Tamás már ölni tudna egy tál sztrapacskáért!
De én lenyomtam a torkán egy újabb halászlevet, a négycsillagos Balneum Hotelben.
A cikk eredeti megjelenési helye:
www.itthonatiszatonal.blog.hu
Ugye egyetért velem, hogy minden adott egy bajnok halászlé leírásához. Ilyen körítés után, Tamás séffel mi is kizárunk minden kétséget. Impozáns teraszon foglalunk helyet a friss levegőn, melyet a kerten keresztül érkező nyári szellő illatosít meg. Tőlünk valamivel távolabb egy baráti társaság jókedvű, nyár esti halk kvaterkája adja az aláfestést. Jókedvűen fogadjuk a ház harcsa halászlevét, de arcunkra hamar némi fintor kerül. Az történik ugyanis, hogy a kis bográcsunk tetején hártya van, mely a felkavarás után is makacsul újra és újraképződik. Láttunk már ilyet, még el is mennénk mellette, de a narancssárga alaplé színt már sokkal nehezebben bocsájtjuk meg. Na sebaj, az íze talán megmenti.
Ízre pontosan hozza azt, amit a látványa nyújt. Ha ezt a fajta harmóniát értékelem, akkor csillagos ötös. De a körmondatból kiverekedve a lényeg az, hogy a színéhez hűen eléggé fakó az íze is. A halászlé állagát megvizsgálva pedig egyáltalán semmi extrakttartalmat nem találtunk, ami a passzírozásra utalt volna. Jóindulatúan írom, hogy: azért ennyire nem kell leszűrni ezt a halászlevet. Tamás séf egyszemélyes, rögtönítélő bírósága kimondja a verdiktet: Ez nem halászlé! Ez halleves.
A betétként szereplő harcsa pedig – élünk a gyanúperrel - nem szürke harcsából készült, hanem afrikaiból. Ez önmagában még nem főbenjáró bűn, mert ebből a fajtából is ettünk már finom halászlevet. De ez itt most nem sikerült. Szálkával, halcsonttal viszont nem találkozunk, így legalább biztonsággal fogyasztható a fogás. Halbelsőséget itt nem szolgálnak fel. Az asztalpatika csak kenyeret és erős zöldpaprikát tartalmaz. Utóbbiból tegyenek bele bátran. Nem tudnak ártani neki.
Szóval találtunk egy helyet azoknak, akik úgy szeretnének halas ételt enni, hogy igazából nem szeretik a hal ízét. Hogy ez most hiba, vagy inkább egy piaci rés kiaknázása, azt mindenki döntse el magában. A mi részünkről könnyebben dicsérhetnénk a Tisza Balneum Hotel fogását ha hallevesként értékelnénk. De sajnos sem az étlapra nem ez van írva, és a cikksorozat is a halászléről szól. Ezek után kétféle megoldás létezik: vagy az étlapot írják át, vagy a receptúrát. Az 1500.- Ft-os árért mi legközelebb egy másik fogást választunk az egyébként különlegességeket felsorakoztató étlapról. Annyit még hozzáteszek, hogy ottlétünkkor éppen vacsoraidő volt, és szebbnél szebb ételek sorakoztak a svédasztalon. Azt kívántam bárcsak svédasztal tesztet írnánk, mert ott biztosan dobogós lenne a hely.
Kiegészítés: Ha a ház, újraalkotja a halászlevét, és értesít minket, akkor megígérjük, hogy meg fogjuk adni az esélyt, és kiegészítjük az írásunk. Addig viszont mindenkinek azt ajánljuk, hogy válasszon más fogást az étlapról, és annak kíséretében gyönyörködjön, az egyébként paradicsomi környezetben.
Közlemény:
A tesztsorozat meglepetésszerű látogatás során készült, és az írás az OTT és AKKOR tapasztalt halászlé értékelésekor keletkezett szubjektív VÉLEMÉNY. Nem zárjuk ki, hogy más alkalommal akár nekünk vagy másik kóstolónak ettől eltérő álláspontja lehet. Minden ténybeli tévedésünket szívesen korrigáljuk, és bár a szerző véleménye vitatható ugyan, de nem helyreigazítható.