Kopott pultok, félig üres söröspoharak, elnémult zenegépek és törzsvendégek, akik még kitartanak. Heves megye kistelepüléseinek lassan eltűnő kocsmavilágát örökítette meg Sivák Zsófia, aki Hitel nincs című fotósorozatával elnyerte a 2026-os Robert Capa Magyar Fotográfiai Nagydíjat. A Heves megyében született és nevelkedett fotográfus a térség 3000 fő alatti településeinek még működő kocsmáit járta végig. Fényképein művirágokkal és karácsonyfaizzókkal díszített helyiségek, légypapírok, megkopott berendezések, mélyen kigombolt ingű vendégek és olyan arcok jelennek meg, amelyek ritkán kerülnek a művészeti világ reflektorfényébe. A Hitel nincs azonban jóval több egyszerű kocsmakatalógusnál. Sivák képein keresztül a magyar vidék társadalmi átalakulása, az elnéptelenedő falvak, az elszegényedés és a lassan felbomló helyi közösségek története is kirajzolódik. A vidéki kocsmák ugyanis sok településen nem pusztán ivóhelyek voltak, hanem a közösségi élet utolsó megmaradt színterei. Olyan helyek, ahol találkozni, beszélgetni, vitatkozni lehetett, ahol a helyiek még tudtak egymásról. Bezárásukkal ezért nemcsak egy üzlet tűnik el a faluból, hanem gyakran egy fontos találkozási pont is. A nemzetközi zsűri különösen nagyra értékelte, ahogyan a fotográfus ezt a világot bemutatja. Wiktoria Michałkiewicz zsűritag szerint Sivák munkája a gondos megfigyelést eredeti vizuális nyelvvel ötvözi, miközben humorral és érzékenységgel teszi láthatóvá a társadalom peremére szorult közösségek mindennapjait. A Heves megyei kocsmák története ráadásul nem ér véget a nagydíjjal. Sivák Zsófia a projektet országos léptékűvé szeretné bővíteni, elsősorban a hátrányos helyzetű térségekre koncentrálva. Azokat a településeket keresi majd, ahol az elvándorlás, a munkanélküliség és a közösségi kapcsolatok meggyengülése különösen erősen érzékelhető. A fotográfus célja, hogy a kocsmák belső terein és vendégein túl a környező települések életét is dokumentálja, így átfogóbb képet adjon a vidéki Magyarország társadalmi valóságáról. {source}{/source} A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ által 2014-ben alapított rangos elismeréshez 2,5 millió forintos pénzdíj, valamint a projekt nemzetközi bemutatását segítő 2000 eurós támogatás jár. A díjazott alkotásaiból 2027-ben a bécsi Krinzinger Schottenfeld Galériában rendeznek bemutatót, emellett Sivák egy hónapos bécsi művészeti rezidenciaprogramban is részt vehet. A díjról öttagú nemzetközi zsűri döntött, az elismerést Sári Zsolt kulturális államtitkár adta át. Sivák Zsófia sorozata egy olyan Heves megyét mutat meg, amelyet a turisztikai kiadványokban aligha látunk: a falusi kocsmák félhomályában élő, lassan eltűnő világot. Ahol a pult mögött még ég a villany, a törzsvendég még a megszokott helyén ül, de már egyáltalán nem biztos, hogy néhány év múlva is lesz hová betérnie.

Év végével kivezeti a kormány a közszolgálati dolgozóknak járó évi egymillió forintos otthontámogatást, miközben átszervezések kezdődnek a rendőrségnél, a büntetés-végrehajtásnál és a katasztrófavédelemnél. Pósfai Gábor belügyminiszter az RTL-nek adott interjújában a rendvédelmi dolgozók béremeléséről, a súlyos létszámhiányról és a minisztériumi átvilágítások során tett feljelentésekről is beszélt. Megszűnik 2026 végén a tavaly bevezetett, közszolgálati dolgozók számára elérhető évi egymillió forintos otthontámogatás – jelentette be Pósfai Gábor belügyminiszter az RTL-nek adott interjújában. A tárcavezető szerint a kormány úgy látja, hogy más típusú támogatási rendszerre van szükség, amely az országon belüli munkaerő-mobilitást is jobban segítheti. Az új támogatás részleteit egyelőre kidolgozzák. A belügyi dolgozók számára elérhető, havi rendszerességű lakhatási támogatást ugyanakkor kiterjesztik, így azt a jövőben már a próbaidő alatt is igénybe lehet venni. A döntés számos közszolgálati dolgozót érinthet, akik eddig lakáshitelük törlesztéséhez vagy lakhatási céljaik megvalósításához számíthattak az évi egymillió forintos hozzájárulásra. Egyelőre nem tudni, hogy az új rendszer milyen feltételekkel és mekkora összeggel pótolhatja a megszűnő támogatást. Tizenöt százalékos béremelés, kilencezer hiányzó rendőr A belügyminiszter elismerte, hogy a rendvédelmi dolgozók bérezése hosszú évek óta elmarad a szükségestől. A kormány által bejelentett 15 százalékos béremelést fontos, de csupán első lépésnek nevezte. Pósfai szerint néhány hónap alatt kellene behozni az évek során felhalmozódott lemaradást. Arról azonban nem tett konkrét ígéretet, hogy 2028-ban újabb béremelés következhet. A rendőrségnél továbbra is súlyos a létszámhiány: országosan mintegy kilencezer rendőr hiányzik, ebből kétezer Budapesten. A korábban leszerelt rendőrök visszatérésének lehetővé tétele ugyanakkor már hozott eredményeket. A miniszter szerint 1200-an jelezték visszatérési szándékukat, közülük több mint négyszázan már ismét szolgálatba álltak. Pósfai elégedett lenne, ha egy éven belül 1500–2000 fővel csökkenne a jelenlegi hiány. A miniszter arról is beszélt, hogy a rendőrség működését jelentősen átalakítanák. Csökkentenék a felesleges adminisztrációt, és egyes, közvetlen veszéllyel nem járó feladatokat a jövőben polgárőrök is elláthatnának. Ilyen lehet például a forgalomterelés vagy bizonyos csendháborítások kezelése. A bérek mellett az infrastruktúra állapota is komoly gondot jelent. A rendőrkapitányságok és parancsnokságok épületei sok helyen felújításra szorulnak, a szolgálati gépjárműpark pedig elöregedett. Januártól ismét tűzoltóságnak nevezik a katasztrófavédelmet Jelentős szervezeti átalakításokat is előkészített a Belügyminisztérium. Az új rendészeti csomag a rendőrséget, a büntetés-végrehajtást és a katasztrófavédelmet egyaránt érinti. Az egyik leglátványosabb változás, hogy 2027. január 1-jétől a katasztrófavédelmet ismét tűzoltóságnak nevezik majd. A további szerkezeti módosításokat tartalmazó törvénycsomagot a következő hetekben terjesztik az Országgyűlés elé. A Terrorelhárítási Központ (TEK) október 1-jétől már nem működik önálló szervként, hanem az Országos Rendőr-főkapitányság szervezetébe került. Pósfai szerint az átalakítás nem járt a TEK speciális képességeinek elvesztésével, és a személyvédelmi feladatokat is továbbra is ellátja. Az átszervezés több mint hatezer embert érintett, közülük mindössze tizenkilencen döntöttek a leszerelés mellett. Nyolc feljelentés a minisztériumi átvilágítások nyomán A belügyminiszter a kormányváltás után elindított átvilágításokról is beszámolt. Elmondása szerint eddig nyolc feljelentést tettek, és további ügyekben is várhatók hasonló lépések. A feljelentések többsége a Belügyminisztériumhoz került sportterülethez kapcsolódik. Vizsgálják a Pegasus kémszoftver korábbi magyarországi alkalmazását is, de Pósfai az ügy érzékenységére hivatkozva egyelőre nem közölt részleteket. Azt ígérte, hogy amint az átvilágítások lehetővé teszik, további információkat hoznak nyilvánosságra. Az önkormányzatok is nagyobb beleszólást kaphatnak A közbiztonsági problémák kezelésével kapcsolatban Pósfai három kiemelt területet nevezett meg: a palackvisszaváltási rendszer körül kialakult helyzetet, a dohányboltok környékén jelentkező problémákat és a droghasználatot. A trafikok esetében felmerült a koncessziós szabályok módosítása, amely lehetőséget adhatna az önkormányzatoknak arra, hogy korlátozzák a nyitvatartási időt vagy az alkoholárusítás időszakát. Ez a változtatás az egri önkormányzat számára is új eszközöket teremthetne a helyi közterületi problémák kezelésében, amennyiben a tervezett szabályozás megvalósul. A droghasználattal kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta, hogy önmagukban a rendőri intézkedések nem elegendők, azokhoz megfelelő szociális és egészségügyi ellátásnak is társulnia kell. indexkép: MTI, Illyés Tibor

Önálló járműkategóriát kapnának a motoros rollerek, használatukat életkorhoz kötnék, a gyorsabb eszközök vezetéséhez pedig jogosítványt is előírnának. A kormány javaslatát a kihirdetés előtt társadalmi vitára bocsátják, így egyelőre nem hatályos szabályokról van szó. Magyar Péter szerdai bejegyzésében ismertette az elektromos rollereket érintő KRESZ-módosítás tervezett szabályait. A javaslat külön járműkategóriaként kezelné a motoros rollereket, és két csoportot különítene el a sebességük alapján. A legfeljebb 25 kilométer/órás sebességre képes, kis teljesítményű rollereket 14 éves kortól lehetne használni. A 18 év alatti vezetőknek kötelező lenne fejvédőt viselniük. A 25 kilométer/óránál gyorsabb, legfeljebb 40 kilométer/órás végsebességű rollerekhez már legalább AM kategóriás jogosítvány kellene. Ezeket a javaslat szerint csak 16 éven felül lehetne vezetni, bukósisakot pedig életkortól függetlenül mindenkinek viselnie kellene. A bérelhető elektromos rollerek végsebességét külön korlátoznák: ezek legfeljebb 20 kilométer/órával haladhatnának. Egységes tilalom vonatkozna az ittas vezetésre és az utasszállításra: egyik rollertípust sem lehetne alkoholos befolyásoltság alatt vezetni, és második személyt sem lehetne szállítani rajtuk. A járdán közlekedést is szigorítanák. A nagy teljesítményű rollerekkel minden esetben tilos lenne a járdahasználat, a kisebbekkel pedig csak akkor engednék meg, ha más közlekedési lehetőség – például kerékpárút – nem áll rendelkezésre. A szabályozás előkészítéséről korábban Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is beszélt. Tájékoztatása szerint a nyári közlekedésbiztonsági kérdőívet több mint 340 ezren töltötték ki. A részletes rendeletet a végleges kihirdetés előtt társadalmi vitára bocsátják. A bemutatott javaslatból a hatálybalépés időpontja még nem derül ki. indexkép: Getty Images

Eger belvárosában, az autóbusz-pályaudvar szomszédságában, a Pori sétány és a Foglár utcai lépcsők között húzódó pincebejáratok és üzlethelyiségek régóta hozzátartoznak a környék arculatához. Az épületsor sok egri számára ismerős, ám az évtizedek során...

II. Rákóczi Ferenc utca 28.

Kopott pultok, félig üres söröspoharak, elnémult zenegépek és törzsvendégek, akik még kitartanak. Heves megye kistelepüléseinek lassan eltűnő kocsmavilágát örökítette meg Sivák Zsófia, aki Hitel nincs című fotósorozatával elnyerte a 2026-os Robert Capa...