Negyvenhatodik alkalommal rendezik meg Egerben a Kaláka Fesztivált, Magyarország legrégebbi és egyik legjelentősebb világzenei találkozóját. A június 25. és 28. között zajló rendezvényen idén is a hazai zenei és irodalmi élet meghatározó alkotói várják a közönséget, miközben a fesztivál továbbra is megőrzi egyedülálló, családias hangulatát és közösségteremtő szellemiségét. A négynapos fesztivál fellépői között olyan kiváló művészek szerepelnek, mint Jordán Tamás, Palya Bea, Csík János és a Mezzo, Ferenczi György és az Első Pesti Rackák, a StEFREM, a Söndörgő, valamint a Kaláka együttes. A közönség Huzella Péterrel is találkozhat, aki a vasárnapi Kaláka-koncertek vendégeként lép színpadra. A Gárdonyi Géza Színház különleges programmal csatlakozik a fesztiválhoz: Jordán Tamás, a Kaláka és a Sebő-együttes közös József Attila-előadással tiszteleg a költő életműve előtt. Az est egyben emlékezés is lesz, hiszen a produkció már Sebő Ferenc nélkül valósul meg. Kiemelt eseménynek ígérkezik a Vecsei H. Miklós és Szabó Balázs közreműködésével megvalósuló Cseh Tamás-est, amely a legendás előadó-dalszerző munkásságát idézi meg. A fesztivál a korábbi évek hagyományait is feleleveníti: a péntek esti koncerteket követően Szalonna és bandája gondoskodik a táncházas mulatság hangulatáról. A Kaláka Fesztivál több mint négy évtizede olyan kulturális találkozóhely, ahol a minőségi művészeti élmény, az emberi kapcsolatok és a nyugodt, bensőséges légkör egyaránt fontos szerepet kap. A világzenei és irodalmi programok mellett gyermekszínházi előadások, kézműves foglalkozások és közösségi események várják az érdeklődőket. A fesztivál programkínálatából ezúttal sem hiányzik a hagyományosan nagy népszerűségnek örvendő zenés városi séta és a templomi koncert. A 2026-os fesztivál gyerekprogramjainak központi témája a környezettudatosság lesz. Az előadások és foglalkozások hangsúlyosan foglalkoznak majd az ökológiai szemléletformálással, játékos és élményszerű módon szólítva meg a fiatal korosztályt. A Kaláka együttes bemutatja nemrég megjelent, környezetvédelem ihlette Kupaktanács című albumát, valamint az ahhoz kapcsolódó ökoküldetés-könyvet. A programok megvalósításában olyan partnerek működnek közre, mint a Jane Goodall Intézet és a Bábozd Zöldre csapata. A szervezők célja, hogy a Kaláka Fesztivál a jövőben is olyan kulturális találkozóhely maradjon, ahol a hagyomány és a megújulás, a művészet és a közösség természetes egységet alkot. További információ: www.kalakafesztival.hu

A parlament keddi ülésén a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslat vitája során éles hangú felszólalásban bírálta a szervezet működését Magyar Péter miniszterelnök. A kormányfő szerint a hivatal az Orbán-korszak egyik meghatározó intézménye volt, amelyet most végleg felszámolnak. Magyar Péter beszédében úgy fogalmazott: az áprilisi választásokig az egész ország „az Orbán-rendszer áldozata volt”, a most tárgyalt törvények pedig azt a célt szolgálják, hogy „soha többé ne fordulhasson elő, hogy a nemzet vezetői szembefordulnak saját nemzetükkel”. A miniszterelnök a Szuverenitásvédelmi Hivatalt „SzuveNERitásvédelmi Hivatalnak” nevezve azt mondta, az intézménynek „annyi köze volt a szuverenitáshoz, mint az orwelli igazságügyi minisztériumnak az igazsághoz”. „Ma, amikor a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről vitázunk, büszkének kell lennünk, hiszen az illiberális Orbán-rendszer jogállamot lebontó rombolásának egyik legfontosabb ékkövét helyezzük oda, ahová való: a történelem szemétdombjára” – fogalmazott. „Az intellektuális teljesítmény a negatív tartományban értelmezhető” A kormányfő különösen élesen bírálta a hivatal szakmai munkáját. Szerinte a szervezet fennállása alatt egyetlen, Magyarország szuverenitását valóban fenyegető ügyet sem tárt fel. „Ennek a hivatalnak az intellektuális teljesítménye kizárólag a negatív tartományban értelmezhető” – mondta Magyar Péter. A miniszterelnök szerint a hivatal közpénzmilliárdokat fordított arra, hogy magyar állampolgárokat, civil szervezeteket és sajtóorgánumokat vegyen célba, miközben nem foglalkozott olyan ügyekkel, mint az állami rendszereket érő külföldi kibertámadások, a kínai kapcsolatok, a letelepedési kötvényprogram vagy a nemzetközi befolyásolási műveletek. A beszédben név szerint említette a hivatal korábbi vizsgálatainak szereplőit is. A miniszterelnök szerint a szervezet többek között az oknyomozó újságírással foglalkozó médiumokat, civil szervezeteket és helyi közösségeket vette célkeresztbe. A sajtószabadság mellett érvelt Magyar Péter hangsúlyozta, hogy politikailag nem minden esetben ért egyet azokkal a szerkesztőségekkel és civil szervezetekkel, amelyek a hivatal vizsgálatainak célpontjai voltak, ugyanakkor szerinte a demokratikus működés alapja a kritika szabadsága. „Elvárom, hogy ha kritikát fogalmaznak meg a kormányom teljesítményével szemben, azt szabadon és mindenki, félelem nélkül tehesse meg. Mindenki. Pont.” – jelentette ki. A miniszterelnök szerint a jövőben nincs helye olyan állami intézménynek, amely a kormány bírálatát szuverenitási kockázatként kezeli, vagy amely közpénzből vizsgálja, hogy mely vélemények tekinthetők legitimnek. A költségeket is bírálta Magyar Péter felszólalásában kitért a hivatal működési költségeire is. Elmondása szerint a szervezet éves költségvetése időközben 6 milliárd forintra emelkedett, miközben a vezetők javadalmazása meghaladta a miniszteri fizetések szintjét. A miniszterelnök szerint a jelentős közpénzráfordítás ellenére a hivatal nem tudott olyan ügyet felmutatni, amely indokolta volna fennállását. „A magyar emberek pénzét arra költötték, hogy legyen egy hivatal, amely rájuk támad” – fogalmazott. A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslat parlamenti vitája kedden folytatódott. A kormány szerint az intézmény működése összeegyeztethetetlen a demokratikus jogállami normákkal, míg az ellenzéki felszólalók várhatóan a következő napokban ismertetik álláspontjukat a javaslatról. A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése túlmutat egy állami intézmény sorsán: a vita valójában arról szól, hogyan viszonyuljon az állam a sajtóhoz, a civil szervezetekhez és a kormánykritikus véleményekhez. Magyar Péter beszéde egyértelmű szakítást jelzett az Orbán-kormány által létrehozott intézménnyel, amelyet a kabinet a nemzeti szuverenitás védelmének eszközeként, kritikusai pedig a politikai nyomásgyakorlás egyik szimbólumaként értelmeztek. A törvény elfogadása esetén a hivatal megszűnik, de a politikai vita a külföldi befolyás, a nemzetbiztonság és a véleményszabadság határvonalairól várhatóan tovább folytatódik. indexkép: MTI, Szigetváry Zsolt

Vannak a kommunikációnak olyan fajtái, amelyek látszólag működnek. Mert a telefon szerint beszélgetünk. A lelkünk szerint sokszor csak adatot cserélünk. Jön az üzenet. Válasz megy rá. Pipa, reakció, matrica, gyors nevetés, rövid hangüzenet. A kapcsolat technikailag él. A telefon szerint minden rendben. Az ember mégis érzi, hogy valami hiányzik belőle. Nem a válasz. A jelenlét. Írta: Barna Krisztián Ma sokan elképesztő gyorsan reagálnak. Másodpercek alatt. Mintha egy egész élet azon múlna, hogy a másik ne maradjon kék buborék nélkül. Közben egyre kevesebben tudnak igazán megérkezni egy mondatba. Elolvasni rendesen. Nem csak átfutni. Nem csak kiszedni belőle a támadást, a feladatot, a poént vagy a veszélyt. Meghallani, hogy ott egy ember próbál valamit átadni. Tudom, tudom, milyen furcsán hangzik ez egy olyan korban, amely soha nem kommunikált ennyit. Régen egy beszélgetésnek teste volt. Le kellett ülni hozzá, vagy legalább megállni. Kávé mellett, konyhában, kapuban, buszmegállóban, munka után, udvaron, lépcsőházban. Láttad a másik arcát. A szünetet is láttad. Azt is, amikor valaki lenyeli a mondat végét. Azt is, amikor a szemében előbb megjelenik a válasz, mint a száján. Ma ebből sokszor csak szöveg marad. Barna Krisztián: A vers testté lesz Pár sor a kijelzőn. A kijelző pedig rossz szobája az emberi léleknek. Minden mondat ugyanabban a világításban jelenik meg rajta. A gyász, a vicc, a fáradtság, a sértődés, a bocsánatkérés és az éhes bevásárlólista ugyanabban a betűtípusban érkezik. Az arc eltűnik. A hang eltűnik. A test eltűnik. Marad a mondat, és nekünk kellene visszaképzelni mögé az embert. Ez nehéz munka. Sokan nem is végzik el. A gyors válasz ezért csalóka erény. Kívülről figyelmességnek látszik. Belül néha csak idegrendszeri reflex. Jött valami, ütni kell rá valamit. Mint amikor a légy rászáll az asztalra, és az ember odacsap, mielőtt eldöntené, zavarja-e egyáltalán. A beszélgetés ilyenkor pingponggá válik. Nem azért ütöd vissza a labdát, mert érted, mi történik. Azért, mert jön. A jó beszélgetés viszont nem pingpong. Inkább közös cipelés. Valaki letesz eléd egy mondatot, és te nem rúgod vissza azonnal. Megnézed. Megemeled. Érzed a súlyát. Aztán válaszolsz. Ez hiányzik egyre többször. (Várlak a verses oldalamon.) Nem az információ. A súlyérzék. Aki mindig azonnal válaszol, könnyen elhiszi magáról, hogy figyelmes. Pedig a figyelem nem sebesség. A figyelem az, hogy a másik mondatának van benned helye. Nem csak áthalad rajtad, mint egy futár a lépcsőházon. Belép, körülnéz, nyomot hagy. Ez a nyom ma sokszor nem születik meg. Mert közben másik ablak is nyitva van. Fél szemmel értesítés. Fél füllel videó. Fél fejjel válasz. Fél ember beszélget fél emberrel, aztán csodálkozunk, hogy egész kapcsolataink lesznek vékonyak. A baj nem a chat. A chat lehet áldás. Egy jó mondat képernyőn is tud meleg lenni. Egy időben érkező üzenet meg tud tartani egy nehéz napon. Egy hangüzenet néha többet ér, mint egy hosszú magyarázat. A technika nem ellenség. A felület csak megmutatja, mennyire vagyunk jelen abban, amit használunk. A kérdés nem az, hogy írunk-e egymásnak. Az, hogy odaérünk-e. Mert lehet valaki folyamatosan elérhető, és közben teljesen hozzáférhetetlen. Ott van online. Válaszol. Reagál. Küld egy nevetést. Később még egy szívet. Technikai értelemben kapcsolatban áll. Emberileg valahol máshol jár. Ezt érezzük sok beszélgetés után. Nem volt vita. Nem volt sértés. Nem történt semmi látványos. Csak valahogy üresebben tettük le a telefont, mint ahogy felvettük. A másik válaszolt, de nem ért oda hozzánk. Mi is válaszoltunk, és talán mi sem értünk oda hozzá. Innen kezdődik a láthatatlan romlás. Nem akkor, amikor az emberek összevesznek. Az még életjel. A kapcsolat ott kezd igazán fáradni, amikor mindenki udvariasan reagál, de senki nem figyel elég mélyen ahhoz, hogy a másik mondata megváltoztasson benne valamit. A figyelem nem nagy gesztus. Nem drámai vallomás. Sokszor csak annyi, hogy nem válaszolsz rögtön. Elolvasod még egyszer. Kérdezel egyet. Visszautalsz valamire, amit a másik korábban mondott. Nem magadra fordítod azonnal a témát. Nem javítod ki reflexből. Nem tanácsot adsz, amikor először csak tartani kellene a csendet. Ez a csend ma luxusnak tűnik. Pedig alapanyag. A jó beszélgetésben van csend. Van késés. Van egy pillanat, amikor nem a következő mondatodat fogalmazod, hanem tényleg megengeded, hogy a másiké beérjen. Ez nem lassúság. Ez tisztelet. A világ gyors válaszokat szeret. Az ember mélyeket. És a kettő ritkán ugyanaz. Talán ezért kellene néha újra megtanulni késni a válasszal. Nem játszmából. Nem sértésből. Csak azért, mert a másik ember nem értesítés. Nem felugró ablak. Nem lezárandó feladat. Ember. A mondatával együtt érkezik. Ha mindig csak válaszolunk, előbb-utóbb úgy járunk, mint aki egész nap ajtót nyitogat, de senkit nem enged be igazán. A beszélgetés nem akkor hal meg, amikor csend lesz. Akkor hal meg, amikor már mindenki válaszol. Csak senki nem figyel. www.barnakrisztian.hu A Kikötő rovatot a lapostetők szigetelésének specialistája támogatja. www.tritanium.hu

Negyvenhatodik alkalommal rendezik meg Egerben a Kaláka Fesztivált, Magyarország legrégebbi és egyik legjelentősebb világzenei találkozóját. A június 25. és 28. között zajló rendezvényen idén is a hazai zenei és irodalmi élet meghatározó alkotói várják...

Az Egri Bor Ünnepe 2026-ban különleges mérföldkőhöz érkezik: immár 30. alkalommal várja a borok, a gasztronómia és a nyári fesztiválhangulat szerelmeseit. Július 9. és 11. között ismét megtelik élettel Eger legszebb parkja, az Érsekkert, ahol három nap...

A Gólya utcában megbúvó Fürdőző nő szobra Eger egyik kevésbé ismert, mégis különleges köztéri alkotása. A mű szorosan kapcsolódik a város évszázados fürdőkultúrájához, és ma már nem csupán művészeti értéket képvisel, hanem az egri összefogás szimbólumá...