Im Memoriam Nagy B. István
Idén lenne 75 éves, a két éve elhunyt tanár, aki mind tanítványainak, mind a kollégáinak a mai napig nagyon sokat jelent. Művészi és emberi hatását a kiállítások és a képek igazolják.
A Kápolnában, az orgonamuzsika hangjai mellett, fenséges környezetben tekinthették meg az érdeklődők Nagy B. István ez alkalomból összeállított emlékkiállítását, amelyen a Zsámbék és az El Greco sorozat nagyméretű darabjait állították ki.
A kiállítás ünnepélyes megnyitóján Jónás Zoltán programigazgató köszöntötte a vendégeket, és saját élményeit idézve emlékezett a művészre. Az alkotó, utolsó kiállításán saját életpályájáról úgy fogalmazott, hogy képekkel keresi a társadalmi kérdések megoldásait. A sorozatokban, tanulmányokban megnyilvánuló hitkeresés a legfontosabb mozzanata munkásságának.
Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora elsősorban a tanárra emlékezett, arra a nagyon jelentős pedagógusi munkára, amit Nagy B. István betöltött az intézményben.
A művésztanár alkotói munkásságát meghatottan elemezte Földi Péter, Kossuth-díjas festő. Köszöntőjében méltatta a helyszín, az orgonamuzsika és a festmények összhangját, ebben a közegben kerültek igazán helyükre a képek. A tárlat megnyitása alkalmából beszélt Nagy B. István festői, pedagógiai munkásságáról. A művek értelmezésének lehetséges módjáról, a festői módszerről és a művész egyedi látásmódjáról. A kiállított képeket hosszasan elemezte, ami egyáltalán nem hatott megterhelően a közönségre, hiszen olyan filozófiai megközelítéseket hallhattunk, aminek segítségével a laikusok is sokkal közelebb kerülhetnek a művek megértéséhez. A festmények egy sajátos struktúrában vannak megkomponálva, aminek a művész térszemlélete szempontjából nagyon nagy jelentősége van, hangsúlyozta Földi Péter. Ebben a struktúrában számtalan fokozatát, variánsát láthatjuk egy-egy témának. A változatok között mindig van valami előremutató különbség, valami önmagát meghaladó eltérés.
Nagy B. István 1933-ban született Szilvásváradon. Az ötvenes években végezte el az Iparművészeti Főiskolát, majd a Képzőművészeti Főiskola következett, ahol mesterei Ferenczy Noémi, Szőnyi István, Bernáth Aurél voltak.
Pályájának jelentős részét teszi ki az Eszterházy Károly Főiskola tanáraként eltöltött időszak. Számtalan kiállításon vett részt, amelyek közül néhány: 1970: Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen; 1971: Műcsarnok, Budapest; 1974: Görög templom, Vác; 1975: Rákóczi-vár, Sárospatak; 1984: Magyar Intézet (Palazzo Falconieri), Róma; 1985: II. Táblaképfestészeti Biennálé, Móra Ferenc Múzeum, Szeged; 1987: III. Országos Festészeti Biennálé, Szeged; Galerie der Künstler, München; 1989 DUNAPART-kiállítás, Kunsthalle, Tübingen; Casa dell Arte, Milánó; Vigadó Galéria, Budapest; 1990: Vitkovits-ház, Eger; 1991: Hommage à El Greco - Szépművészet Múzeum, Budapest; 1994: Vigadó Galéria, Budapest; 1997: MOL Galéria, Szolnok;
Rengeteg elismerés, díj kíséri alkotói munkásságát. A legfontosabbakat említve: 1983: Munkácsy-díj; 1984: Cagliari II. Művészeti Fesztivál, Premio dell'Arte díja; 1985: II. Országos Festészeti Biennálé, Szeged, Művészeti Alap díja; 1987: III. Országos Festészeti Biennálé, Szeged, Szeged Város díja; 1988: Országos Karinthy-pályázat fődíja;
A nagy életművet maga mögött hagyott művész, Balassagyarmaton hunyt el, 2006. augusztus 22-én.
Kevesen tudják róla, hogy szeretett írni. Kiállítás megnyitóit, verseit, egyéb írásait sajátos humorral átitatott szelíd irónia jellemzi. Kollégái is szívesen emlékeznek a derűs emberre, humorára.
Leghíresebb munkái közé tartozik az El Greco sorozat. Ezeken a képeken a transzcendencia kék megfogalmazása, a szenvedélyes expresszivitás, az arány- és a tér élménye az ami leginkább összeköti a két művészt. A szenvedés, a kitaszítottság, a megváltáskeresés éttetsző izzással van jelen ezeken a képeken. A művészi hasonlóság, a lélektani párhuzamban fogalmazható meg Nagy B. István és El Greco között – jelentette ki Földi Péter.
Ezen az estén, új kiállítóteret is avattak a Líceum második emeletén, a Líceum Tv munkatársai által kialakított tárlaton. A Líceum Galéria Nagy B. István emlékének, az ő műveivel adózik, tovább gazdagítva Eger művészeti közösségi színtereit.
