Magyar Péter miniszterelnök felszólalásával indul hétfőn az Országgyűlés őszi rendes ülésszaka. A parlament előtt több fontos változtatás is fekszik: visszatérhet a „megye” elnevezés, megszűnhet a főispáni cím, átalakulhat a kormányfő fizetésének szabályozása, és megkezdődhet az új Médiatanács felállítása. Az ülés 13 órakor kezdődik, Magyar Péter napirend előtti felszólalásával. Ezt követően a képviselők egy órán át interpellálhatják a kormány tagjait, majd az azonnali kérdések és válaszok órája következik. Visszatérnek a megyék és a kormánymegbízottak A parlament napirendjén szerepel a vármegye és a főispán elnevezések megszüntetéséről szóló, több mint kétszáz oldalas törvényjavaslat is. A változtatás az Alaptörvény tizenhetedik módosítását vezeti át a jogrendszeren. Ennek értelmében a vármegyéket ismét megyéknek neveznék, a főispánok pedig kormánymegbízottak lennének. A vármegye és főispán elnevezéseket 2023. január 1-jétől vezette be az akkori fideszes kormánytöbbség. A változás helyben is érzékelhető lesz: elfogadása után Heves vármegye ismét Heves megye néven szerepelne a jogszabályokban és a hivatalos elnevezésekben. Magyar Péter fizetése is csökkenhet A törvénycsomag a miniszterelnök illetményének szabályait is módosítaná. Jelenleg a kormányfő a házelnökkel azonos, havi bruttó mintegy 3,8 millió forintos illetményre jogosult. Az új szabály szerint azonban, ha a miniszterelnök egyben országgyűlési képviselő is, fizetése a képviselői tiszteletdíj 1,91-szerese lenne. Ez jelenleg nagyjából bruttó 2,5 millió forintot jelentene havonta, vagyis Magyar Péter illetménye több mint egymillió forinttal csökkenhetne. Ha a miniszterelnök nem lenne országgyűlési képviselő, továbbra is a körülbelül 3,8 millió forintos összeg járna neki. Készül az új Médiatanács A képviselők várhatóan megválasztják a Médiatanács új elnökének és tagjainak kiválasztását előkészítő eseti bizottság tisztségviselőit és tagjait is. A tíztagú bizottságba a kormánypárt három, az ellenzék két szavazati joggal rendelkező képviselőt delegálhat, további öt, szavazati joggal nem rendelkező tagot pedig szakmai szervezetek küldhetnek. A testület feladata lesz az elnöki pályázatok és a tagokra tett jelölések vizsgálata, valamint az elnökjelöltek nyilvános meghallgatása. A parlament júniusban módosította a médiatörvényt, amellyel megszűnt a Médiatanács korábbi elnökének és tagjainak megbízatása. Az Országgyűlés emellett sürgős eljárásban tárgyalja a házszabály módosítását is. Az őszi ülésszak sűrűnek ígérkezik: a kormány törvényalkotási programja szerint decemberig összesen 83 előterjesztés elfogadását tervezik.

Sior korábbi munkái itt érhetők el az Egri Ügyeken, de ha az újabbakra is kíváncsiak vagytok, akkor az instagramon vagy a facebook felületén is felkereshetitek.

A Magyar Nemzeti Bank alapítványai körüli ügy mintegy 300 milliárd forintos közpénzveszteséget okozhatott, miközben másfél évnyi nyomozás után sincsenek elszámoltatva azok, akik felelőssé tehetők a történtekért – erről beszélt Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az ATV Heti Napló Sváby Andrással című műsorában. Ligeti szerint különösen nehezen magyarázható a helyzet annak fényében, hogy az ügyészség tájékoztatása alapján már 91 milliárd forint értékű vagyont sikerült biztosítani az eljárás során. A Transparency International jogi igazgatója úgy fogalmazott: ha a hatóságok már ilyen nagyságrendű vagyont azonosítottak és biztosítottak, akkor nincs elfogadható magyarázat arra, hogy a felelősségre vonás miért nem történt meg. Ligeti nemcsak Matolcsy György korábbi jegybankelnök, hanem az MNB-alapítványok vezetésében részt vevő személyek esetleges felelősségét is felvetette. Az MNB-alapítványok ügyében indult nyomozás korábban rendőrségi kézben volt, majd a választás után a Legfőbb Ügyészség átvette az eljárás egyik ágát. A 24.hu májusi beszámolója szerint az ügyészség akkor azzal indokolta a lépést, hogy egy év alatt nem történt érdemi előrelépés, és gyanúsításra sem került sor. A rendőrség ugyanakkor arra hivatkozott, hogy rendkívül összetett pénzügyi tranzakciókat és több tízezer adatot kellett feldolgozni. Ligeti arra is figyelmeztetett, hogy önmagában a jogszabályok megváltoztatása nem feltétlenül gyorsítja fel az elszámoltatást. Szerinte azt is meg kell vizsgálni, hogy a nyomozóhatóságok, az ügyészség és a bíróságok rendelkeznek-e elegendő szakemberrel, illetve megfelelő technikai, pénzügyi és logisztikai háttérrel. A lélegeztetőgép-beszerzéseket is elővette Ligeti az interjúban a koronavírus-járvány idején lebonyolított lélegeztetőgép-beszerzésekről is beszélt. Elmondása szerint a Transparency International Magyarország már öt-hat éve foglalkozik az üggyel, és a korábbi külügyminisztériumi beszerzések esetében szintén mintegy 300 milliárd forintos nagyságrendről lehet szó. A szervezet dokumentumokkal is segítette az ügyben tett feljelentést. Szóba került az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) szerepe is. Ligeti szerint a korrupciós ügyek feltárásában nem az egyes szervezetek versengésére, hanem együttműködésére lenne szükség. Az új hivatal bizonyos ügyeket akár vádemelésig is vihet, ugyanakkor a már bírósági szakban lévő eljárásokat nem vonhatja el az addig eljáró hatóságtól. Ligeti korábban maga is pályázott az NVVH elnöki posztjára. A parlamenti meghallgatásán az MNB-alapítványok ügyét, a lélegeztetőgép-beszerzéseket és a letelepedési államkötvényeket is azok közé az ügyek közé sorolta, amelyekkel szerinte az új hivatalnak érdemes lenne elsőként foglalkoznia. indwxkép: MTI, Szigetváry Zsolt

Az egykor 15 éve működő Agria Park Galéria új helyszínen, kétszeres alapterülettel nyitja újra kapuit. A galéria az Agria Park The post Az Agria Park Galéria költözik és megújul – Ünnepélyes megnyitó szombaton | EgerHírek appeared first on EGERINFO.

Magyar Péter miniszterelnök felszólalásával indul hétfőn az Országgyűlés őszi rendes ülésszaka. A parlament előtt több fontos változtatás is fekszik: visszatérhet a „megye” elnevezés, megszűnhet a főispáni cím, átalakulhat a kormányfő fizetésének szabá...

Mintegy 800 magyar vállalkozás juthat egyenként 10 millió forintos fejlesztési forráshoz az úgynevezett „5+5” konstrukcióban. A program különösen fontos lehet Eger és Heves vármegye számára is, hiszen a kérelmek mintegy 80 százaléka vidéki turisztikai ...