Az Országgyűlés kétharmados többséggel Unger Anna politológust választotta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hatóság elnökévé. Megvan a szervezet első elnökhelyettese is: Tasnády Katalin ügyész a nyomozati területért felel majd. Az új hivatal feladata a korábbi évek korrupciógyanús ügyeinek feltárása és az állami vagyon visszaszerzése lesz. Titkos szavazáson döntött pénteken az Országgyűlés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hatóság, az NVVH vezetőjéről. Unger Anna 137 igen és 7 nem szavazatot kapott, egy képviselő tartózkodott, így megszerezte a tisztség betöltéséhez szükséges kétharmados támogatást. Megbízatása hat évre szól. A parlament egyúttal a hatóság egyik elnökhelyetteséről is döntött. Tasnády Katalint, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészét 139 igen és 6 nem szavazattal választották meg nyomozati elnökhelyettesnek. A közpénzügyi elnökhelyettes személyéről egyelőre nincs döntés, az erre a posztra kiírt korábbi pályázatot érvénytelenítették, és új eljárás indul. Közel százan jelentkeztek az elnöki posztra Az NVVH elnöki tisztségére eredetileg 96-an pályáztak. A kiválasztási folyamat végére Unger Anna mellett Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője, valamint Sárvári Nicholas kanadai–magyar üzletember maradt versenyben, miután Jancsics Dávid korrupciókutató visszalépett. Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága végül Ungert javasolta a parlamentnek. A bizottságban a Tisza képviselője, Melléthei-Barna Márton szavazott ellene, aki később azzal indokolta döntését, hogy jogász végzettségű, az ügyészségi rendszerben megfelelő szakmai beágyazottsággal rendelkező vezetőt tartott volna ideálisnak. Saját megítélése szerint Ligeti Miklós volt a legalkalmasabb pályázó. Unger a parlamenti szavazás előtt arról írt, hogy az új hivatal sikerének egyik legfontosabb feltétele a közbizalom. Jelezte azt is, hogy együttműködésre hívná Ligeti Miklóst. Magyar Péter gyorsabb büntetőeljárásokat akar Az NVVH létrehozása a Tisza egyik legfontosabb választási vállalásának megvalósítását szolgálja. A szervezetnek a korábbi időszak közpénzügyi és korrupciógyanús ügyeinek feltárása mellett az eltűnt vagy jogellenesen magánkézbe került közvagyon visszaszerzésében is kulcsszerepet szán a kormány. Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben arról beszélt, hogy az NVVH egy átmeneti időszak után a budapesti Markó utcába költözhet, és működésére felhasználhatják a korábbi Szuverenitásvédelmi Hivatal 2026-os költségvetéséből megmaradt mintegy 2,3 milliárd forintot is. A miniszterelnök reagált arra a korábbi felvetésre is, hogy az NVVH által feltárt nagyobb ügyekben akár hat évbe is telhet a jogerős ítélet megszületése. Magyar szerint a büntetőeljárási szabályok módosításával gyorsítanák a folyamatokat, ehhez azonban megfelelő számú és megfelelően fizetett nyomozóra, rendőrre, ügyészre és bíróra is szükség lesz. Unger: szakmai alapon kell kiválasztani az ügyeket Unger Anna a parlamenti bizottsági meghallgatásán világossá tette, hogy értékelése szerint az elmúlt másfél évtizedben történtek túlmutatnak a hagyományos értelemben vett korrupción. A leendő elnök szerint az NVVH-nak olyan intézményi garanciákat is ki kell alakítania, amelyek megakadályozzák a közvagyonnal történt visszaélések megismétlődését. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a vizsgálandó ügyek kiválasztásának szakmai kockázatelemzésen kell alapulnia, hogy a hatóság működése ne váljon politikai leszámolássá. Unger különösen súlyos problémának nevezte a magántőkealapok rendszerét, valamint azt a folyamatot, amelynek során jelentős állami vagyon került alapítványokba, koncessziókba és különböző magánstruktúrákba. A Fidesz bojkottálta a szavazást Az NVVH felállítása kezdettől komoly politikai vitákat váltott ki. A Fidesz–KDNP politikusai többször bírálták a szervezet széles jogköreit, és az új hatóságot politikai elszámoltatási eszköznek tartják. A kormánypártok ezt visszautasítják, és azt állítják, hogy az NVVH célja nem a politikai bosszú, hanem a közvagyon visszaszerzése és a felelősség megállapítása. A Fidesz–KDNP képviselőinek túlnyomó többsége tiltakozásul kivonult az ülésteremből a titkos szavazás előtt. Unger Anna megválasztásával és Tasnády Katalin kinevezésével mindenesetre új szakaszba lépett az NVVH felállítása. Most már megkezdődhet a szervezet tényleges kiépítése, a munkatársak felvétele és az első vizsgálatok előkészítése. A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a Tisza kampányában „Út a börtönbe”, a kormányzati kommunikációban pedig „Tisztítótűz” néven emlegetett elszámoltatási programból milyen konkrét büntetőeljárások és vagyonvisszaszerzési ügyek születnek. indexkép: MTI, Hegedűs Róbert

Nem támasztja alá tárgyi vagy objektív bizonyíték, hogy medve jelent volna meg Eger közelében – közölte pénteken a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI). A szervezet szerint az ügyben bemutatott állítólagos medvenyom biztosan nem barnamedvétől származik, és az elpusztult juhokon sem találtak medve zsákmányolására utaló nyomokat. A vizsgálat ugyanakkor még nem zárult le, augusztus 31-én terepi helyszínelést tartanak. Korábban az Egri Ügyek is beszámolt arról, hogy medvére utaló nyomokat véltek felfedezni Eger közelében, a Galagonyás-dűlő térségében. Az információk szerint két juh is elpusztult, és felmerült annak lehetősége, hogy egy nagyragadozó támadhatta meg az állatokat. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság most hivatalos közleményben reagált az ügyre, amelyben azt írják: hozzájuk közvetlen lakossági vagy gazdálkodói hivatalos bejelentés nem érkezett, egy közvetett telefonos jelzés alapján kezdték meg a történtek felderítését. A BNPI szerint munkatársaik felkeresték a potenciálisan érintett gazdálkodót, és már a nyilvános hírek megjelenése előtt jelezték neki, hogy a medve jelenlétével kapcsolatos információk vélhetően alaptalanok. A BNPI szerint a bemutatott nyom biztosan nem medvenyom Az igazgatóság közlése szerint jelenleg semmilyen konkrét, tárgyi vagy objektív bizonyíték – így nyom vagy kamerafelvétel – nem támasztja alá, hogy medve jelent volna meg Eger térségében. A közösségi médiában közzétett, medvének tulajdonított lábnyomot is megvizsgálták. „Az »Egerszalók – Tudnivalók, Segítség,Közösség« Facebook-oldal által is közzétett állítólagos »medvenyom« biztosan nem medvétől származik” – közölte a BNPI. Hozzátették, hogy a lenyomaton a medvetalp egyetlen olyan határozó bélyege sem látható, amely barnamedvére utalna. A juhok pusztulását sem tudják medvéhez kötni A nemzeti park szakemberei az elpusztult haszonállatokkal kapcsolatban is óvatosságra intenek. A több mint két héttel, illetve körülbelül egy héttel korábban készült felvételek alapján szerintük már nem állapítható meg érdemben, hogy a tetemekhez volt-e köze bármilyen nagyragadozónak. A BNPI hangsúlyozta: a maradványokon medve zsákmányolására utaló nyomot nem sikerült azonosítani. A jelenlegi legvalószínűbb szakmai magyarázat szerint az állatok ismeretlen okból pusztulhattak el, tetemeikből pedig később madarak és kisebb ragadozók táplálkozhattak. A nemzeti park azt sem zárja ki, hogy az elmúlt hetek rendkívüli hőhullámai szerepet játszhattak az állatok elhullásában. Augusztus 31-én helyszíni vizsgálatot tartanak Az ügy ugyanakkor ezzel még nem tekinthető teljesen lezártnak. A BNPI közölte, hogy minden hasonló bejelentést komolyan vesznek és kivizsgálnak. Az érintett gazdálkodó kérésének és időbeosztásának megfelelően augusztus 31-én terepi helyszínelést tartanak a Galagonyás-dűlő környékén, hogy megvizsgálják, van-e bármilyen nyoma a gazdálkodó által feltételezett ragadozó jelenlétének. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság egyúttal arra kérte a lakosságot és a sajtót, hogy a szakértői vizsgálatok lezárultáig tartózkodjanak a félelemkeltéstől és a feltételezéseken alapuló információk tényként történő közlésétől. A jelenlegi hivatalos álláspont tehát az, hogy nincs bizonyíték medve jelenlétére Eger közelében, az eddig medvenyomként bemutatott lábnyom pedig a BNPI szerint biztosan nem medvétől származik. A véglegesebb szakmai következtetéseket az augusztus 31-i terepi vizsgálat után lehet levonni.

Jelentős átalakítás előtt állhat az önkormányzati tulajdonú Média Eger: a hagyományos helyi televízióból többplatformos médiaközpontot hoznának létre. A tervek között internetes rádió, marketing- és kommunikációs ügynökség, médiaoktatás és új műsorok is szerepelnek, miközben a jelenlegi működési és foglalkoztatási struktúrát is felülvizsgálnák. Az egri közgyűlés elé került koncepció szerint a Média Eger jövőjét már nem kizárólag televízióként képzelik el. A cél egy olyan városi médiacentrum kialakítása, amely a televízió mellett az online felületeken, a közösségi médiában, podcastokkal, később pedig akár rádióval is elérné az egrieket. A televízió és a Híradó ugyanakkor megmaradna. A változás elsősorban abban lenne látványos, ahogyan a tartalmak készülnek: ugyanabból a témából készülhetne televíziós riport, webes cikk, rövid közösségi médiás videó, podcast, később pedig rádiós anyag is. Új műsorokat is terveznek A koncepció több új vagy megújított műsort is nevesít. Ilyen lenne az A mi történetünk, az Eger 100 legnagyobb munkáltatója, A katedrán túl, az Aktív Eger és a Kommentár nélkül. Emellett médiaoktatási programot, hosszabb távon pedig Média Eger Akadémiát is létrehoznának. Az elképzelések egyik legérdekesebb eleme a Rádió Eger elindítása. Első lépésben nem hagyományos FM-rádióról lenne szó, hanem interneten hallgatható lineáris rádióról. A műsorban helyi hírek, közérdekű és szolgáltatási információk, beszélgetések, kulturális ajánlók, podcastok és helyi zenei tartalmak kapnának helyet. A földfelszíni sugárzás elindítása azonban már külön jogi, műszaki és pénzügyi vizsgálatot, valamint újabb tulajdonosi döntést igényelne. Marketingügynökségként is megjelenne a Média Eger Az átalakítás egyik legnagyobb változása az lehet, hogy a társaság nem kizárólag önkormányzati médiaként működne, hanem piaci szolgáltatásokat is kínálna. Létrehoznának egy marketing- és kommunikációs üzletágat, amely egri és térségi vállalkozásoknak, intézményeknek és civil szervezeteknek nyújtana marketing-, PR-, közösségimédia-kezelési, grafikai, fotós, videós, podcast- és rendezvénykommunikációs szolgáltatásokat. A Média Eger meglévő stúdióit és helyiségeit szintén bevételtermelő módon hasznosítanák: oktatási, alkotói, coworking-, próba- vagy bérstúdióként működhetnének, amennyiben ezekre megfelelő kereslet mutatkozik és gazdaságosan üzemeltethetők. Különválasztanák az üzleti és szerkesztőségi döntéseket A piaci nyitás miatt fontos kérdés lehet, hogyan őrizhető meg a szerkesztőség függetlensége a fizető ügyfelektől és szponzoroktól. A koncepció ezért külön rögzíti a tulajdonosi, szerkesztőségi és kereskedelmi döntések szétválasztásának szükségességét. Egy ügynökségi ügyfél vagy szponzor így nem kapna automatikusan helyet a Híradóban, és nem befolyásolhatná a közéleti témák kiválasztását. A reklámokat és szponzorált tartalmakat egyértelműen jelölni kellene. A jelenlegi működést is átvilágítanák Az átalakítás nem pusztán új szolgáltatások elindításáról szólna. A jelenlegi feladatellátási, foglalkoztatási és megbízási struktúrát is részletesen felülvizsgálnák. Megvizsgálnák, hogy az egyes feladatokat mekkora létszámmal, belső munkatársakkal vagy külső kapacitással, illetve milyen költséggel lehet a leghatékonyabban ellátni. A dokumentum szerint mindez akár működési költségcsökkentést is eredményezhet. Ugyanakkor alapvető követelményként rögzítik, hogy a racionalizálás nem veszélyeztetheti a Híradó működését és a gyors, hiteles közérdekű tájékoztatást. Egy éven belül elindulhatna az online Rádió Eger Az átalakítás több ütemben történne. Az első 60 napban átfogó audit készülne többek között a tartalmakról, a humánerőforrásról, a használt platformokról, technikai eszközökről, ingatlanokról, archívumról és a Média Eger arculatáról. A negyedik és kilencedik hónap között kezdődhetnének a piaci szolgáltatások, az oktatás és a helyiségek hasznosításának tesztjei. Az online Rádió Eger a tervek szerint a 6–12. hónap között indulhatna el. A hagyományos földfelszíni rádiós sugárzás legkorábban 12–36 hónapos időtávban kerülhetne napirendre, és ahhoz is külön tulajdonosi döntésre lenne szükség. indexkép: istockphoto

Aki ma végigsétál Noszvaj különleges barlanglakásai között, egy turisztikai látványosságot és művészeti helyszínt lát. A riolittufába vájt helyiségek azonban nem különlegességnek készültek. Generációkon keresztül valódi otthonok voltak, és akadt idősza...

Ötszáz esztendő választ el bennünket 1526. augusztus 29-től, mégis kevés olyan dátuma van a magyar történelemnek, amely ennyire mélyen beépült a nemzeti emlékezetbe. Ezen a napon Mohács mellett II. Lajos magyar király serege döntő vereséget szenvedett ...

1938. augusztus 29-én, mindössze 51 éves korában hunyt el Karinthy Frigyes író, költő, műfordító, kritikus és újságíró. A magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alkotója volt, akinek humora mögött szinte mindig ott rejtőzött a világot figyelő, kérdező és...