A trilógia első része Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem jószándékán és árulásain, jót akarásán és bűvös erőszakosságán át vezető útját mutatja be a török szövetségtől való elszakadásig és a nyugati keresztény világhoz való csatlakozásig. Ez a rész Zsigmond ragyogóan fényes esküvőjével zárul, melyet azonban sötét, kegyetlen kivégzések és gyilkosságok öveznek.
A második részben a már ismertté és ismerőssé váló főszereplők meghökkentő fordulatokkal és váratlan döntésekkel teli sorsát, útját követhetjük tovább, mintha egy nagyszabású teleregény folytatását néznénk.

A fejedelem hamarosan kénytelen szembesülni a tragikus ténnyel: elsöprő erejű török támadás fenyeget, az ígért és várt nyugati segítség pedig késlekedik. Zsigmond már csak a székelyekre támaszkodhat: az ő segítségükkel fényes győzelmet arat a sokszoros túlerőben lévő török sereg fölött.

Ugyanakkor a Rudolf császár unokahúgával kötött házasság nem hozza meg a boldogságot: Zsigmond szemlátomást idegenkedik fiatal feleségétől, elfordul tőle.

Indulatos jelenetek után száműzi maga mellől és egy távoli erődítményben túszként őrizteti. A jogaikat követelő székelyek lázadója a „véres farsang” néven emlegetett tömegmészárlásba torkollik. Erdély véres történelme, a fejdelem által előidézett sötét történelmi krimi sorozat és nagyszabású árulás-történet folytatódik Az állhatatlanban, ha lehet, még szélsőségesebb, még romantikusabb események közepette, mint A nagyratörőben.

A főbb szerepekben többek között Schruff Milánt, Görög Lászlót, Kaszás Gergőt, Mészáros Mátét, Vajda Milánt láthatja a közönség.