Tovább folytatódnak a közlekedést jelentősen befolyásoló útépítési és közműfelújítási munkálatok Egerben és környékén. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. koordinálásában zajló beruházások új szakaszba lépnek, a következő hetekben pedig több helyszínen is lezárásokra, forgalomterelésekre és buszközlekedést érintő változásokra kell számítani. Bár a fejlesztések nem önkormányzati beruházásként valósulnak meg, a városvezetés fontosnak tartja, hogy a lakosság időben értesüljön a várható közlekedési változásokról. Elindul a 25-ös főút felújításának második üteme Június 22-én, a nyári szünet első napján nyitják meg a 25. számú főút felújításának második üteméhez kapcsolódó új munkaterületet. A beruházás a Sertekapu utca és a Nagy János utca közötti szakaszt érinti. A forgalomtechnikai elemek kihelyezését követően június 23-án kezdődik a burkolatmarás. A kivitelező elsőként a Heves Megyei Vízmű Zrt. által már korábban elfoglalt munkaterület oldalán dolgozik majd. A tervek szerint a Sas úti kereszteződésig tartó belvárosi szakasz felújításával még a nyári szünet alatt végeznek. Hídépítés és szegélycsere a felsőtárkányi csomópontnál A Felsővárosi utca és a felsőtárkányi csomópont közötti szakaszon továbbra is terelt forgalom mellett zajlanak a munkák. Mindkét irány forgalma a Szarvaskő felé vezető oldalon halad, miközben a lezárt oldalon szegélyeket és víznyelőket építenek át, valamint hídrekonstrukciós munkálatokat végeznek. A Tesco–OBI csomópontban munkanapokon továbbra is fennmarad a keresztirányú forgalom időszakos korlátozása reggel 7 és 9 óra között, hogy a fő irányokban gyorsabban haladhasson a forgalom. Várhatóan június 24-én kezdődik az aszfalt felmarása a kereszteződésben és a Felsővárosi utca irányába vezető belső sávokban. Aszfaltozás a Kővágó tér környékén A Kővágó tér és a Vallon utca közötti szakaszon a terelések fenntartása mellett kopóréteg-aszfaltozást végeznek. A munkálatok miatt a Szarvaskő irányába közlekedő autóbuszok által használt „Eger, Kővágó tér” megállót június 24-25-én ideiglenesen lezárják. A Viadukt és a Kővágó tér között továbbra is forgalomterelésre kell számítani, itt az aknafedlapok szintbe állítását végzik. Egy hónapra lezárják a Régi Cifrakapu út egy szakaszát A következő időszak egyik legjelentősebb forgalmi változása június 24-én lép életbe. A Mento Kft. és a Heves Megyei Vízmű Zrt. közös munkaterületként várhatóan egy hónapra lezárja a Régi Cifrakapu út Tetemvár utca és Malom út közötti szakaszát. A lezárás ideje alatt erről a szakaszról a Cifrakapu út felől nem lehet behajtani, ugyanakkor a Malom út irányából továbbra is elérhető marad a kórház felé vezető útvonal. A vízmű szakemberei mintegy 100 méter hosszúságban cserélik ki az ivóvíz-gerincvezetéket, valamint hat bekötővezetéket is megújítanak. Változások Noszvaj és Egerszalók felé is Noszvaj irányában a Tetemvár utcát június 22-23-án aszfaltozzák. A munkák idején a menetrend szerinti autóbuszok ideiglenesen nem közlekednek ezen az útvonalon. A Malom utcában június 29. és július 1. között terítik a végleges kopóréteget. Egerszalók felé szintén folytatódnak a fejlesztések: új buszöböl és szalagkorlát épül, emellett aszfaltozzák a kapubejárókat és az útcsatlakozásokat is. Nehéz hetek következnek a közlekedők számára A nyári szünet kezdetével ugyan csökken az iskolai forgalom, a nagyszabású útépítések és közműcserék miatt a következő hetekben továbbra is jelentős torlódásokra, terelésekre és menetidő-növekedésre kell számítani Eger több pontján. A kivitelezők ugyanakkor azt ígérik, hogy a legforgalmasabb belvárosi szakaszokkal még a nyár folyamán végeznek.

Jelentős változást hozhat az önkormányzati vezetők javadalmazásában az a törvényjavaslat, amelyet a Tisza Párt nyújtott be az Országgyűlésnek. A kezdeményezés célja, hogy megakadályozza a polgármesterek és vármegyei közgyűlési elnökök illetményének automatikus, évről évre történő emelkedését, valamint megszüntesse a tisztségekhez kapcsolódó havi költségtérítéseket. A javaslat országosan több ezer önkormányzati vezetőt érintene, köztük Eger polgármesterét és alpolgármestereit is. Több mint 3,4 millió forint havonta a polgármester juttatása Az önkormányzat által közzétett adatok szerint Vágner Ákos polgármester jelenlegi havi bruttó alapilletménye 3 003 143 forint, amelyhez további 23 190 forintos nyelvpótlék társul. Emellett havi 450 514 forint költségtérítésre jogosult, így a teljes havi juttatása jelenleg 3 476 804 forint. A városvezetés többi tagjának juttatásai szintén jelentősek: Gömöri László alpolgármester havi bruttó illetménye 2 120 760 forint, költségtérítése 318 114 forint, összesen 2 438 874 forint havonta. Gál Judit alpolgármester havi tiszteletdíja 1 192 928 forint, költségtérítése 178 939 forint, összesen 1 371 867 forint. Gulyás László alpolgármester ugyancsak havi 1 371 867 forint összesített juttatásban részesül. Az egri városvezetők a fizetésükön és költségtérítésükön túl több természetbeni juttatásra is jogosultak. Az önkormányzati rendelet alapján a polgármester, valamint a főállású és társadalmi megbízatású alpolgármesterek megbízatásuk idejére egy, az I. parkolási övezetre érvényes ingyenes parkolóbérletet kapnak. Emellett munkájukhoz mobiltelefont, laptopot és egyéb informatikai eszközöket használhatnak. A polgármester állandó használatra egy Ford Kuga, míg a főállású alpolgármester egy Nissan Leaf szolgálati gépkocsira jogosult. A járművek magáncélra is használhatók, azonban ezért a használóknak a szabályzatban meghatározott költségtérítést kell fizetniük. A mobiltelefon- és internethasználat szintén biztosított a városvezetők számára, ugyanakkor a magáncélú használat ellenértékeként a számlák meghatározott részét – általánosságban a költségek 20 százalékát – meg kell téríteniük. Nemcsak a béremelés állna meg A Tisza Párt javaslatának egyik legfontosabb eleme, hogy a jövőben ne emelkedjenek automatikusan a polgármesteri illetmények a nemzetgazdasági átlagkeresetek változásával együtt. A másik lényeges változás a havi költségtérítések eltörlése lenne. Ez Egerben önmagában évente több mint 13 millió forinttal csökkentené a városvezetők összesített juttatásait. A jelenlegi adatok alapján a polgármester és a három alpolgármester havi költségtérítése összesen 1 126 506 forintot tesz ki, ami éves szinten meghaladja a 13,5 millió forintot. Ha a kötelező júlis 1-jei emelést is figyelembe vesszük, akkor 23,5 millió forintot is megspórolna a város. Akár több százezer forintos éves emelés is elmaradhat A polgármesterek illetménye jelenleg a nemzetgazdasági átlagkeresethez kötött. A Központi Statisztikai Hivatal a Hivatalos Értesítő 2026. évi 8. számában 727 496 forintban állapította meg a 2025. évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagkeresetet. Ennek alapján számítják ki a településvezetők új illetményét. A rendszer sajátossága, hogy a bérek minden évben automatikusan követik az országos átlagkeresetek növekedését. Ha ez a szabályozás változatlan maradna, az egri városvezetők a következő években is rendszeres illetményemelésre számíthatnának. Egy 8-10 százalékos országos bérnövekedés esetén Vágner Ákos polgármester illetménye havi szinten akár 240-300 ezer forinttal is emelkedhetne, ami éves szinten 3-3,6 millió forintos többletet jelentene. Az alpolgármesterek esetében az emelés mértéke szintén több százezer, illetve több millió forintos éves növekedést eredményezhetne. A Tisza Párt törvényjavaslata éppen ezt az automatikus béremelkedési mechanizmust szüntetné meg, miközben a jelenlegi havi költségtérítéseket is eltörölné. A két intézkedés együttesen jelentős bevételkiesést eredményezne az önkormányzati vezetők számára. Politikai vita várható A javaslat támogatói szerint indokolt, hogy a településvezetők ne részesüljenek automatikus béremelésben egy olyan időszakban, amikor sok önkormányzat forráshiánnyal küzd. Az ellenzők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a polgármesterek felelőssége és munkaterhe az elmúlt években jelentősen nőtt, ezért a bérek befagyasztása hosszabb távon csökkentheti a közszolgálati pálya vonzerejét. A törvényjavaslat sorsa egyelőre nyitott kérdés, de elfogadása esetén Eger városvezetőinek jövedelme is közvetlenül érintetté válna. indexkép: Vágner Ákos facebook

Komoly fordulatot vett az a közjogi vita, amely Sulyok Tamás köztársasági elnök és a Tisza Párt által kezdeményezett alkotmánymódosítások körül alakult ki. Az ügy odáig jutott, hogy az Alkotmánybíróság hét tagja kizáratta magát az eljárásból, ami gyakorlatilag ellehetetlenítheti a testület döntéshozatalát. Sulyok az Alkotmánybírósághoz fordult A köztársasági elnök június 11-én nyújtott be indítványt az Alkotmánybírósághoz. A beadvány hátterében azok a politikai viták állnak, amelyek a közjogi méltóságok – köztük maga Sulyok Tamás – esetleges leváltásának alkotmányos lehetőségeiről szólnak. Az államfő szerint tisztázni kell, hogy egy alkotmánymódosítás valóban általános szabályokat állapít-e meg, vagy csupán egy konkrét személy vagy helyzet kezelésére szolgál. Sulyok álláspontja szerint ha egy módosítás kizárólag egyedi ügy rendezésére irányul, akkor kérdéses, hogy az valódi alkotmánymódosításnak tekinthető-e. Ennek jelentősége azért nagy, mert amennyiben az ilyen módosítások nem minősülnek klasszikus alkotmánymódosításnak, az Alkotmánybíróság akár tartalmilag is vizsgálhatná őket. Hét alkotmánybíró hátralépett A beadvány azonban több alkotmánybírónál is ellenállásba ütközött. Az ügyben hét bíró jelezte összeférhetetlenségét vagy érintettségét, ezért kizáratta magát az eljárásból. Ez nem pusztán technikai kérdés. A jelenlegi szabályok szerint az Alkotmánybíróság teljes ülése csak akkor határozatképes, ha legalább tíz bíró részt vesz rajta. Mivel a testületnek összesen tizenöt tagja van, hét kizárás esetén mindössze nyolcan maradnak, ami nem elegendő a döntéshozatalhoz. Az ügy tárgyalását az Alkotmánybíróság elnöke, Polt Péter sürgősségi eljárásban hétfőre tűzte ki, ám a kialakult helyzet miatt a testület működőképessége is kérdésessé vált. Mit mond a Sándor-palota? A kialakult helyzetről a Sándor-palota rövid közleményt adott ki. „A köztársasági elnök tudomásul vette az alkotmánybírák döntését. A Velencei Bizottságot érintő jogi folyamatokról a Sándor-palota minden eddig felmerült érdemi információt megosztott a nyilvánossággal” – közölték a HVG megkeresésére. A válasz arra utal, hogy az államfő nem kívánja tovább kommentálni a bírák döntését, ugyanakkor fenntartja korábbi jogi álláspontját. Magyar Péter szerint „fellázadt a deep state” A történtekre reagált Magyar Péter miniszterelnök is, aki brüsszeli sajtótájékoztatóján rendkívül élesen fogalmazott. A Tisza Párt vezetője szerint az Alkotmánybíróságon belüli fejlemények azt mutatják, hogy maga a rendszer fordult szembe a köztársasági elnök kezdeményezésével. „Fellázadt a deep state” – fogalmazott Magyar, aki szerint példátlan, hogy hét alkotmánybíró egyszerre távol maradjon egy ilyen horderejű ügytől. A miniszterelnök úgy véli, az események tovább gyengítik Sulyok Tamás pozícióját. Magyar korábban május végéig adott határidőt az államfőnek az önkéntes lemondásra, és jelezte: ha erre nem kerül sor, a parlamenti többség meg fogja találni a leváltás alkotmányos lehetőségét. Közjogi patthelyzet körvonalazódik A kialakult helyzet túlmutat egyetlen alkotmányjogi vitán. Miközben a kormányoldal a közjogi rendszer megújításáról beszél, az ellenzők szerint a mostani ügy a magyar alkotmányos intézményrendszer egyik legsúlyosabb próbatétele lehet. Az elkövetkező napokban eldőlhet, hogy az Alkotmánybíróság képes lesz-e egyáltalán érdemben foglalkozni az államfő indítványával, vagy a hét bíró kizárása olyan patthelyzetet idéz elő, amely tovább mélyíti az egyre élesebb politikai és közjogi konfliktust. indexkép: MTI

Ha olyan helyet keresel, ahol a nyugalom, a természet közelsége és az aktív kikapcsolódás tökéletes egyensúlyban találkozik, akkor a Mátra egyik legkedveltebb üdülőhelye, Sástó ideális választás lehet. Magyarország legmagasabban fekvő természetes taván...

Június 20-án hivatalosan is megnyitotta kapuit a Hatvani Strandfürdő, ezzel kezdetét vette a nyári strandszezon a város egyik legkedveltebb kikapcsolódóhelyén. A csaknem hathektáros, ősfás parkban fekvő strand generációk óta meghatározó része a hatvani...

Az Egri Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskola ballagásán eloltották azt a jubileumi lángot, amely az Ultrabalatontól a városi versenyekig végigkísérte a diákok mögött álló tanévet. A hagyományos ballagási ünnepségen a legkiválóbbak átvehették töb...