Gyermekek átmeneti otthona
Probléma megoldva, de különben sincs
Miről szól a gyerekek átmeneti elhelyezése? Képzeljük el, hogy van egy család (megtörtént példa) és meghal az édesanya. Sem rokonuk, sem ismerősük nem él a környéken, a gyerekek iskolába járnak. Az apa reggeltől estig dolgozik három műszakban, a két gyereket nem tudja ellátni. A munkahelyén megbeszéli, hogy már csak nappali műszakot tud vállalni, amit meg is engednek neki, de csak két hét múlva. Addig a gyerekek átmeneti otthonba kerülnek, az apa mindennap meglátogatja őket, rendesen járnak iskolába, és a következő hónap elejétől újra együtt a család.
Másik esetben a nagymama egyedül neveli az árva kisunokáját, de kórházba kerül. A gyereket átmeneti otthonban helyezi el a nagymama kérésére a szociális ellátórendszer, jár iskolába, és amikor a nagyi hazamegy, a gyerek is hazatér. Ezek a való élet példái.
Az egri önkormányzat szerint ilyenkor az lenne a helyes, hogy a gyöngyösi egyetlen egrieknek fenntartott helyre menjen el a gyermek és onnan járjon mondjuk iskolába, a családja pedig ott látogassa. De szerencsére erre sosem került sor, mert Egerben nincsenek átmeneti ellátásra szoruló gyerekek. Mondja Gál Judit (Fidesz) alpolgármester. Ha meg esetleg mégis akadnának, akkor majd állami gondozásba veszik őket – teszik hozzá a szakemberek, akik már láttak ilyet.
Amikor mindezt az ellenzék egyik képviselője, Pál György (MSZP) idén is számonkérte a közgyűlésben (tavaly azt ígérték, hogy megvizsgálják, hogy mit lehetne tenni, mert akkor még fontos feladatnak minősítették a kérdést), akkor kiderült, hogy nem tettek semmit, viszont azt javasolják, hogy jövőre is vegyünk Gyöngyöstől egy férőhelyet, amit nyilván megint nem fog senki felhasználni, mert olyan ez, mintha a nyilvános WC problémát úgy oldanák meg, hogy befizetnek a miskolci vécésnéninél egy kabinra. Aztán mindenki megnyugodna, hogy az egriek 100%-ban felhasználnak mindent, itt nem képződik salakanyag.
A nebáncsvirág politika
A legszebb azonban a szociális bizottság fideszes elnökének elcsukló hangú méltatlankodása volt, hogy a gyerekvédelem szent ügyét ne merjék felhasználni politikai célra, és egyáltalán hagyják abba a politikusok ezt a politizálást… Az a vajszínű árnyalat sem zavarta, hogy jelenleg az az állampárt, amelyiknek a képviselőjeként méltatlankodik, gyerekerőszakoló rémeknek nyújt menedéket, segítőiknek kegyelmet, és a saját városában úgy (nem) oldja meg a segítségre szoruló gyerekek ügyét, hogy adminisztratívan kipipálja, majd megsértődik az ezt számonkérőkre.
Pedig a polgármester szavaiból, aki nem a szociális érzékenységéről tett eddig tanúságot, annyi azért kiviláglott, hogy ez a gond létezik, és majd akkor lesz megoldva, ha ezt is átpasszolják valamelyik jól támogatott egyházi intézménynek. És igen, ennek az otthonnak valahol a családok átmeneti otthona közelében lenne a helye, hiszen általános, hogy a család és a gyerek egyszerre kerülnek bajba.
Korábban a városban működött ilyen intézmény 12 fős kapacitással, nagyon magas kihasználtsággal. Aztán egyik napról a másikra tanévközben megszüntették a finanszírozását. Az alpolgármester most visszaélésekről beszélt, de nem volt hajlandó a Kutyapárt képviselőjének kifejezett felszólítására sem megmondani, hogy mire gondolt.
Szóval ami eddig látszik, az vádaskodás, arrogancia, inkompetencia és a maszatolás. Megint azt keresik, hogy hogyan lehetne megúszni az állam által nem finanszírozott, de előírt alapfeladatok ellátását. Azt a megoldást találták ki, mint amit a meztelen királyukra mondanak: De hiszen van rajta ruha, amit az egész világ csodál! Probléma megoldva, de különben sincs. Az egylyukú szociális háló is háló, nincs itt semmi látnivaló.


