Jelentős változást hozhat a volt köztársasági elnökök juttatásainak rendszerében a Magyar Péter által bejelentett új kezdeményezés. A miniszterelnök kedden az Országgyűlésben arról beszélt: javasolni fogják, hogy azok az államfők, akik nem töltötték ki teljes hivatali idejüket, ne részesülhessenek életük végéig járó állami juttatásokban. A tervezett módosítás elsősorban Sulyok Tamást érintené, de visszamenőlegesen Schmitt Pált és Novák Katalint is kizárná a kedvezményekből. Egyedül Áder János maradna jogosult a jelenlegi szabályok szerinti ellátásokra, mivel ő töltötte ki maradéktalanul két köztársasági elnöki ciklusát. Havi 6,4 millió forint és számos egyéb kedvezmény A hatályos törvény alapján a volt köztársasági elnökök ugyanakkora tiszteletdíjat kapnak, mint a hivatalban lévő államfő. Ez jelenleg a házelnöki illetmény 1,1-szerese, vagyis havi bruttó 6,4 millió forint. A juttatások azonban ennél jóval szélesebb körűek. A volt államfők: állami fenntartású rezidenciát kaphatnak, háromfős titkárságot működtethetnek, térítésmentes egészségügyi ellátásra jogosultak, szolgálati autót és sofőrt kapnak, hivatalos külföldi útjaikon első osztályon utazhatnak, valamint évente külön keretből civil szervezetek támogatására is fordíthatnak közpénzt. A HVG korábbi adatigénylése szerint 2022 és 2024 között összesen mintegy 780 millió forint közpénzt fordítottak Schmitt Pál, Áder János és Novák Katalin volt köztársasági elnökök juttatásaira. Sulyok távozása lehet az első teszt A kormány már társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt az Alaptörvény-módosítást, amelynek értelmében a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnne. Magyar Péter szerint a folyamat akár egy hónapon belül lezárulhat, így Sulyok Tamás július végére elveszítheti hivatalát. A miniszterelnök azt is jelezte: amennyiben a köztársasági elnök nem írná alá a módosítást, megindítható ellene a megfosztási eljárás. Ebben az esetben az államfő jogköreit ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át. Új köztársasági elnök augusztus 20. előtt? Magyar Péter szerint a kormány célja, hogy Sulyok távozása után a lehető leghamarabb új köztársasági elnököt válasszanak. Az Alaptörvény erre harminc napos határidőt biztosít, a miniszterelnök azonban azt ígérte, hogy augusztus 20-a előtt már új államfője lesz az országnak. A kormányfő olyan jelöltet szeretne találni, aki szerinte valóban képes megtestesíteni a nemzet egységét, és akár az ellenzéki pártok támogatását is megszerezheti. Sándor-palota: tiszteletben kell tartani a jogállamiságot A Sándor-palota egyelőre nem kívánta érdemben kommentálni a javaslatot. A Népszavának küldött válaszukban ugyanakkor hangsúlyozták: „A köztársasági elnök ismételten felhívja a figyelmet a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától, valamint a kétharmados parlamenti többség adta lehetőségek korlátok nélküli érvényesítésétől.” A következő hetekben így nemcsak Sulyok Tamás politikai sorsa, hanem a volt köztársasági elnökök jövőbeni jogosultságainak rendszere is alapvetően átalakulhat Magyarországon.

Június elején Budapesten rendezték meg a Koragyerekkori Platform II. Országos Konferenciáját, ahol olyan neves gyermekvédelmi szakemberek mondták el gondolataikat, akiket még kvázi civilként hívtak meg az eseményre, de mára fontos kormányzati szereplőkké váltak. A konferencia olyan kérdéseket boncolgatott, miként lehetne Magyarországon úgy támogatni a legkisebb gyerekeket és családjaikat, hogy ne a lakóhely, a társadalmi helyzet vagy az intézményi hiányosságok határozzák meg az esélyeiket. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter kiemelte, olyan minisztériumot szeretne felépíteni, ami gyerekközpontú, és adatvezérelt oktatáspolitikát folytat, amely a statisztikai adatokra, tanulói teljesítményekre és empirikus kutatásokra támaszkodik. Célja a rugalmas, átlátható és személyre szabott oktatási környezet. Elmondta, hogy soha ennyi nő nem volt a kormányban, sem a minisztériumban, és ennek a pozitív hatását már most is lehet érezni. Bódis Kriszta, nemzeti társadalompolitikai stratégiáért felelős kormánybiztos a Van Helyed Rendszer kiterjesztését emelte ki feladatai közül, mely a minőségi oktatáshoz való hozzáférést, a személyre szabott támogatást, a mentális jólétet, a közösséghez tartozás élményét, az egészségügyi ellátást, az életúton átívelő, egyúttal az életút kritikus pontjain nyújtott segítséget jelenti. A rendszer arra a felismerésre alapszik, hogy a gyerek akkor tud kibontakozni, ha a körülötte lévő intézmények összehangoltan, hosszú távon, és az egyéni szükségletekre reflektálva működnek. Kereki Judit, kora gyermekkori jóllétért felelős szakállamtitkár szerint az új kormány minden olyan szakterülettel együtt fog működni, melyek bármilyen formában körbeveszik a gyerekeket, ide sorolta az összes szolgáltatót, magánellátókat, önkormányzatokat, illetve minden más fenntartó intézményt. Egységes jogszabályozási környezetet akarnak kialakítani, illetve egységes mérési-értékelési rendszert bevezetni ezen gyerekek fejlődésének nyomon követésére, illetve a problémák kiszűrésére. Újra vissza akarják hozni azokat a hagyományos egyeztetési formákat, amik főleg 2015 előtt voltak. Egerben koragyerekkori ellátás több intézménytípusban fut, nem egyetlen helyen. Az óvodai rendszert az Egri Bölcsődei és Óvodai Intézmény (Egri BÓI). A korai fejlesztés az Egri Pedagógiai Szakszolgálathoz tartozik, míg a kiegészítő ellátást, úgyis mint a gyerekjóléti és családtámogatási szolgáltatásokat ugyanazon városi rendszerben futnak a bölcsődei igazgatósághoz kapcsolva. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy ezen tervezett intézkedések miként fogják érinteni az egri intézményeket. Ön szerint van szükség változtatásokra, és ha igen, mik lennének azok? Nuszbaum Tibor indexkép: Getty Images

Többhetes hallgatás után reagált az Egri Főegyházmegye azokra a hírekre, amelyek az elmúlt hetekben az egyházi fenntartású iskolákban várható pedagógus-leépítésekről szóltak. Az ügy előzménye, hogy az Egri Ügyek május 27-én arról számolt be: több, egymástól független forrás szerint jelentős létszámcsökkentésre készülhetnek az Egri Főegyházmegye fenntartásában működő oktatási intézményekben. Június 16-án újabb cikk jelent meg az ügyben, amelyben szerkesztőségünk arról írt: húsz nappal korábban hivatalos sajtómegkeresést küldtünk az EKIF-nek és annak vezetésének, ám válasz nem érkezett. Akkor azt írtuk: a fenntartó sem nem cáfolta, sem nem erősítette meg az értesüléseket. Most azonban megérkezett a hivatalos állásfoglalás. Nem cáfolják a létszámkorrekciót, de vitatják a „hatalmas elbocsátásokat” Az Egri Főegyházmegye közleményében azt írja: valótlan az az állítás, hogy intézményeiben „hatalmas oktatói elbocsátások” várhatók. A fenntartó szerint ugyanakkor egyes intézményekben valóban magasabb az alkalmazotti létszám annál, mint amit az adott tanulólétszám és a költségvetési szabályok indokolnak. Mint írják: „Néhány oktatási intézményben alkalmazott pedagógusok, oktatók és nevelést-oktatást segítők létszáma túllépte azt a keretet, amelyet a tanulók létszáma megenged.” Ezért az intézményvezetők azt az útmutatást kapták, hogy a következő tanév tervezésekor törekedjenek arra, hogy az alkalmazotti létszám igazodjon a költségvetési törvényben meghatározott normákhoz. A közlemény tehát lényegében megerősíti, hogy bizonyos intézményekben létszámkorrekcióra kerülhet sor, ugyanakkor a fenntartó szerint ennek mértéke nem indokolja a „hatalmas elbocsátások” kifejezést. Továbbra sem ismert az érintettek száma A főegyházmegye közleménye ugyanakkor nem tér ki arra, hogy pontosan hány intézményt érinthet az alkalmazotti létszám felülvizsgálata, és arra sem, hogy összesen hány pedagógus, oktató vagy nevelést segítő munkatárs állása kerülhet veszélybe. Nem derült ki az sem, hogy a létszámkorrekció kizárólag természetes fluktuációval, nyugdíjazásokkal és szerződések lejártával történik-e majd, vagy tényleges elbocsátásokra is sor kerülhet. Hónapok óta tartó bizonytalanság Az elmúlt hetekben több egyházi intézményből is érkeztek szerkesztőségünkhöz olyan jelzések, amelyek a következő tanévvel kapcsolatos bizonytalanságról szóltak. A fenntartó mostani közleménye ugyan enyhítheti a találgatásokat, ugyanakkor számos gyakorlati kérdés továbbra is nyitott maradt. Az ügy várhatóan a nyár folyamán is napirenden marad, hiszen a 2026/2027-es tanév előkészítése során derülhet ki, hogy a létszámok költségvetési keretekhez igazítása a gyakorlatban milyen változásokat jelent az Egri Főegyházmegye fenntartásában működő iskolákban.

Megemlékezést tartottak Dr. Ringelhann György, Eger első szabadon választott polgármestere tiszteletére kedden délután. Az Egri Lokálpatrióta Egylet és az Egri Fertálymesteri Testület által szervezett eseményen felidézték a néhai városvezető munkásságát, emberségét, orvosi hivatását, valamint mindazokat a beruházásokat, amelyek a megyeszékhely gyarapodását szolgálták. A résztvevők megkoszorúzták a díszpolgár emlékkövét, majd köszöntötték özvegyét, aki egyben hűséges támasza

– A hőség miatt vizet oszt a MÁV-csoport – Lezárult az évad a Harlekinben – Tizenöt éve kínál barokk élményeket a fesztivál – Nagy Ernő festményeiből nyílt emlékkiállítás a Zifferben – Hímzett alkotások a Tittel Pál Könyvt...

Az egri strand története jóval régebbre nyúlik vissza, mint sokan gondolnák. Az Egri Termál- és Strandfürdő hivatalosan 1932-ben nyitotta meg kapuit, így 2026-ban már 94 éves múltra tekint vissza. Az elmúlt közel egy évszázad alatt generációk tanultak ...