épülő bartóki zeneműben, amely a művész önazonosságának, az emberi identitásnak a problematikáját járja körül. A tervezett balettelőadás -megtartva az eredeti mese szimbolikáját- az erőszakos aktualizálás veszélyét elkerülve korszerű színházi eszközökkel próbálja a mai közönség számára is testközelivé és lefordíthatóvá tenni Liszt szenvedélyes zenei vallomását, Balázs Béla meséjének Bartók muzsikája által hordozott üzenetét: küzdj meg a hamis és felszínes látszat valósággal, vállald önmagad, hogy -ha kell, szenvedések árán is- megtaláld a magadhoz illő párt és harmonikusan élhess a világban!

(gardonyiszinhaz.hu)

 

 

 
 

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!