2026.08.23.17:39
Ringelhann György torz emlékezete
Na, akkor emberek, itt az ideje beszélni Ringelhann Györgyről, akinek az emlékét most kiásták azok, akik már nem tudnak élő példaképpel házalni, remélve, hogy hátha már senki nem emlékszik arra, hogy mi is zajlott a rendszerváltás környékén Egerben, és ebben milyen szerepe volt Ringelhannak, aki politikai hullából jogerősen politikai zombiként bukott el, miután mindent elárult, amit a rendszerváltás jelentett. Persze nem volt egyedül. Azonban, amíg a többiek rendelkeztek valamilyen „felvilágosult abszolutizmusra” hajazó vízióval (ez fajult törvényszerűen később az orbáni zsarnoksággá), addig Ringelhann György polgármesterként annyira jelentéktelen volt, hogy talán e sorok írója, mint aki elég jól ismerte, és talán nem kevés felelőssége volt abban, hogy sikerült rávenni Gyurit, hogy vállalja el a polgármesterséget, teljes joggal mondhatja – merő udvariasságból –, hogy polgármesterként abszolút senki volt.
Mondom ezt udvariasságból mai, nyugdíjas fejjel, mert régebben simán zombinak neveztem, amiért be is perelt, és el is vesztette. Így lett Ringelhann György polgármester úr jogerős zombi.
Mondom ezt udvariasságból mai, nyugdíjas fejjel, mert régebben simán zombinak neveztem, amiért be is perelt, és el is vesztette. Így lett Ringelhann György polgármester úr jogerős zombi.
2025.12.18.08:48
Fosztogatva segítenek
Eger az uszodák városa. Most eggyel kevesebb lesz, mert a Bitskeyt elajándékozták a kitudjakik a tudjukkiknek. A rendszerváltás utáni egri úszó és vízilabda lobbi egymás után építette az 50 méteres versenymedencéket. Már három is van néhány száz méteren belül. A legnagyobb beruházás az úgynevezett Makovecz uszoda volt, amit minden kormánypárti ígéret ellenére a város önerőből, hitelből épített. 2000-ben adták át, miután viharos döntéshozatallal sokadik próbálkozásra áterőszakolták a döntést. A vita nem az uszoda építéséről, hanem a helyszínről és az új városi strand megépítéséről szólt. Az akkori polgármester, Ringelhann György bizalmi kérdéssé tette az uszodát, és minden felhatalmazás nélkül megrendelt Makovecz Imrétől, a kor öko-sámán sztár templomépítészétől egy uszodatervet.
2025.10.02.08:46
Kilátástalanság, pihenőkkel
Csupa öröm és fejlődés az egriek élete. Most éppen 190 forint híján 40 millió forintot nyertek egy Eged hegyre vezető ösvény ellátására útjelző táblákkal, pihenőkkel, esőbeállókkal. Szó se róla, szükség volt a beruházásra, hiszen máskülönben hogyan tekinthetnénk meg az Eged-hegyi Dobó István kilátó romjait?
2025.09.23.17:30
Eger története nem az Egri Csillagok
Bármilyen hihetetlen, Eger története egyáltalán nem az az árvalányhajas mese, amit az 1552-es ostromról készült romantikus regényben Gárdonyi Géza írt meg a korszellemnek megfelelő módon és színvonalon. Eger történelme ennél sokkal izgalmasabb, talán nem olyan hősies, ám összetett és elég mozgalmas. Ennek ellenére, bár gyakorlatilag 1991-ben a magukat lokálpatriótának nevező politikai képződmény átvette a városban a hatalmat, és hol formálisan, hol informálisan, azóta is komoly befolyással bír, sajnos az egri helytörténettel mostohán bánt.
2012.10.18.19:00
100 éve Egerben utálták a bankokat, imádták az ostromot
Nekünk más jut eszünkbe az új bank létesítésével kapcsolatban; az t. i., hogy maholnap az egész ország a pénzintézeteknek keres, amelyek — kitűnő üzletnek bizonyulván — óriási mértékben szaporodnak. Míg ugyanis 1900-ban 3614 pénzintézet volt, 10 évvel később már 5616 virágzott, vagyis 1901 új pénzintézet alakult tíz év alatt.
Egyszóval: minden pénzintézet megél, boldogul, csak a — nemzet szegényedik.
2012.10.16.00:00
Eger Anno - cikkek a múltból
100 éve 1912. október 18-án írták az EGER című lapban.
Apró krónikák. Gyilkosság 45 korona miatt.
Libacombbal verik a vészharangot
Napirend előtt jelentette be Eger fideszes polgármestere, Vágner Ákos, hogy a város működése veszélybe került és azonnali cca. 800 millió forintos gyorssegélyt kér a kormánytól, mert a tömegközlekedést már nem tudja finanszírozni.
A három(!) alpolgármesterrel működő testület és a 130 millióba kerülő, 4 sajtóst köztisztviselőként alkalmazó 14 fős polgármesteri kabinet mellett az 1000 forintos éves buszbérlet, az indokolatlan beruházások sem erősítik az "önhibáján kívül bajba került önkormányzat" képét.
A kérés mellé egy kis presszió is társult: Ha nincs pénz, Eger le fog mondani az "önként vállalt feladatairól", amibe például a buszjáratok, a rendezvények, sport stb. is beleférhet. Ez a politika egyébként rímel a fideszes önkormányzatok országszerte tapasztalható REKI "túlterheléses támadására" (Önkormányzatok rendkívüli támogatása), amikor a kormányt teszik felelőssé a forráshiányuk miatt, hogy nem kapják meg a "szokásos" egyedi támogatásokat.
A három(!) alpolgármesterrel működő testület és a 130 millióba kerülő, 4 sajtóst köztisztviselőként alkalmazó 14 fős polgármesteri kabinet mellett az 1000 forintos éves buszbérlet, az indokolatlan beruházások sem erősítik az "önhibáján kívül bajba került önkormányzat" képét.
A kérés mellé egy kis presszió is társult: Ha nincs pénz, Eger le fog mondani az "önként vállalt feladatairól", amibe például a buszjáratok, a rendezvények, sport stb. is beleférhet. Ez a politika egyébként rímel a fideszes önkormányzatok országszerte tapasztalható REKI "túlterheléses támadására" (Önkormányzatok rendkívüli támogatása), amikor a kormányt teszik felelőssé a forráshiányuk miatt, hogy nem kapják meg a "szokásos" egyedi támogatásokat.
Halmozódó funkciók az egri belvárosban
Eger belvárosa látszólag „készen van”. Beépült, ami beépülhetett, kialakult, ami kialakulhatott. A valóság persze az, hogy napjainkban is bontanak-építenek új házakat, akár a Dobó téren is, kapnak új funkciót elhagyatott telkek, romos sarkok. Bár láthatóan sem távlatos koncepció, sem tudatos szabályozás, de még a belváros funkciójáról szóló elképzelés sincs a láthatáron, az élet mégis kikényszeríti a változást és megtölti tartalommal ezeket a tereket.
OkosEger 3.0 A jövő (jelen?) iskolája
Az oktatási rendszer elavult - hallottuk lépten-nyomon szülőktől, tanároktól, ugyanúgy, ahogy az ellenkezőjét is. És tessék: egy váratlan, egyik napról a másikra előállt helyzet kényszerített bennünket arra, hogy szembenézzünk állításainkkal, elképzeléseinkkel vagy éppen félelmeinkkel: hogyan is működik a “jövő iskolája”? Sikerült-e hozzá alkalmazkodnunk, vagy még nőnünk kell a feladathoz? És vajon megkönnyebbülni vagy inkább bosszankodni fogunk, ha a dolgok visszatérnek a kerékvágásba, a diáksereg pedig az iskolapadokba? Mit gondol a pedagógus, és mit a tanuló? Beszélgetésünk alkalmával mindkét nézőpontot megismerhetjük - és saját tapasztalatainkat is megoszthatjuk.
Hogyan érjünk el teljesen relaxált állapotot?
Sokan vágyunk a teljes nyugalomra. Van, aki az utazásra, van aki a sportra és van aki a hosszú, magányos sétákra esküszik. Fontos, hogy megtaláljuk a számunkra megfelelő eszközöket, amelyekkel le tudjuk nyugtatni magunkat és ki tudjuk kapcsolni a külvilágból áradó tömérdek impulzust.
1788705193







