• Orbán Viktor iratokat tett közzé, szerinte sikertelenül próbálták beszervezni

    Több mint húsz oldalnyi állambiztonsági irat fotóját tette közzé kedden Orbán Viktor. A volt miniszterelnök azt írta, hogy sorkatonaként megpróbálták beszervezni, ő azonban visszautasította a megkeresést. Németh Miklós egykori kormányfő korábban arról számolt be, hogy 1990-ben három, Orbánnak tulajdonított jelentést mutattak neki. Orbán a Facebookon közölte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából származó dokumentumok fotóit. Bejegyzésében azt írta, hogy a beszervezési kísérlet sorkatonai szolgálata elején történt. Állítása szerint később őt, feleségét, Lévai Anikót és ellenzéki társait is megfigyelték. Azt írta, hogy a munkahelyükön és a lakásukban is lehallgatóeszközöket helyeztek el. {source}{/source} Németh Miklós három, kézzel írt jelentésről számolt be Az ügy Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró vasárnapi interjúja után került ismét előtérbe. Panyi Friderikusz Sándor podcastjában beszélt Németh Miklós levéltárnak átadott feljegyzéséről. Eszerint Kárpáti Ferenc akkori honvédelmi miniszter 1990 márciusában három kézzel írt, aláírt jelentést adott át Némethnek, amelyek Orbán zalaegerszegi katonatársairól szóltak. Németh a feljegyzés szerint Orbán kézírását és aláírását vélte felismerni, de az aláírás hitelességét nem tudta ellenőrizni. A dokumentumokat visszaadta Kárpátinak, másolatot nem tartott meg. A Fidesz visszautasította az állambiztonsági együttműködésre vonatkozó állítást, és azt közölte, hogy a kommunista államhatalom megfigyelés alatt tartotta Orbánt. Az iratok egy része korábban is nyilvános volt A HVG szerint az Orbánról szóló kartonok 2005-ben rövid időre megjelentek a politikus honlapján. Orbán 2012-ben Vadai Ágnes írásbeli kérdésére adott parlamenti válaszához is csatolta őket. A mostani közzététel egy nappal előzi meg az állambiztonsági iratok szélesebb körű nyilvánosságra hozatalának november 4-re bejelentett kezdetét. indexkép: AP, Petr David

  • Kapu Tibor és Cserényi Gyula Egerbe érkezik – már minden hely betelt az űrhajósok előadására

    Különleges vendégeket fogad november 5-én az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem: a HUNOR-program két magyar űrhajósa, Kapu Tibor és Cserényi Gyula tart előadást Egerben. Az esemény iránt akkora az érdeklődés, hogy már valamennyi férőhely betelt. A két magyar űrhajós november 5-én, csütörtökön 16:30-tól találkozik az érdeklődőkkel az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen. A rendezvényen a HUNOR magyar űrhajósprogram kerül a középpontba, amelynek keretében Kapu Tibor 2025-ben a Nemzetközi Űrállomásra is eljutott, míg Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajósként vett részt a felkészülésben. Az előadás iránt rendkívül nagy az érdeklődés, így a rendelkezésre álló helyek már elfogytak. Az űrhajósok látogatása egy nagyszabású novemberi programsorozat része. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva több mint negyven rendezvénnyel készül a hónap során. A programsorozat célja, hogy közelebb hozza a tudomány világát az egyetemi polgárokhoz és a szélesebb közönséghez, valamint bemutassa a kutatások és a tudományos eredmények jelentőségét. A Magyar Tudomány Ünnepének egri ünnepélyes megnyitóját november 9-én, hétfőn 14 órakor tartják a Líceum kápolnájában. indexkép: Budapesti Műszaki Egyetem

  • Megválasztották az új legfőbb ügyészt: Fejes Péter kilenc évre kapott megbízatást

    Az Országgyűlés kedden 139 igen és 6 nem szavazattal Fejes Pétert választotta Magyarország új legfőbb ügyészévé. A közel négy évtizedes ügyészi tapasztalattal rendelkező szakember kilenc évre kapott megbízatást. Hivatalba lépése után jelentős szervezeti átalakításokat és az ügyészségbe vetett közbizalom helyreállítását ígéri. Fejes Péter megválasztását a Tisza Párt parlamenti frakciója támogatta, míg a Mi Hazánk hat képviselője nemmel szavazott. A Fidesz és a KDNP képviselői tiltakozásuk jeléül nem vettek részt a szavazáson. Az új legfőbb ügyészt Baka András köztársasági elnök jelölte a tisztségre. Az államfő első jelöltjét, Szathmáry Zoltánt szeptemberben még elutasította a parlament, Fejes Péter személyéről azonban már sikerült megállapodni. A Tisza-frakció korábban közölte, hogy az új legfőbb ügyésztől következetes fellépést vár a bűnözés minden formájával szemben, valamint az ügyészségbe vetett közbizalom helyreállítását. Magyar Péter miniszterelnök szintén eredményes munkát kívánt Fejesnek. Az eskütételt követően Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter, Bujdosó Andrea és Novák Előd is személyesen gratulált az új legfőbb ügyésznek. Jelentős változtatásokat tervez az ügyészségen Fejes Péter munkáját a „szakmaiság, időszerűség, politikamentesség” alapelveire kívánja építeni. Az új legfőbb ügyész szerint az ügyészi szervezet jelenlegi állapota azonnali és jelentős beavatkozást igényel. „Az ügyészi szervezet morálisan megrendült, szakmailag megtorpant. Bizalmatlanság jellemzi” – jelentette ki. Fejes többek között a Legfőbb Ügyészség szervezetének karcsúsítását, a Központi Nyomozó Főügyészség helyzetének újragondolását és az ügyészi fizetések közötti különbségek mérséklését tartja szükségesnek. Fontos célja az ügyészi pálya vonzóbbá tétele is. Különösen figyelemre méltó, hogy az új legfőbb ügyész szerint az ügyészségnek szembe kell néznie korábbi döntéseivel is. Úgy véli, a társadalom igazságérzetét sértő ügyészségi döntések vagy mulasztások miatt adott esetben meg kell követni a közvéleményt. Arról is beszélt, hogy új bizonyítékok felmerülése esetén korábban lezárt ügyeket is indokolt lehet ismét elővenni. Fejes emellett változtatna az ügyészség kommunikációján: a személytelen közlemények helyett fontosnak tartja, hogy a jelentősebb döntéseket az illetékes vezetők személyesen is megmagyarázzák a nyilvánosságnak. Polt Péter korábban indoklás nélkül mentette fel A szombathelyi származású Fejes Péter a Pécsi Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát, majd 1988-ban kezdte ügyészi pályafutását. Dolgozott a Vas Megyei Főügyészségen, ahol csoportvezető ügyészként és szóvivőként is tevékenykedett. 2008-ban Veszprém megye főügyészévé nevezték ki, négy évvel később azonban Polt Péter akkori legfőbb ügyész azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmentette vezetői tisztségéből. Ezt követően a Győri Fellebbviteli Főügyészségen dolgozott, majd a Vas Vármegyei Főügyészség büntetőjogi főügyészhelyettese lett. Innen vonult nyugdíjba 2025-ben. Pályafutása során több országosan ismert büntetőügyben is szerepet vállalt. Nevéhez kötődik az 1998-as körmendi gyermekgyilkosság ügye, ügyészként felügyelte a Marian Cozma meggyilkolása miatt indult nyomozást, és jelentős szerepe volt a vörösiszap-katasztrófa felelősei elleni büntetőeljárásban is. A büntetőjog mellett sportjoggal is foglalkozik, jelenleg is oktat az ELTE-n és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Július óta betöltetlen volt a legfőbb ügyészi poszt Fejes Péter elődje, Nagy Gábor Bálint júliusban jelentette be lemondását, miután Magyar Péter a választási kampányban, majd miniszterelnökként is többször távozásra szólította fel. Nagy akkor azzal indokolta döntését, hogy nem kívánja tovább kitenni az ügyészi szervezetet a személye körül kialakult politikai konfliktusoknak. Álláspontja szerint az ügyészség működését és függetlenségét meg kell óvni a politikai küzdelmektől. Az új legfőbb ügyész kiválasztása során Baka András köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy nem folytat pártpolitikai egyeztetéseket, és kizárólag szakmai szervezetek véleményét veszi figyelembe. Fejes Péter megválasztásával lezárult a hónapok óta tartó vezetőváltási folyamat. Az új legfőbb ügyész előtt ugyanakkor jelentős feladatok állnak: a szervezet átalakítása mellett az ügyészség szakmai tekintélyének és társadalmi hitelességének helyreállítása is meghatározó kérdés lesz a következő években. indexkép: MTI, Máthé Zoltán

  • FATI PARTUS – a ház, amely mindig újjászületett Egerben

    Patika, cukorgyártó műhely, kávéház, színházi előadások helyszíne, kaszinó, szakszervezeti székház, Ifjúsági Ház, Művészetek Háza, majd Kepes Intézet. Eger Széchenyi István utcájának egyik legérdekesebb történetű épülete több mint két évszázada része a...

  • Eldőlt: idén már munkaszüneti nap lesz december 24-én

    Az Országgyűlés kedden egyhangúlag elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely a december 24-i napot munkaszüneti nappá nyilvánítja. Ennek értelmében 2026-ban is The post Eldőlt: idén már munkaszüneti nap lesz december 24-én appeared first on EGERINFO.

  • Az ötödik pecsét, amit hét lakat alatt kellene őrizni

    Az évad második bemutatójával rukkolt elő a Gárdonyi Géza Színház. Sánta Ferenc Az ötödik pecsét című regénye nyomán készült darab műfaja: „moralitásjáték két felvonásban”. A sajátos bemutató előtti bemutatón jártunk a stúdiószínpadon, amit az egri köz...