Akár 2027 februárjáig is letartóztatásban maradhat Hankó Balázs, az Orbán-kormány volt kulturális és innovációs minisztere. Az ügyészség szerint továbbra is fennáll a szökés, az elrejtőzés, a bizonyítás befolyásolásának és a bűnismétlésnek a veszélye. A politikust a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásaihoz kapcsolódó, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítják. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség indítványozta, hogy a bíróság további három hónappal hosszabbítsa meg Hankó Balázs és társai letartóztatását. Bodó Marianna, az ügyészség szóvivője megerősítette, hogy a volt miniszterrel és társaival szemben továbbra is indokoltnak tartják a legsúlyosabb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés fenntartását. Az ügyészség álláspontja szerint a letartóztatás indokai nem változtak. Hankó Balázst kiemelkedő tárgyi súlyú, súlyos büntetéssel fenyegetett bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják. A vádhatóság szerint továbbra is fennáll annak veszélye, hogy a gyanúsított megszökne vagy elrejtőzne, jogellenesen befolyásolná a büntetőeljárást, illetve újabb bűncselekményt követne el. Amennyiben a bíróság helyt ad az ügyészségi indítványnak, Hankó Balázs 2027 februárjáig maradhat letartóztatásban. Közpénzekből finanszírozhatták a Fidesz kampányát és magáncélokat A volt minisztert különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés bűntettével gyanúsítják a Nemzeti Kulturális Alap támogatásainak felhasználásával összefüggésben. A nyomozás során felmerült gyanú szerint Hankó Balázs minisztersége idején több száz olyan, közpénzből finanszírozott támogatás odaítélésében vehetett részt, amelyek valójában nem az eredetileg meghatározott kulturális célokat szolgálták. Ehelyett egyes támogatások a Fidesz politikai kampányát, mások pedig a kedvezményezettek magáncélú kiadásait finanszírozhatták. Az ügyben a hatóságok azt vizsgálják, hogy a támogatások odaítélése és felhasználása során milyen szerepet játszottak az érintett állami vezetők, illetve mekkora vagyoni hátrány érhette a közpénzeket kezelő szervezeteket. Szeptember végén vették őrizetbe a volt minisztert Hankó Balázst és korábbi államtitkárát, Varga-Bajusz Veronikát szeptember 28-án vették őrizetbe. A bíróság október 1-jén rendelte el a letartóztatásukat, első alkalommal október végéig. A döntéssel szemben Hankó ügyvédje fellebbezést nyújtott be, ám a Kecskeméti Törvényszék október 13-án jogerősen helybenhagyta a letartóztatást elrendelő végzést. A mostani ügyészségi indítványról ismét a bíróságnak kell határoznia. A három hónapos hosszabbítás tehát egyelőre nem jogerős döntés, hanem az ügyészség kezdeményezése.

Újabb izgalmas lehetőséggel bővülhet a Bükk turisztikai kínálata: via ferrata, vagyis kiépített biztosítású sziklamászó útvonal létesül a Bélapátfalva fölé magasodó Bél-kő egykori bányájának meredek sziklafalain. A munkálatok már a befejezésükhöz közelednek, az útvonal azonban egyelőre nem látogatható. A beruházásról a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség számolt be közösségi oldalán. A szervezet tájékoztatása szerint az Aktív Magyarország támogatásával megvalósuló fejlesztésnek köszönhetően hamarosan egészen új perspektívából fedezhetik fel a természetjárók a Bél-kő monumentális sziklafalait. A szövetség közlése alapján hosszú előkészítő munka előzte meg a beruházást, amely mostanra a megvalósítás utolsó szakaszába érkezett. A pálya megnyitására azonban még várni kell: az építési munkálatok befejezése, a szükséges engedélyek megszerzése és a hivatalos átadás után válhat látogathatóvá az új útvonal. A pontos megnyitási időpontot egyelőre nem közölték. {source}{/source} A via ferrata, magyarul vasalt út olyan sziklamászó útvonal, amelyen a mászók a sziklafalhoz rögzített acélsodronyok, illetve egyéb mesterséges kapaszkodók segítségével haladhatnak. A megfelelő védőfelszerelés és a biztonsági szabályok betartása mellett olyan meredek sziklafalak is megközelíthetővé válnak, amelyek hagyományos túrázással nem járhatók be. A Bél-kő új útvonala különösen érdekes lehet az Eger környékén élők és az ide látogató turisták számára, hiszen a hegy a Bükk egyik legismertebb és leglátványosabb természeti nevezetessége. A korábbi mészkőbányászat nyomán kialakult hatalmas sziklafalak sajátos látványt nyújtanak, a hegytetőről pedig különleges panoráma tárul a látogatók elé. A fejlesztés tovább erősítheti Bélapátfalva és a térség aktív turisztikai vonzerejét, és újabb programlehetőséget kínálhat az Egerbe érkező, kalandosabb kikapcsolódást kereső vendégeknek is. indexkép: Getty Images

Súlyos működési és morális válságra, a városvezetés pénzügyi politikájára, az önkormányzati vagyon értékesítésére és a politikai együttműködés hiányára hivatkozva kezdeményezi az egri közgyűlés önfeloszlatását Huszti Péter önkormányzati képviselő. A sürgősségi előterjesztés szerint a jelenlegi városvezetés már nem képes Eger hatékony és átlátható irányítására, ezért új választásokon kellene dönteni a város jövőjéről. Sürgősségi indítványban kezdeményezi Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének önfeloszlatását Huszti Péter önkormányzati képviselő. A benyújtott dokumentum szerint a jelenlegi politikai és városvezetési struktúra olyan működési és morális válságba került, amelyből a képviselő szerint csak egy új önkormányzati választás jelenthet kiutat. Az előterjesztés öt fő területen fogalmaz meg súlyos kritikát a Vágner Ákos polgármester vezette, fideszes többségű önkormányzattal szemben. Pénzügyi válság és ellentmondásos kommunikáció Az indítvány egyik legfontosabb érve a város költségvetési helyzete. Huszti Péter szerint a városvezetés rendszeresen súlyos pénzügyi nehézségekről, költségvetési hiányról és a működésképtelenség veszélyéről beszél, miközben az önkormányzat költségvetési adatai szerinte nem támasztják alá egyértelműen ezt a kommunikációt. A képviselő úgy látja, hogy a városvezetés nem képes stabil és kiszámítható gazdálkodási környezetet teremteni. Az előterjesztés ugyanakkor nem tartalmaz részletes pénzügyi számításokat az állított ellentmondások alátámasztására. Vagyoneladások és közszolgáltatások kiszervezése A dokumentum külön foglalkozik az önkormányzati vagyon értékesítésével és a közszolgáltatások kiszervezésével is. Huszti szerint ezek a lépések rövid távon ugyan bevételhez juttathatják az önkormányzatot, hosszabb távon azonban a város vagyonának feléléséhez, a lakossági terhek növekedéséhez és a közösségi ellenőrzés gyengüléséhez vezethetnek. A képviselő álláspontja szerint a stratégiai jelentőségű önkormányzati vagyonelemek értékesítése visszafordíthatatlan következményekkel járhat, hiszen az egyszeri bevételekért cserébe Eger elveszítheti jövőbeni tartalékainak egy részét. Politikai kirekesztéssel és átláthatatlansággal vádolja a városvezetést Az előterjesztés szerint a fideszes többség és a polgármester nem biztosít megfelelő lehetőséget a független és ellenzéki képviselőknek arra, hogy érdemben részt vegyenek a város irányításában. Huszti azt állítja, hogy a nem fideszes képviselők szakmai javaslatait és előterjesztéseit a többség politikai alapon, érdemi vizsgálat nélkül utasítja el. A képviselő emellett a döntéshozatal átláthatóságát is kifogásolja. Megfogalmazása szerint a pénzügyi és stratégiai döntések előkészítése sok esetben a nyilvánosság és a nem kormánypárti képviselők kizárásával történik, ami szerinte rombolja a közbizalmat és gyengíti az önkormányzati ellenőrzést. Az új kormánnyal való együttműködés hiányát is felrója Az indítvány egyik politikailag legérdekesebb része az országos kormányváltás következményeivel foglalkozik. Huszti Péter szerint a jelenlegi egri városvezetés politikai működése a korábbi kormányzati viszonyokhoz igazodik, és nem képes megfelelő együttműködést kialakítani az új kormányzattal. A képviselő úgy véli, hogy ez Eger elszigetelődéséhez, illetve fontos fejlesztési források elvesztéséhez vezethet. Az előterjesztés szerint a város nem engedheti meg magának, hogy a helyi vezetés politikai rugalmatlansága miatt hátrányos helyzetbe kerüljön. Új választásokon dönthetnének az egriek Huszti Péter szerint a jelenlegi politikai megosztottság és a gazdasági nehézségek miatt a közgyűlés már nem képes megfelelően ellátni feladatait. Az indítvány megfogalmazása szerint: „A legtisztább és legdemokratikusabb megoldás az, ha a döntést visszaadjuk az egri választópolgárok kezébe.” A képviselő ezért azt javasolja, hogy a közgyűlés mondja ki önfeloszlását, megnyitva az utat egy új, együttműködésre képes városvezetés megválasztása előtt. Mi kellene a közgyűlés feloszlatásához? Az önkormányzati törvény alapján a képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többséggel dönthet saját feloszlásáról. Ez azt jelenti, hogy Huszti Péter kezdeményezése önmagában nem elegendő: az önfeloszlatáshoz a közgyűlés tagjainak több mint felét kitevő támogató szavazat szükséges. A döntéshez tehát a jelenlegi politikai erőviszonyok mellett a fideszes többség legalább egy részének támogatása is szükségessé válhat.

Eger egyik legjelentősebb közlekedési csomópontja, a Ráckapu tér az 1970-es években még egészen más képet mutatott, mint napjainkban. A II. Rákóczi Ferenc utca, a Malom utca és a Széchenyi utca találkozásánál régi házak, középületek és újonnan emelt lé...

Akár 2027 februárjáig is letartóztatásban maradhat Hankó Balázs, az Orbán-kormány volt kulturális és innovációs minisztere. Az ügyészség szerint továbbra is fennáll a szökés, az elrejtőzés, a bizonyítás befolyásolásának és a bűnismétlésnek a veszélye. ...

Volt idő, amikor a konyhában sparhelt ontotta a meleget, a kredenc polcain gondosan elrendezett tányérok sorakoztak, a hálószobában pedig egy hangosan ketyegő vekker jelezte az idő múlását. Nagyszüleink otthonában számos olyan tárgy kapott helyet, amel...