Az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium igazgatója, Eger korábbi fideszes alpolgármestere vezeti ideiglenesen a Nemzeti Pedagógus Kart. Rázsi Botond Miklós a Telexnek arról beszélt, hogy szakmai szervezetként tekint a karra, a tanártüntetések támogatását nem tartotta feladatuknak, saját iskolájában ugyanakkor nem akadályozta a tiltakozásokat. A szervezet jövőjét egyelőre bizonytalannak látja. Horváth Péter lemondása után az addigi alelnök, Rázsi Botond vette át a Nemzeti Pedagógus Kar vezetését. A tisztújítást az eredetileg jelzett november helyett februárban tartják meg: addigra az elnökség reményei szerint az is tisztázódik, milyen szerepet szán a szervezetnek az oktatási kormányzat. Az egri igazgató a Telex interjújában azt mondta, februárig vállalta a feladatot, arról azonban még nem döntött, hogy hosszabb távon is elnök szeretne-e lenni. Rázsi elismerte, hogy az Orbán-kormány által létrehozott pedagóguskar sok tanár számára emiatt eleve nem szimpatikus. Állítása szerint azonban a létrehozáson és a költségvetési támogatáson túl a kormány nem befolyásolta a működésüket. „Én például soha, semmilyen politikai utasítást nem kaptam” – fogalmazott. Korábbi fideszes szerepvállalásáról azt mondta: kilenc évig volt képviselő és alpolgármester, de 2019-ben arra jutott, hogy a politikai munka nem neki való. Saját alkatához közelebb állónak nevezte a pedagógiai munkát, az empátiát és a szakmai együttműködést. A tanártüntetésekkel kapcsolatban határozottan elválasztotta a kar és a szakszervezetek feladatát. Szerinte a pedagóguskarnak szakmai véleményeket kell összegyűjtenie és képviselnie, nem pedig demonstrációkra biztatnia a tanárokat. Iskolaigazgatóként ugyanakkor nem akadályozta kollégái tiltakozását, és emiatt senkit nem ért részéről retorzió. Beszámolója szerint ezért rosszalló megjegyzéseket kapott: számonkérték rajta, hogyan tiltakozhatnak a beosztottjai, miközben ő a pedagóguskar tisztségviselője. Formális elmarasztalásról nem számolt be. A legsürgetőbb oktatási problémák között a pedagógustársadalom elöregedését, az utánpótlás és a képzés hiányosságait, valamint a hátrányos helyzetű térségek sajátos nehézségeit említette. Szerinte a csökkenő gyermeklétszám miatt az iskolaszerkezetet is át kell gondolni, ami nem feltétlenül jelent intézmény-összevonásokat. A kar automatikus tagságát továbbra is helyesnek tartja, a bizalmatlan pedagógusokat pedig közvetlenebb kommunikációval szeretnék megszólítani. A minisztériumi egyeztetésekre kapnak meghívást, de egyelőre nem látják, javaslataik mennyiben jelennek majd meg a döntésekben. A szervezet megszüntetéséről vagy a kötelező tagság eltörléséről Rázsi szerint nem érkezett hivatalos jelzés. A folytatás szempontjából ezért a jövő évi költségvetést is meghatározónak tartja: ha abból kimarad a működésük támogatása, újra kell gondolniuk, hogyan tovább. indexkép: MTI

Kigyulladt egy személyautó szombaton Szentdomonkos közelében. A lángokat a pétervásárai tűzoltók elfojtották, az érintett útszakaszon a tájékoztatás kiadásakor forgalmi akadály volt. Teljes terjedelmében égett egy személygépkocsi a 25-ös főút 49-es kilométerszelvényénél, Szentdomonkos közelében – derül ki az október 24-én, 12 óra 43 perckor közzétett katasztrófavédelmi tájékoztatásból. A helyszínre a pétervásárai hivatásos tűzoltók vonultak, akik két vízsugárral elfojtották a lángokat. A közlés szerint az eset forgalmi akadályt okozott az érintett útszakaszon.

Új ipari beruházás előkészítése kezdődött meg Egerben: a ZF Hungária Kft. a Déli Iparterületen, meglévő üzemi területe szomszédságában alakítana ki egy kutatás-fejlesztési célokat szolgáló tesztpályát. A fejlesztéshez önkormányzati földterületeket hasznosítanának, amelyek használati jogáért legalább bruttó 145,6 millió forintot kaphatna a város. A beruházás előkészítéséről az október 29-i közgyűlésen tárgyalnak a képviselők. Az előterjesztésről az egrinapok.hu írt összefoglaló anyagot: a tervezett létesítmény mintegy 4,5 hektáros területen valósulhatna meg, amelyet az egri önkormányzat idén márciusban, a Magyar Állammal kötött ingatlancsere keretében szerzett meg. A közgyűlési előterjesztéshez csatolt helyszínrajz alapján a vasútvonal mentén egy hosszúkás pályarendszert alakítanának ki, amelynek két végén nagy ívű visszafordító szakaszok kapnának helyet. A kialakítás különböző járműdinamikai és műszaki vizsgálatokra is alkalmas lehet, a konkrét tesztelési feladatokról azonban egyelőre nem közöltek részleteket. Az előterjesztés szerint a beruházás elsősorban a ZF kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét szolgálná. Több mint 145 millió forint folyhat be a város kasszájába A beruházás megvalósításához az önkormányzat határozatlan időre szóló földhasználati jogot biztosítana az érintett ingatlanokon, nyilvános versenyeztetés útján. A két ingatlan földhasználati jogának minimális ellenértékét összesen nettó 114,6 millió, azaz bruttó 145,6 millió forintban határozták meg. Fontos, hogy ez az összeg egyszeri bevételt jelentene Eger számára, nem pedig rendszeresen fizetendő bérleti díjat. A földterületek továbbra is az önkormányzat tulajdonában maradnának, ugyanakkor a rajtuk felépülő létesítmények a beruházó tulajdonába kerülnének. A versenyeztetést november 19-re tervezik, a nyertesről pedig a felajánlott földhasználati díj alapján döntenének. Új elektromos alállomás építése is kapcsolódik a fejlesztéshez A tesztpálya kialakításához további, mintegy 1590 négyzetméteres állami terület megszerzésére is szükség lenne. Ezt az önkormányzat egy azonos méretű saját telekrésszel cserélné el. A területrendezés azért is lényeges, mert a szomszédos ingatlanon az MVM ÉMÁSZ egy új, 132/22 kilovoltos elektromos alállomás megépítését készíti elő. Az új létesítmény a ZF növekvő energiaigényének kiszolgálása mellett Eger és környéke villamosenergia-ellátásának fejlesztésében is szerepet játszhat. A két beruházás összehangolásáról már megkezdődtek az egyeztetések az önkormányzat, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, az MVM, a HIPA és a ZF részvételével. A projektnek ugyanakkor műszaki akadályokat is le kell küzdenie. Az érintett területen egy 120 centiméter átmérőjű szennyvíz-főgyűjtő vezeték húzódik, amelynek működését és megközelíthetőségét a tesztpálya megépítése után is biztosítani kell. Emellett a közeli vasútvonal fejlesztéséhez kapcsolódó kisajátítási eljárás lezárása is szükséges a telekhatárok végleges rendezéséhez. Egyelőre nem tudni, mennyibe kerül a beruházás A ZF tervezett fejlesztése hosszabb távon erősítheti a vállalat egri jelenlétét, különösen akkor, ha a tesztpálya új kutatás-fejlesztési feladatokat is a városba hoz. Arról azonban egyelőre nincs információ, hogy mekkora összeget fordítana a cég a beruházásra, hány új munkahely jöhetne létre, illetve mikor kezdődhetne meg az építkezés. Az október 29-i közgyűlésen még nem magáról a tesztpálya megépítéséről, hanem az ehhez szükséges földhasználati jogok versenyeztetéséről dönthetnek a képviselők. A tervek mindenesetre azt mutatják, hogy a projekt előkészítése már előrehaladott szakaszban tart. A város szempontjából ugyanakkor fontos kérdés lehet, hogy az egyszeri földhasználati bevételen túl milyen hosszú távú gazdasági előnyökkel járhat a fejlesztés, és milyen garanciák biztosítják az önkormányzati tulajdonban maradó területek megfelelő hasznosítását.

Eger utcáin egymás mögött torlódtak fel az autóbuszok, teherautók és személygépkocsik, miközben a taxisok több fontos útkereszteződést lezártak. A helyi járatok leálltak, a vidékről érkező buszok nem tudtak bejutni az autóbusz-pályaudvarra, az utasok p...

Október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára szentmisével, városi díszünnepséggel és koszorúzással emlékeztek Egerben. A Gárdonyi Géza Színházban előadással, ünnepi beszédekkel, díjátadóval tisztelegtek a szabadságért küzdők e...

Eger belvárosában, a Kossuth Lajos utcán áthaladva egy olyan hídon kelünk át, amelynek története egészen a középkorig nyúlik vissza. A Barátok hídja egykor a várhoz vezető hadiút fontos átkelőhelye volt, később árvizek pusztították, majd a második vilá...