• Szerdára újra teljes kapacitással működhet a Paksi Atomerőmű, azután jöhet a klímavédelmi törvény

    Magyar Péter szerint a Paksi Atomerőmű szerdára ismét elérheti a teljes, 2000 megawattos teljesítményét. A miniszterelnök vasárnap Pakson arról is beszélt, hogy a nyári energiaválság után a kormány víz- és energiagazdálkodási törvényt, valamint klímatörvényt terjeszt az Országgyűlés elé. Vasárnap délelőtt Pakson tartott közös sajtótájékoztatót Magyar Péter miniszterelnök, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, valamint Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter. A tájékoztatóra azután került sor, hogy vasárnap reggelre már a paksi erőmű hatos turbinája is ismét áramot termelt. Magyar Péter közölte: egy hónappal azután, hogy július 27-én az első turbinát le kellett kapcsolni, szerdára a tervek szerint ismét eléri a 2000 megawattos teljes kapacitását a Paksi Atomerőmű. Vasárnap reggel már 800 megawatt fölött járt a termelés, és rövidesen az 1000 megawattot is elérheti. A nyolc nagy vízszivattyúból jelenleg hét működik, ezek együttesen másodpercenként közel száz köbméter vizet szívnak be. Az újraindítás fokozatos: miközben az ismét működő turbinák teljesítményét folyamatosan ráterhelik az országos hálózatra, újabb turbinákat kapcsolnak be. Több tízezer tonna követ építenek be a Dunába A rendkívül alacsony dunai vízállás miatt épülő fenékküszöb munkálatai is folytatódnak. Kádár Pál dandártábornok tájékoztatása szerint 33 500 tonna kő érkezett Paksra magyarországi bányákból, naponta 60–70 teherautó szállítja az anyagot. Ötezer tonnát felajánlásként kaptak, és annak szállítási költségeit is a felajánlók vállalták. A beruházást eredetileg 6,2 milliárd forintra becsülték, eddig mintegy 1,6 milliárd forintot költöttek rá, és a számítások szerint mintegy 600 millió forintos megtakarítás is elérhető lehet. A munkálatokon folyamatosan 180–220 ember dolgozik. A fenékküszöb két oldala között már csak mintegy 150 méter hiányzik. A honvédelmi miniszter szerint a katonák 242 méternél járnak az építkezésben. A munkában műszaki katonák mellett búvárok, légvédelmisek, tüzérek és a különleges erők tagjai is részt vesznek. Magyar: már túl vagyunk a 24. órán Magyar Péter szerint az idei nyár világosan megmutatta, hogy Magyarország nem halogathatja tovább a klímaváltozáshoz és a szélsőséges aszályhoz való alkalmazkodást. A miniszterelnök azt mondta, a paksi munkálatok befejezésével párhuzamosan vagy közvetlenül azok után a kormány víz- és energiagazdálkodási törvényt, valamint klímatörvényt terjeszt az Országgyűlés elé. A cél az aszály, a vízhiány és az energiaellátás hosszabb távú problémáinak kezelése. Kapitány István szerint a mostani válság egyik tanulsága, hogy ellenállóbb energiamixre van szükség. Ennek részeként a szélerőművek telepítését és 3000 megawattnyi energiatárolási kapacitás kialakítását is fontosnak nevezte. A miniszter szerint a kritikus időszakban több mint ezer vállalat fogta vissza az áramfogyasztását, és a magyar társadalom jelentős része is változtatott fogyasztási szokásain. Magyar Péter kiállt az atomenergia mellett A miniszterelnök újságírói kérdésre az atomenergia szerepéről is beszélt. Szerinte aki valóban komolyan veszi a klímavédelmet, nem lehet általánosságban atomenergia-ellenes. Úgy fogalmazott, ha Magyarországnak nélkülöznie kellene a Pakson megtermelt villamos energiát, az jelentősen növelné a karbon- és más szennyezőanyag-kibocsátást, valamint az energiaellátás költségeit is. A paksi blokkok teljesítményének visszaállítása szombat este kezdődött felgyorsulni. Magyar Péter akkor jelentette be, hogy az addig működő két turbina mellé visszakapcsolják a 3-as blokk hatos turbináját is. Vasárnapra ez már ismét áramot termelt, és megkezdődött a további turbinák fokozatos visszaállítása. Ha a folyamat a tervek szerint halad, szerdára Paks ismét a teljes, 2000 megawattos teljesítményével termelhet villamos energiát. indexkép: Getty Images, Stiller Ákos

  • Fideszes polgármester állt be Navracsicsék új mozgalma mögé, Vágner Ákos egyelőre hallgat

    Újabb támogató csatlakozott a Navracsics Tibor és Ferencz Orsolya által életre hívott Polgári Demokraták kezdeményezéshez: Porga Gyula, Veszprém fideszes polgármestere nyilvánosan kiállt a mozgalom mellett. A Polgári Demokraták nevű társadalmi kezdeményezést augusztus 20-án jelentette be Navracsics Tibor volt miniszter és Ferencz Orsolya. A szervezők szerint a cél nem egy új párt létrehozása, hanem egy olyan politikai és társadalmi fórum megteremtése, amely teret ad a párbeszédnek Magyarország jövőjéről, pártállástól és világnézettől függetlenül. Mindössze két nappal a bejelentés után Porga Gyula Facebook-bejegyzésben jelezte, hogy támogatja a kezdeményezést. A veszprémi városvezető szerint a múlt tanulságait le kell vonni, de a hangsúlyt a jövőre kell helyezni. Úgy fogalmazott, Magyarországnak szüksége van egy erős, korszerű, hiteles és mások felé nyitott polgári-konzervatív oldalra. Emellett arra biztatott mindenkit, hogy legyen nyitott a másik oldal meghallgatására is. Porga Gyula támogatása azért is figyelemre méltó, mert a politikus 2010 óta vezeti Veszprémet, és a legutóbbi önkormányzati választáson is a Fidesz–KDNP jelöltjeként szerzett újabb polgármesteri mandátumot. A kezdeményezés hátterében sokan a Fidesz választási veresége utáni útkeresést látják. Politikai elemzők szerint Navracsicsék mozgalma egy olyan konzervatív, polgári irányvonalat próbál megszólítani, amely nyitottabb a párbeszédre és a társadalmi együttműködésre, ugyanakkor nem kíván azonnal párttá alakulni. Egyelőre nem ismert, hogy a Polgári Demokratákból idővel politikai szervezet vagy párt válik-e, de az első fideszes polgármester csatlakozása arra utal, hogy a kezdeményezés a kormánypárt korábbi és jelenlegi holdudvarában is érdeklődést váltott ki. Egerben is érdekes lehet, kik követik Porga példáját A veszprémi fejleménynek egri szempontból is lehet jelentősége. Eger polgármestere, Vágner Ákos szintén fideszes városvezető, aki a 2024-es önkormányzati választáson a Fidesz–KDNP jelöltjeként győzte le Mirkóczki Ádámot. Vágner és Navracsics Tibor politikai kapcsolata nem új keletű, már a 2024-es önkormányzati kampányban is találkoztak: Vágner akkor Navracsics közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel egyeztetett Eger fejlesztési lehetőségeiről, és arról beszélt, hogy a várost „sereghajtóból éllovassá” kell tenni. A kapcsolat azután is megmaradt. Navracsics 2026 januárjában Egerben jelentette be, hogy a város 220 millió forint fejlesztési forrást kap vissza az iparűzési adóhoz kapcsolódó elszámolás nyomán. A bejelentésen Vágner Ákos és Pajtók Gábor is részt vett. Kérdés, hogy Vágner Ákos miként viszonyul Navracsics Tibor új Polgári Demokraták kezdeményezéséhez. Porga Gyula személyében ugyanis már van olyan, hosszú ideje hivatalban lévő fideszes polgármester, aki nyilvánosan a mozgalom mellé állt. Éppen ezért a veszprémi csatlakozás Egerből nézve is figyelemre méltó: vajon Porga Gyula példáját más fideszes városvezetők, köztük Vágner Ákos is követik-e, vagy az egri polgármester a Fidesz jelenlegi politikai struktúráján belül marad? indexkép: Vágner Ákos facebook

  • Már év végéig elindulhatnak az első látványos vagyonvisszaszerzési ügyek

    Mintegy kétszáz emberrel állhat fel a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, amelynek vezetőiről akár már a jövő héten dönthetnek. Hantosi István szerint csalódás lenne, ha az év végéig nem indulnának meg az első látványos ügyek.A tervek szerint mintegy kétszáz munkatárssal kezdheti meg működését a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal. Az új szervezet elnökét és négy helyettesét akár már a jövő hét második felében megválaszthatják – írja a 24.hu.A hivatal az ügyészség mellett működik majd, vezetője pedig a legfőbb ügyésszel azonos szinten áll. A két szervezetnek együtt kell működnie és koordinálnia kell a munkáját, ugyanakkor a vagyonvisszaszerzési hivatal elnöke nem utasíthatja az ügyészséget. Fontos jogosítvány lehet azonban, hogy az ügyészség nem tagadhatja meg a hivatal által kért ügyek átadását.Hantosi István, az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságának tiszás elnöke szerint az ősz eleje várhatóan még az új szervezet felállításával telik majd. Úgy fogalmazott: csalódott lenne, ha 2026 végéig nem indulnának meg az első látványos ügyek.A NER nagy ügyei kerülhetnek előA vagyonvisszaszerzés és az elszámoltatás a Tisza egyik fontos választási vállalása volt, így komoly társadalmi várakozás előzi meg az új hivatal munkáját.Hantosi szerint az Országgyűlés nem ad majd konkrét prioritási listát a szervezetnek, ugyanakkor szerinte egyértelmű, hogy a NER-hez kapcsolódó jelentős visszaélések kivizsgálása a feladatok között lesz.A politikus több olyan ügykört is megnevezett, amelyek szóba kerülhetnek. Ezek között említette a Tiborcz-, a Mészáros- és a Szíjj-érdekkörhöz kapcsolódó ügyeket, valamint az MNB körüli ügyeket. Hantosi szerint azt egyelőre nem lehet tudni, melyikkel kezd majd a hivatal.A koronavírus-járvány idején beszerzett lélegeztetőgépek ügyét is olyan területként említette, amely szerinte még vizsgálható lehet.Nagy várakozás előzi meg az új hivataltAz új szervezet egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a gyakorlatban milyen hatékonysággal tudja majd feltárni a korábbi közpénzes és vagyongazdálkodási ügyeket, illetve milyen vagyonelemek kerülhetnek ténylegesen vissza az államhoz.Az első hónapok ugyanakkor várhatóan elsősorban a szervezet felépítéséről, a munkatársak kiválasztásáról és az ügyek átvételéről szólnak majd.Hantosi nyilatkozata alapján azonban az új hivatalnál nem évekkel, hanem hónapokkal számolnak: ha a tervek teljesülnek, már 2026 végéig megjelenhetnek az első nagyobb, nyilvánosság számára is látványos vagyonvisszaszerzési ügyek. indexkép: Getty Images