Politikai célú kiadásokra és megkérdőjelezhető személyes juttatásokra összesen 14 milliárd forintot költött az elmúlt években a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – közölte az átvilágítást végző miniszteri biztos. A feltárt tételek között külföldi tüntetések finanszírozása, választási kampányhoz kötődő kiadások és vitatott megbízások is szerepelnek. A magyar gazdák januári strasbourgi tüntetésén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az utazás és a szállás mellett napidíjat is fizetett a résztvevőknek – mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Zoltán Péter miniszteri biztos a Telex beszámolója szerint. Az átvilágítás alapján a kamara összesen öt külföldi tüntetést finanszírozott, mintegy 30 millió forintért. A miniszteri biztos szerint az elmúlt évek politikai célú kiadásai és megkérdőjelezhető személyes juttatásai együttesen 14 milliárd forintot tettek ki. Ez az összeg tehát nem a strasbourgi tüntetés költsége. Zoltán Péter azt állította, hogy a NAK 2025 decembere és 2026 áprilisa között 69 választókerületben közel 182 millió forinttal támogatta fideszes jelöltek kampányát. További 191 millió forintot költött két olyan rendezvényre, amelyeken a gazdákat Orbán Viktor beszédeire buszoztatták. A miniszteri biztos szerint több mint 700 falugazdászt email-címek gyűjtésére is felhasználtak; azt egyelőre vizsgálják, történt-e adatvédelmi szabálysértés. Az átvilágítás során vitatott munkaszerződéseket és megbízásokat is találtak. Zoltán Péter külön említette a Győrffy Balázs korábbi kamarai elnök lemondása előtti napon kötött, összesen 1,8 milliárd forint értékű kommunikációs szerződéseket. A miniszteri biztos szerint a három szerződés feladatai részben átfedték egymást. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a gazdasági átvilágítás nem tárt fel vagyonvesztést. A kamara új vezetése évi 11,1 milliárd forinttal csökkentené a működési költségeket. Eddig 70 munkavállaló távozott, további 50 fő elbocsátását tervezik. A tisztségviselők megválasztását legkésőbb decemberben tartanák meg. A felsorolt kiadások és kampánytevékenységek az átvilágítást végző miniszteri biztos megállapításai; az esetleges jogi felelősség kérdésében a vizsgálatok eredménye lehet döntő. indexkép: MTI, Rosta Tibor

Az egri polgármester szerint a közgyűlés megszünteti az alpolgármesterek költségtérítését, és ezzel az év második felében közel 6,8 millió forintot takarít meg a város. A havi költségtérítésre való jogosultságot azonban már július 1-jével eltörölte az Országgyűlés. „Csökkentjük az alpolgármesterek javadalmazását” – ezzel jelentette be Vágner Ákos, hogy a következő közgyűlés tárgyalja a három egri alpolgármester díjazását. A polgármester közlése szerint az illetmény és a tiszteletdíjak nem emelkednek, a költségtérítések megszüntetéséről pedig a testület dönt. A változást közel 6,8 millió forintos, az idei év második felében jelentkező megtakarításként mutatta be. Csakhogy az alpolgármesterek havi költségtérítéséről már nem dönthet szabadon az egri közgyűlés. A korábbi szabály valóban az illetményük, illetve tiszteletdíjuk 15 százalékának megfelelő havi térítést biztosított számukra. Ezt a rendelkezést a 2026. évi XXV. törvény hatályon kívül helyezte; a módosítás július 1-jén lépett életbe. Vagyis a jogosultság megszűnése nem Vágner mostani javaslatának eredménye. A polgármester megfogalmazása ezért finoman szólva is félrevezető. A közgyűlés határozatban tudomásul veheti és a korábbi döntéseiben átvezetheti a törvényi változást, de az így kieső havi költségtérítés nem a saját elhatározásból vállalt takarékossági intézkedés. Vágner bejelentése alapján ráadásul az alpolgármesterek illetménye és tiszteletdíja összegszerűen változatlan marad. A 6,8 millió forintos adatot is érdemes pontosan megnevezni: ha ez a korábbi havi költségtérítések elmaradásából adódik, akkor az a törvénymódosítás pénzügyi hatása Egerben, nem pedig a következő közgyűlésen megszülető döntésből fakadó önálló megtakarítása. Korábban írtunk arról, hogy milyen szintű illetményben részesülnek Eger vezetői. indexkép: Vágner Ákos facebook

Október 8-án, megszüntetésének tizedik évfordulóján újraindul a Népszabadság. A lap internetes hírportálként és nyomtatott hetilapként tér vissza, főszerkesztője Tóth Ákos lesz. A befektetők közlésük szerint az induláskor két év működésének pénzügyi fedezetét biztosítják. Az újraindulásról szóló közleményt a Telex ismertette. A Népszabadságot a Jelen és a Népszava kiadói jogaival is rendelkező Liberty Press Kft. adja ki. A társaság 90 százaléka a jelenleg bejegyzés alatt álló 4Sight Media Group Zrt. tulajdonába kerül, a fennmaradó 10 százalék pedig Tóth Ákos főszerkesztőé. A bejelentés szerint a Népszava tartalmai az új Népszabadság nyomtatott hetilapjában is megjelennek majd. A visszatéréshez szükség volt a Népszabadság védjegyének használatára vonatkozó engedélyre. Ezt a jogosult Népszabadság Egyesület – amely a lap történetének meghatározó személyiségeit tömöríti – egyhangúlag jóváhagyta. A kiadó közlése szerint az újság meg kívánja őrizni szellemi örökségét, miközben formátumát, tartalmát és működését a megváltozott médiafogyasztási szokásokhoz igazítja. A finanszírozást biztosító médiacsoportot négy magyar magánszemély alapította céges érdekeltségein keresztül. A befektetők szerint az állami befolyás csökkenése új lehetőségeket teremthet a magyar médiapiacon, és megnyithatja az utat egy nagy közéleti szerkesztőség felépítése előtt. A Népszabadság működését 2016. október 8-án állította le akkori kiadója, a Mediaworks, gazdasági veszteségekre hivatkozva. Az új lap így napra pontosan tíz évvel később indulhat el.

Mátraderecske neve sokaknak a Mátra csendes, palóc települését jelenti, pedig a falu alatt olyan természeti jelenség rejtőzik, amely országos jelentőségű gyógyászati értékké vált. A föld mélyéből feltörő szén-dioxidra épülő mofettában évente mintegy 30...

Patika, cukorkagyártó műhely, színház, kaszinó, szakszervezeti székház, Ifjúsági Ház, Kepes Intézet – 2026-tól pedig Kracker Ház. Kevés egri épület mondhatja el magáról, hogy több mint két évszázadon át ennyiféle szerepet töltött be a város életében.A ...

Ma már alighanem sok egri is meglepődne, ha a piacon békacombot kínálnának a zöldségek, gyümölcsök vagy húsáruk mellett. Pedig volt idő, amikor Egerben ez egyáltalán nem számított különös látványnak. Sőt, a békacomb annyira hozzátartozott a város gaszt...