←→

Hirdetés

 
 
 

A Bazilikába vezetett a séta

Korepta Lilla 2012.03.26.00:00
Pyrker János László életébe nyerhettek bepillantást a Téli séták egrieknek program résztvevői szombaton délelőtt a Bazilikában. A közkedvelt lokálpatrióta rendezvényen ezúttal Czakó István kanonok mesélt az egykori egri érsek életéről, munkásságáról, valamint a Bazilika történetéről.
 
 

A Bazilikába vezetett a séta

Korepta Lilla 2012.03.26.00:00
Pyrker János László életébe nyerhettek bepillantást a Téli séták egrieknek program résztvevői szombaton délelőtt a Bazilikában. A közkedvelt lokálpatrióta rendezvényen ezúttal Czakó István kanonok mesélt az egykori egri érsek életéről, munkásságáról, valamint a Bazilika történetéről.
 
 

Hirdetés

 
 
 

A Bazilikába vezetett a séta

Korepta Lilla 2012.03.26.00:00
Pyrker János László életébe nyerhettek bepillantást a Téli séták egrieknek program résztvevői szombaton délelőtt a Bazilikában. A közkedvelt lokálpatrióta rendezvényen ezúttal Czakó István kanonok mesélt az egykori egri érsek életéről, munkásságáról, valamint a Bazilika történetéről.

Pyrker János László 1827-ben foglalta el az egri érseki széket. Czakó István előadásából kiderült, hogy fontos szerepe volt a mai Eger városképének kialakításában. Miután Pyrker a városba ért, gondoskodott a vár konzerválásáról, valamint rendezte annak környezetét is. Ezt követően új szárnyat építtetett az érseki palotához, majd 1831 februárjában - rendelkezésének megfelelően - megkezdődött a főszékesegyház építése. A Hild József építész tervei alapján épült, s a Marco Casagrande szobrai által díszített főszékesegyházat 1837 májusában szentelték fel.  Számos, a város fejlődését szolgáló tevékenysége közül kiemelhető továbbá, hogy városszépítő bizottságot alapított, gyógyfürdőt hozott létre, támogatta az elemi népoktatást, valamint a főszékesegyház kórusát és zenekarát is.

Pyrker János László egri érsek 1847. december 2-án hunyt el. Kívánságának megfelelően testét a lilienfeldi temetőben helyezték örök nyugalomra, szíve pedig az egri Bazilika kriptájában pihen.

A következő, egyben az utolsó téli sétán egy rejtett harang történetéről mesél majd Havas Horváth István. Az érdeklődőket március 31-én 10 órától az Érsek udvarban várják.

 

 

 
 

Hozzászólások

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

 

Hirdetés

 
 
 

Dokumentumfim fesztivál Egerben is

Szerencsére sikerült idén is Egerbe csábítani néhány filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BDIF) programjából. Nem is akármilyen filmeket. Az egri Uránia Mozi ismét megtelik élettel, és az arra fogékony egriek február első hétvégéjén kicsit közelebb kerülhetnek a világ szellemi fősodrához. Számomra különösen kedves az indiai „Népszabadság sztori”, amelyben bemutatják, hogyan lehetetleníti el a fékevesztett diktatúra a független sajtót és az igazság kiderülését, kikiáltva azt a gonosz fészkének. A többi film is olyan, ami meghatározhatja egy-egy ember egész életét.
 

Az én könyvtáram

Két hete Karafiáth Orsolya költő-író-újságíró barátnőm egy kósza facebook-magánbeszélgetés során felkért, hogy tudnék-e valamit mondani neki a magánkönyvtáramról a Magyar Narancs számára készítendő színes interjúcsokrához. Tudtam. Mivel a Mancsban helyhiány és előre megadott flekk-terjedelem miatt az eredeti mondandóm sajnos nyomtatásban csak kicsit módosítva, rövidítve tudott megjelenni, a teljes eredeti írást nagy szeretettel Weil Zoltán barátom és a kedves egri olvasók rendelkezésére bocsájtom advent alkalmából!
 

A szájbarágós színház szájba vágós

Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett. Az Egri Színen azonban most bemutatjuk a letiltott adást.
 

Cigány Mózes

Tudták, hogy Eger hírnevét nem a bornak, a fürdőnek, vagy a barokk építészetnek köszönheti, de még csak nem is egy évadzáró csetepaténak, amit követően 1552-ben az oszmán sereg hazavonult. A hírnevet egy a Gárdony melletti Agárdról Egerbe költözött bizonyos Ziegler Géza romantikus regényének köszönheti. Az író-újságíró Ziegler Egerben már a Gárdonyi nevet használta, és ezen a néven lett kora sikeres tollforgatója.
 

Átadták Eger legújabb üres galériáját

Sikerült egy átadóba belesűríteni minden olyan gesztust és gusztust, ami Eger legújabb galériájával és városunk művészeti életével összefüggésbe hozható. Ugyanis a galériát csupasz falakkal és szendvicsekkel adták át. Akik ezt kitalálták, azoknak nyilván értelmetlen elmagyarázni, mennyire dilettáns, és a funkciót semmibe vevő eljárásról van szó. Olyan ez, mintha 1884-ben az Operaház átadásakor Ferenc József jelenlétében nem a Bánk Bánt, hanem néhány kolbászos zsömlét mutattak volna be. Amúgy, az épület szép lett.
 

Hirdetés

 
 
 
 

Hirdetés