Vérszegénységről akkor beszélhetünk, amikor a vörösvérsejtjeink száma kevesebb a normálisnál, vagy nem tartalmaznak elég hemoglobint -  ami egy vasban gazdag fehérje - a tüdőből a szövetekhez történő oxigénszállításért valamint a vér vörös színért felel. A leggyakoribb tünetei a fáradtság, sápadtság, a koncentrációs készségek romlása, a szédülés, az ingerültség. Ha tartósan fennállnak ezek a problémák, akkor érdemes vérszegénységre gyanakodnunk. 

A vashiányos vérszegénységben szenvedők, valamilyen okból kifolyólag vagy nem jutnak elég vas mennyiséghez, vagy nem szívódik fel a szervezetükben. A kiváltó okok mögött gyakran állhat akár a táplálkozás hiányossága is, vagy valamilyen baleset utáni vérveszteség, a nőknél erős menstruációs vérzés, a szülés, de C-vitamin hiány és öröklött hajlam is okozhatja a vashiányt, továbbá egyes gyógyszerek mellékhatásai is. A vérszegénység rámutathat valamilyen nagyobb problémára is, ezért feltétlenül járjunk utána mi vajon melyik csoportba tartozhatunk. Az orvos - ha a vérvizsgálatok igazolják a diagnózist – táplálékkiegészítőket, vas rágótablettákat ír fel, vagy esetenként injekciós  kezeléseket javasol, vérátömlesztésre általában csak súlyosabb esetekben, valamint műtétek előtt kerül sor. Súlyosabb anémiában szenvedőknek, kórházi kezelésekre és további kivizsgálásokra is szüksége lehet.

Milyen vashiányos betegségeket különböztetünk meg, mik a leggyakoribbak?

Vashiányos anaemia: a hemoglobin előállításhoz szükséges vas hiánya. A terhes nők, illetve a koraszülött csecsemők különösen veszélyeztetettek, de ennek ellenére bárkit érinthet. Enyhe esetekben, általában nem okoz feltűnő panaszokat, súlyosabb esetekben viszont számtalan tünettel is járhat. A hemoglobin alacsonyabb szintjét jelezheti a szédülés, a fáradtság, a beesett szemek, a gyakori fejfájás, sápadtság, hajhullás, a hideg kezek- és lábak. Súlyosabb esetekben szabálytalan szívműködést, lépmegnagyobbodást, és fokozott fertőzésekre való hajlamot is okozhat. Néhány esetben jelentkezik a "nyugtalan lábak" illetve a "kóros étvágy" szindróma.

B-12 vitaminhiány vagy más vérképző anyagok hiánya a csontvelőből. A B-12 vitamint a szervezet nem tudja előállítani. Az "A" vércsoportúaknál gyakoribb. A tünetek között állandó végtagzsibbadás, nyelv fájdalmassága és hasmenést is tapasztalhatnak az érintettek, súlyosabb esetekben az arc bőre citromsárgává válik.

Folsavhiányos anaemia: folsavhiányos étrend, a folsav a májban és egyéb zöldségekben fordul elő. Az idősebb korosztály és a terhes nők a legveszélyeztetettebbek. A tűnetek hasonlóak az előbbihez.

Aplasztikus anaemia: Akár életveszélyes állapotokat is előidézhet. A betegség alapja, hogy a csontvelő nem termel elég, (vagy egyáltalán nem termel vörösvérsejtet), illetve a fehérvérsejtek- és vérlemezkék száma is drasztikusan csökkenhet. A csontvelő károsodást kiválthatják gyógyszerek, vagy egyéb vírusfertőzések.

Hemolitikus anaemia: Öröklött és szerzett formái is léteznek. A hemolitikus anémia a vörösvérsejtek élettartamának rövidülésével és csökkenő, avagy fokozott vörösvérsejtképzéssel jár.

Milyen étrend segíthet a megelőzésben, illetve egészítheti ki a kezeléseket?

A növények vastartalma nehezebben szívódik fel, mint a húsoké ez köztudott. A marhahús és máj elsősorban, valamint a csirke- pulyka- illetve a disznóhús és a halak is sokat segíthetnek. Növények közül: a cékla, a ribizli, a lencse a tarkabab és a csicseriborsó, a spenót és a paradicsomlé tartalmaz nagyobb mennyiségű vasat, ezeket érdemes beépítenünk az étrendünkbe, és rendszeresen részt venni az egészségügyi szűréseken.