• Hamarosan kiderül, ki vall a „maffiafőnökre”

    Seszták Miklós letartóztatása után Magyar Péter arról beszélt: szerinte a korábbi miniszterek ügyei egy politikai és gazdasági hálózathoz vezetnek. A miniszterelnök Orbán Viktorra utalva azt állította, hogy „a maffia főnöke retteg”, és további ügyeket vetített előre. Magyar Péter szerda délutáni videójában a Tisztítótűz művelet fontos állomásának nevezte Seszták Miklós, az Orbán-kormány korábbi nemzeti fejlesztési miniszterének letartóztatását. A kormányfő Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszterről is beszélt, akiről azt mondta, hogy a hatóságok őrizetében van. A keresztapa filmzenéjével kísért videóban Magyar azt állította: a két volt tárcavezető nem elszigetelten tevékenykedett, hanem egy politikai és gazdasági maffia tagja volt. A miniszterelnök szerint hamarosan kiderül, meddig érvényesül körükben az omerta, vagyis a maffia hallgatási törvénye, és kik tesznek vallomást a feltételezett főszervezőkre. Magyar üzenetének fő címzettje Orbán Viktor volt: rá utalva beszélt rettegő „maffiafőnökről”, a két volt minisztert pedig „az első fecskéknek” nevezte. A videóban ezzel további eljárásokat és a politikai vezetésig érő vallomásokat vetített előre, ezekről azonban az idézett beszámoló nem közölt konkrétumokat. A maffiára és annak vezetőjére vonatkozó kijelentések a kormányfő politikai állításai, nem bírósági megállapítások. indexkép: Orbán Viktor facebook

  • Bódis Péter keményen nekiment Vágner Ákosnak, a polgármester viszont a legsúlyosabb felvetésre nem válaszolt

    Komoly politikai csörte alakult ki az egri közgyűlésben dr. Bódis Péter országgyűlési képviselő és Vágner Ákos polgármester között, majd a vita a Facebookon folytatódott. Bódis nemcsak a három alpolgármestert és a városházi spórolás hiányát kérte számon, hanem ennél jóval súlyosabb állítást is tett: szerinte az előző kampányban Egerben is történhettek az NKA-botrányhoz hasonló ügyek, amelyeket ki fognak vizsgálni, és ha szükséges, feljelentések is lesznek. Vágner erre a részre sem a közgyűlésben, sem későbbi Facebook-posztjában nem reagált érdemben. Bódis Péter felszólalása már az alpolgármesterek javadalmazásánál sem volt különösebben barátságos. Az országgyűlési képviselő lényegében azzal vádolta a városvezetést, hogy sikerként és takarékossági intézkedésként kommunikál valamit, amiben a közgyűlésnek a megváltozott jogszabályi környezet miatt egyébként is döntenie kell. Bódis szerint nem az a lényegi kérdés, hogy a testület megszünteti-e az alpolgármesterek költségtérítését. Sokkal inkább az, hogy miközben Eger pénzügyi helyzetéről egyre súlyosabb kép rajzolódik ki, a városnak továbbra is három alpolgármestere van. A képviselő azt is felhozta: miközben az új kormány saját magán kezdte a takarékoskodást, ugyanezt egyelőre nem látja az egri városvezetés részéről. Bódis később a Facebookon még egyértelműbben fogalmazott: „Kabinetcsökkentésről volt szó. Az alpolgármesterek számának csökkentéséről volt szó. Ezeknek pedig továbbra sincs nyoma.” Bódis a korábbi TISZA-adózásról szóló határozatot is elővette Az országgyűlési képviselő felidézte azt a korábbi közgyűlési döntést is, amely Csákvári Antal előterjesztése nyomán született, és amelyben az egri testület a TISZA-nak tulajdonított adóemelési tervek ellen foglalt állást. Bódis ezt lényegében politikai propagandának minősítette, és azt állította: azóta bebizonyosodott, hogy a TISZA adópolitikájáról akkor terjesztett állítások nem feleltek meg a valóságnak. A felszólalás azonban ezután vált igazán keménnyé. Bódis szerint Egerben is lehetnek az NKA-ügyhöz hasonló történetek Bódis Péter ugyanis a közgyűlés előtt arról beszélt, hogy szerinte a korábbi választási kampányban Egerben is történtek olyan dolgok, amelyek az NKA körül kirobbant botrányhoz hasonlíthatók. A képviselő azt is világossá tette: ezek nem feltétlenül maradnak politikai szócsaták szintjén. Közölte, hogy az ügyeket más esetekkel együtt ki fogják vizsgálni, és amennyiben ennek eredménye indokolja, feljelentések is történhetnek. Ez messze túlmutatott azon a vitán, hogy Egernek kettő vagy három alpolgármesterre van-e szüksége, illetve hogy jár-e nekik költségtérítés. Bódis lényegében azt helyezte kilátásba, hogy az előző választási kampány egri pénzügyeit, támogatásait és bizonyos kampányhoz kapcsolódó történéseit is górcső alá veszik. Vágner válaszolt – csak éppen nem erre Vágner Ákos a közgyűlésben az alpolgármesterek számára és javadalmazására reagált. Később pedig „TEGYÜK TISZTÁBA” címmel Facebook-posztban válaszolt Bódisnak. A polgármester szerint 2025 januárja óta nem emelték az alpolgármesterek javadalmazását, most sem teszik ezt, költségtérítésük megszüntetése pedig csak az idei év második felében közel 6,8 millió forinttal csökkenti a város kiadásait. Vágner arra is kitért, hogy szerinte ellentmondás van Bódis érvelésében: a képviselő egyrészt félrevezetőnek tartja azt mondani, hogy a közgyűlés dönt az alpolgármesterek javadalmazásáról, másrészt maga is arról beszél, hogy a testületnek törvényi kötelezettsége döntést hozni. „Ha a Közgyűlésnek döntenie kell, akkor a Közgyűlés dönt” – összegezte álláspontját a polgármester, aki politikai sárdobálás helyett szakmai munkát és együttműködést sürgetett. Csakhogy Bódis felszólalásának politikailag messze legsúlyosabb részéről Vágner posztjában egyetlen szó sem esett. Nem reagált arra, hogy az országgyűlési képviselő az előző kampány egri történéseinek kivizsgálását helyezte kilátásba. Nem reagált az NKA-üggyel vont párhuzamra. És arra sem, hogy Bódis szerint a vizsgálatok eredményeként feljelentések érkezhetnek. Bódis: ne Facebook-posztokkal próbálják megetetni az egrieket A történet itt nem ért véget. Bódis Péter Facebook-bejegyzésben válaszolt Vágnernek, és még világosabban megfogalmazta (maga is tisztába tenné), mi a problémája a polgármester érvelésével. Szerinte nem az volt az eredeti kérdés, hogy formálisan ki dönt az alpolgármesterek javadalmazásáról, hanem az, hogy a városvezetés költségcsökkentésként kommunikál valamit, miközben az egriek által elvárt valódi szerkezeti változtatásnak továbbra sincs nyoma. Bódis felidézte Vágner Ákos tavaszi politikai szerepvállalását, és azt állította, hogy a polgármester áprilisig nem volt hajlandó vele egyeztetni. Hozzátette: a választási kampányban történtek ellenére később mégis leült tárgyalni Vágnerrel, mert megítélése szerint Eger érdeke ezt kívánta. A két politikus szeptember elején valóban hosszú, csaknem négyórás egyeztetést tartott egymással, amely után már látható volt: több egri problémát hasonlóan azonosítanak, azok okairól és a megoldásokról azonban jelentősen eltérően gondolkodnak. A szerdai közgyűlés és az azt követő üzengetés alapján ez a politikai fegyverszünet nem tartott sokáig. „Ne félrevezető facebook posztokkal próbálják az egrieket megetetni!” – üzente a polgármesternek. Bódis azt is elismerte, hogy az alpolgármesterek számának vagy a kabinet méretének csökkentése önmagában természetesen nem oldaná meg Eger pénzügyi gondjait. Szerinte azonban ennek komoly jelzésértéke lenne: azt mutatná, hogy a városvezetés nemcsak másoktól vár áldozatot, hanem saját magán is hajlandó spórolni. A vita legérdekesebb része így végül az lett, amiről Vágner nem beszélt A szerdai csörte látszólag az alpolgármesterek pénzéről indult, de Bódis felszólalásának végére már egészen más lett a tét. Az országgyűlési képviselő ugyanis nem egyszerűen politikai kritikát fogalmazott meg Vágner Ákos városvezetésével szemben. Azt közölte, hogy az előző kampány egri történései között is lehetnek olyan ügyek, amelyeket ki kell vizsgálni, és amelyek adott esetben feljelentésekhez vezethetnek. Az azonban már tény, hogy miközben Vágner Ákos részletesen válaszolt arra, ki dönt az alpolgármesterek pénzéről, mennyit takarít meg a város és mit gondol a „politikai sárdobálásról”, Bódis felszólalásának legsúlyosabb, az egri kampány finanszírozását és esetleges későbbi feljelentéseket érintő részét válasz nélkül hagyta. Pedig könnyen lehet, hogy a következő időszakban éppen ez lesz az érdekesebb kérdés.

  • Letartóztatták Seszták Miklós volt minisztert a Volánbusz-ügyben

    Harminc napra letartóztatta a bíróság Seszták Miklós korábbi nemzeti fejlesztési minisztert. A KDNP-s országgyűlési képviselőt több mint 12 milliárd forintnyi jogtalan előny elfogadásával gyanúsítják. A döntés ellen a politikus védője fellebbezett. A Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája szerdán 30 napra elrendelte Seszták Miklós letartóztatását. A Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint a kényszerintézkedésre azért van szükség, mert fennáll annak veszélye, hogy a volt miniszter befolyásolhatná a tanúkat, illetve bizonyítékokat rejthetne el vagy semmisíthetne meg. Seszták mentelmi jogát hétfőn függesztette fel az Országgyűlés, ezt követően a politikus maga jelent meg a Központi Nyomozó Főügyészségen. Kihallgatása után az újonnan létrehozott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) munkatársai őrizetbe vették. Seszták volt az új hatóság első őrizetbe vett gyanúsítottja. Több mint 12 milliárd forintnyi jogtalan előnnyel gyanúsítják A nyomozás Seszták 2014 és 2018 közötti miniszteri időszakát érinti. A gyanú egyik legfontosabb szála a Volánbuszhoz kapcsolódik: a hatóság szerint Seszták Miklós és Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezérigazgatója 2015 és 2018 között, közvetítőn keresztül több mint 11 milliárd forintnyi jogtalan előnyt vehetett át a Volánbusszal szerződésben álló cégek egyik képviselőjétől. Az ügyben Sziveket és Jellinek Dániel üzletembert korábban már letartóztatták. A hatóság további korrupciós ügyeket is Seszták terhére ró. A gyanú szerint egy állami beruházásokat elnyerő építőipari cégcsoport képviselője a vállalkozói díjak tíz százalékának visszajuttatását ajánlotta fel a politikusnak, amiből több mint egymilliárd forint kerülhetett hozzá. Emellett a Nemzeti Sportközpontok uszoda- és tornaterem-fejlesztéseihez kapcsolódóan további mintegy 270 millió forint jogtalan előny elfogadásával gyanúsítják. indexkép: MTI, Derencsényi István