Újabb fontos alkotmányos és politikai csaták elé néz az ország: Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy hétfőn ismertetik az Országgyűlésben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásáról szóló javaslatot, valamint azt az Alaptörvény-módosítást, amely szerinte „lezárja az Orbán bábjainak vergődését”. A kormányfő szombat este még az RTL Híradónak arról beszélt, hogy a két intézkedésről szóló törvényjavaslatokat nem nyújtják be azonnal, hanem előbb társadalmi egyeztetésre bocsátják. Vasárnapi bejegyzésében azonban már egyértelművé tette: a kormány és a TISZA-frakció támogatását a lehető legerősebb változat mögé kívánja felsorakoztatni. „A javaslatok közül mindkét területen a lehető legerősebb változat támogatására fogom kérni a kormányt és a TISZA frakciót is” – fogalmazott Magyar Péter. Hozzátette, hogy a néhány napos társadalmi egyeztetés után akár még szigorúbb formában kerülhetnek az Országgyűlés elé az előterjesztések. Alkotmányos vita a közjogi méltóságok körül A tervezett Alaptörvény-módosítás egyik legfontosabb érintettje Sulyok Tamás köztársasági elnök lehet. A TISZA korábban már jelezte, hogy több, még az Orbán-kormány idején kinevezett vezető tisztségviselő távozását szeretné elérni. Sulyok Tamás szombaton a Politicónak adott interjújában élesen bírálta a kormányfőt. A köztársasági elnök szerint Magyar Péter még Orbán Viktornál is szemtelenebbül él vissza a parlamenti kétharmados többségével. Úgy véli, az Alaptörvényt nem lehet egyes személyek eltávolítása érdekében módosítani, ezért az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordult. Az államfő kezdeményezése ugyanakkor az Alkotmánybíróságon belül is feszültségeket okozott. Sajtóhírek szerint több alkotmánybíró nem értett egyet azzal, hogy a testület ebben a formában foglalkozzon a köztársasági elnök beadványával, ami újabb kérdéseket vet fel az alkotmányos intézmények szerepével és függetlenségével kapcsolatban. Vagyonvisszaszerzési hivatal is jöhet A hétfőn ismertetendő másik nagy horderejű javaslat a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása. A TISZA korábbi nyilatkozatai alapján az új intézmény feladata a közpénzekkel kapcsolatos visszaélések feltárása, valamint a vitatott eredetű állami vagyonok visszaszerzése lehet. A részletek egyelőre nem ismertek, de a kormányzat kommunikációja alapján az új hivatal a rendszerváltás óta példátlan jogosítványokat kaphat a korrupciós ügyek kivizsgálására. A következő napokban várható társadalmi egyeztetés és parlamenti vita így nemcsak a közjogi méltóságok jövőjéről, hanem az új politikai rendszer egyik alapintézményéről is szólhat majd. indexkép: MTI

Újabb fejezetéhez érkezett a köztársasági elnök és a kormány közötti alkotmányos vita: Sulyok Tamás a Politicónak adott interjújában kijelentette, minden rendelkezésére álló jogi eszközt felhasznál annak érdekében, hogy megőrizze hivatalát, és megakadályozza az idő előtti leváltását. Az államfő szerint a Magyar Péter vezette kormány olyan alkotmánymódosításokra készül, amelyek lehetővé tennék a korábbi kormányok által kinevezett vezető tisztségviselők eltávolítását. Sulyok úgy véli, az ilyen lépések sérthetik a jogállamiság alapelveit, ezért jogi úton kíván fellépni ellenük. Ultimátum után alkotmányos konfliktus A vita gyökerei az áprilisi országgyűlési választásokig nyúlnak vissza. A választási győzelem után Magyar Péter ultimátumot intézett több, még az Orbán-kormány idején kinevezett közjogi méltósághoz, köztük a köztársasági elnökhöz is. A miniszterelnök azt kérte, hogy május végéig mondjanak le tisztségükről, ellenkező esetben a kormány alkotmánymódosítással teremtené meg leváltásuk lehetőségét. Sulyok Tamás ezt követően az Alkotmánybíróság állásfoglalását kérte, azonban az ügy érdemi tárgyalása meghiúsult. A testület tizenöt tagja közül heten személyes érintettségre hivatkozva kizárásukat kérték az eljárásból, így nem alakult ki döntésképes helyzet. A köztársasági elnök ezt tudomásul vette, de a Politicónak adott nyilatkozata alapján nem mondott le a további jogi fellépés lehetőségéről. „Nem lehet figyelmen kívül hagyni a jogállamiságot” Az interjúban Sulyok Tamás arról beszélt, hogy szerinte a jelenlegi kormány az állami intézmények feletti befolyás kiterjesztésére törekszik. Úgy fogalmazott: „Egyetlen parlamenti többség sem adhat felhatalmazást a jogállamiság és az európai értékek figyelmen kívül hagyására.” A köztársasági elnök szerint az alkotmányos intézményrendszer függetlenségének megőrzése nem politikai, hanem jogállami kérdés. A Tisza szerint hiteltelen az államfő érvelése A kormányoldal ugyanakkor visszautasítja Sulyok állításait. Hajdu Márton, a parlament külpolitikai bizottságának elnöke a Politicónak úgy nyilatkozott: szerinte nem igaz az az állítás, hogy a Tisza-kormány a korábbinál erősebb hatalomkoncentrációra törekedne. A politikus emlékeztetett arra, hogy Sulyok Tamás korábban nem emelt szót az Orbán-kormány idején végrehajtott intézményi átalakítások ellen. „Sulyok Tamás soha nem védte a fékeket és ellensúlyokat, amikor Orbán lebontotta azokat. Most pedig azt akarja elhitetni, hogy egy egyhónapos Tisza-kormány nagyobb veszélyt jelent, mint tizenhat év Orbán-rendszere” – fogalmazott Hajdu Márton. indexkép: Sulyok Tamás facebook

Újabb fordulatot vett a Hadtörténeti Múzeum évek óta tartó költözési története: a múzeum visszatér a Budai Várba, a Kapisztrán tér közelébe. A döntést Kürtös László, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat egyik programján jelentette be. Az államtitkár szerint a költözés túlmutat egy egyszerű intézményi átszervezésen. – A Hadtörténeti Múzeum visszatér otthonába, a Budai Várba, oda, ahova tartozik – fogalmazott Kürtös László, aki szerint a lépés annak a folyamatnak a része, amelyben „visszatérnek a hagyományok, a józan gondolkodás és így a honvédelem is a helyes útra”. Kétszer kellett elhagynia otthonát A politikus emlékeztetett arra, hogy a múzeum története során kétszer volt kénytelen elhagyni eredeti helyét. Először 1944 őszén, amikor a Vörös Hadsereg közeledése miatt kellett menekíteni a gyűjteményt, másodszor pedig 2023-ban, egy kormányzati döntés következtében. Kürtös szerint a magyar katonai múltat bemutató intézménynek természetes helye a Budai Várban van. – A magyar katonai múltat bemutató múzeumot nehéz volna máshol elképzelni, mint ott, ahová most visszaköltözik – mondta, hozzátéve, hogy szerinte „ezt a helyszínt a magyarok istene is a katonai múzeumnak teremtette”. Évekig tartó bizonytalanság A Hadtörténeti Múzeum sorsa az elmúlt években többször is a politikai viták középpontjába került. A költözés tervét még 2022-ben erősítette meg az akkori honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A hivatalos indoklás szerint az intézménynek modernebb, jobban megközelíthető helyszínre kellett volna kerülnie, amely megfelel a 21. század múzeumi követelményeinek. A döntés azonban egybeesett a Budai Vár nagyszabású kormányzati átalakításával, amely során minisztériumok és állami intézmények költöztek a történelmi városrészbe. A sajtóban akkoriban olyan hírek is megjelentek, hogy a Kapisztrán téri épületet a honvédelmi tárca vezetése szemelte ki saját céljaira. A fordulat végül 2024-ben érkezett, amikor Orbán Viktor miniszterelnök egy kormányhatározatban elrendelte, hogy a Hadtörténeti Intézet és Múzeum a Budai Várban található Dísz tér 17. szám alatti épületbe költözzön. Múzeumok költöztetése körüli viták A múzeumok helyszínéről szóló vita a Múzeumok Éjszakáján is folytatódott. A Telex tudósítása szerint Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter az Északi Járműjavítóban megnyitott „Öveket becsatolni” című időszaki kiállításon élesen bírálta a Közlekedési Múzeum korábban felmerült debreceni költöztetésének tervét. Vitézy szerint a budapesti közlekedéstörténeti gyűjtemény helye a fővárosban van, és kijelentette: – Ennek vége van. Itt van újra a Közlekedési Múzeum Kőbányán, az Északi Járműjavítóban. A kijelentés sokak szerint nemcsak a múzeum jövőjéről szólt, hanem egyben kritikaként is értelmezhető a korábbi kulturális és beruházási döntésekkel szemben. Új korszak kezdődhet A Hadtörténeti Múzeum visszatérése a Budai Várba szimbolikus jelentőségű lépés lehet a magyar katonai örökség bemutatásában. Az intézmény évtizedeken át a várnegyed egyik meghatározó kulturális szereplője volt, így a döntés várhatóan sok történész és hadtörténet iránt érdeklődő látogató számára is megnyugtató fejlemény. A következő időszak nagy kérdése már nem az, hogy hol lesz a múzeum helye, hanem az, hogy milyen formában, milyen új kiállításokkal és milyen koncepció mentén nyitja meg újra kapuit a nagyközönség előtt.

Újabb fontos alkotmányos és politikai csaták elé néz az ország: Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy hétfőn ismertetik az Országgyűlésben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásáról szóló javaslatot, valamint azt az Alapt...

Amikor odakint 35-40 fokos hőség tombol, Magyarország föld alatti csodái kellemes menedéket kínálnak. A legtöbb látogatható barlangban egész évben 10-12 Celsius-fok körüli a hőmérséklet, így egy barlangtúra nemcsak különleges élmény, hanem valódi felfr...

Amikor a nyári hőség elől menekülnénk, legtöbben a vízpartokat választják. Pedig Magyarország egyik legszebb, mégis kevésbé ismert természeti kincse a Bükk nyugati kapujában bújik meg. Szarvaskő nemcsak a túrázók paradicsoma, hanem azoké is, akik néhán...