Súlyos működési és morális válságra, a városvezetés pénzügyi politikájára, az önkormányzati vagyon értékesítésére és a politikai együttműködés hiányára hivatkozva kezdeményezte az egri közgyűlés önfeloszlatását Huszti Péter önkormányzati képviselő. A sürgősségi előterjesztés szerint a jelenlegi városvezetés már nem képes Eger hatékony és átlátható irányítására, ezért új választásokon kellene dönteni a város jövőjéről. Az előterjesztést közvetlenül a hasonló témában előadott napirend előtti felszólalás után, az első napirendként tárgyalta meg a Közgyűlés. Huszti képviselő felvezetése után Vágner Ákos polgármester jelezte, hogy százasával szívesen meghallgatja az egrieket. Ezután komponált rendben a fideszes képviselők tettek fel kérdéseket az előterjesztő felé. A lányege ezeknek a kérdéseknek az volt, hogy ha ennyire jól fejlődik a város és ilyen eredmények vannak, akkor miért kellene távozniuk? Gál Judit megnevezett konkrétumot, hogy miért szeretne tovább dolgozni: az óvodai intézményrendszer jól működik Egerben. A legsúlyosabb felvetés szintén Gál Judit alpolgármester hozzászólása volt, amiben beépített besúgókról beszélt, akik miatt minden információ kikerül és az ellenzéket segítik. Ezután Bódis Zsolt és Domán Dániel képviselők szünetet kértek, hogy legyenek megnevetve a besúgók. Nem lett szünet. Pál György felszólalásában jelezte, hogy teljesen haszontalan a kezdeményezés, ugyanis a Fidesz-KDNP úgysem szavazza meg, mert szeretnék megtartani az állásaikat, haverokat a székekben, állásokban. Vágner Ákos jelezte, hogy ha megtörténne a feloszlatás, akkor legkésőbb február 21-én, vasárnap lehetne a szavazás, ami azt jelenti, hogy január 2-án kezdődne a kampány, így a hivatal dolgozóinak decemberben is dolgozniuk kellene. Ráadásul 60 millió forintba kerülne. Amúgy pedig szerinte a közérdekű adatok nem nyilvánosak. A vita személyeskedésbe és teljes félrebeszélésbe torkollott, majd az egyes eredményeiket sorolták fel a fideszes képviselők, alpolgármestertk. A vita végén a szavazás a következőképpen alakult: 10 nem, 4 igen, 1 tartózkodással nem oszlatta fel magát a testület. indexkép: MTI, Komka Péter

Kopott pultok, félig üres söröspoharak, elnémult zenegépek és törzsvendégek, akik még kitartanak. Heves megye kistelepüléseinek lassan eltűnő kocsmavilágát örökítette meg Sivák Zsófia, aki Hitel nincs című fotósorozatával elnyerte a 2026-os Robert Capa Magyar Fotográfiai Nagydíjat. A Heves megyében született és nevelkedett fotográfus a térség 3000 fő alatti településeinek még működő kocsmáit járta végig. Fényképein művirágokkal és karácsonyfaizzókkal díszített helyiségek, légypapírok, megkopott berendezések, mélyen kigombolt ingű vendégek és olyan arcok jelennek meg, amelyek ritkán kerülnek a művészeti világ reflektorfényébe. A Hitel nincs azonban jóval több egyszerű kocsmakatalógusnál. Sivák képein keresztül a magyar vidék társadalmi átalakulása, az elnéptelenedő falvak, az elszegényedés és a lassan felbomló helyi közösségek története is kirajzolódik. A vidéki kocsmák ugyanis sok településen nem pusztán ivóhelyek voltak, hanem a közösségi élet utolsó megmaradt színterei. Olyan helyek, ahol találkozni, beszélgetni, vitatkozni lehetett, ahol a helyiek még tudtak egymásról. Bezárásukkal ezért nemcsak egy üzlet tűnik el a faluból, hanem gyakran egy fontos találkozási pont is. A nemzetközi zsűri különösen nagyra értékelte, ahogyan a fotográfus ezt a világot bemutatja. Wiktoria Michałkiewicz zsűritag szerint Sivák munkája a gondos megfigyelést eredeti vizuális nyelvvel ötvözi, miközben humorral és érzékenységgel teszi láthatóvá a társadalom peremére szorult közösségek mindennapjait. A Heves megyei kocsmák története ráadásul nem ér véget a nagydíjjal. Sivák Zsófia a projektet országos léptékűvé szeretné bővíteni, elsősorban a hátrányos helyzetű térségekre koncentrálva. Azokat a településeket keresi majd, ahol az elvándorlás, a munkanélküliség és a közösségi kapcsolatok meggyengülése különösen erősen érzékelhető. A fotográfus célja, hogy a kocsmák belső terein és vendégein túl a környező települések életét is dokumentálja, így átfogóbb képet adjon a vidéki Magyarország társadalmi valóságáról. {source}{/source} A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ által 2014-ben alapított rangos elismeréshez 2,5 millió forintos pénzdíj, valamint a projekt nemzetközi bemutatását segítő 2000 eurós támogatás jár. A díjazott alkotásaiból 2027-ben a bécsi Krinzinger Schottenfeld Galériában rendeznek bemutatót, emellett Sivák egy hónapos bécsi művészeti rezidenciaprogramban is részt vehet. A díjról öttagú nemzetközi zsűri döntött, az elismerést Sári Zsolt kulturális államtitkár adta át. Sivák Zsófia sorozata egy olyan Heves megyét mutat meg, amelyet a turisztikai kiadványokban aligha látunk: a falusi kocsmák félhomályában élő, lassan eltűnő világot. Ahol a pult mögött még ég a villany, a törzsvendég még a megszokott helyén ül, de már egyáltalán nem biztos, hogy néhány év múlva is lesz hová betérnie.

Év végével kivezeti a kormány a közszolgálati dolgozóknak járó évi egymillió forintos otthontámogatást, miközben átszervezések kezdődnek a rendőrségnél, a büntetés-végrehajtásnál és a katasztrófavédelemnél. Pósfai Gábor belügyminiszter az RTL-nek adott interjújában a rendvédelmi dolgozók béremeléséről, a súlyos létszámhiányról és a minisztériumi átvilágítások során tett feljelentésekről is beszélt. Megszűnik 2026 végén a tavaly bevezetett, közszolgálati dolgozók számára elérhető évi egymillió forintos otthontámogatás – jelentette be Pósfai Gábor belügyminiszter az RTL-nek adott interjújában. A tárcavezető szerint a kormány úgy látja, hogy más típusú támogatási rendszerre van szükség, amely az országon belüli munkaerő-mobilitást is jobban segítheti. Az új támogatás részleteit egyelőre kidolgozzák. A belügyi dolgozók számára elérhető, havi rendszerességű lakhatási támogatást ugyanakkor kiterjesztik, így azt a jövőben már a próbaidő alatt is igénybe lehet venni. A döntés számos közszolgálati dolgozót érinthet, akik eddig lakáshitelük törlesztéséhez vagy lakhatási céljaik megvalósításához számíthattak az évi egymillió forintos hozzájárulásra. Egyelőre nem tudni, hogy az új rendszer milyen feltételekkel és mekkora összeggel pótolhatja a megszűnő támogatást. Tizenöt százalékos béremelés, kilencezer hiányzó rendőr A belügyminiszter elismerte, hogy a rendvédelmi dolgozók bérezése hosszú évek óta elmarad a szükségestől. A kormány által bejelentett 15 százalékos béremelést fontos, de csupán első lépésnek nevezte. Pósfai szerint néhány hónap alatt kellene behozni az évek során felhalmozódott lemaradást. Arról azonban nem tett konkrét ígéretet, hogy 2028-ban újabb béremelés következhet. A rendőrségnél továbbra is súlyos a létszámhiány: országosan mintegy kilencezer rendőr hiányzik, ebből kétezer Budapesten. A korábban leszerelt rendőrök visszatérésének lehetővé tétele ugyanakkor már hozott eredményeket. A miniszter szerint 1200-an jelezték visszatérési szándékukat, közülük több mint négyszázan már ismét szolgálatba álltak. Pósfai elégedett lenne, ha egy éven belül 1500–2000 fővel csökkenne a jelenlegi hiány. A miniszter arról is beszélt, hogy a rendőrség működését jelentősen átalakítanák. Csökkentenék a felesleges adminisztrációt, és egyes, közvetlen veszéllyel nem járó feladatokat a jövőben polgárőrök is elláthatnának. Ilyen lehet például a forgalomterelés vagy bizonyos csendháborítások kezelése. A bérek mellett az infrastruktúra állapota is komoly gondot jelent. A rendőrkapitányságok és parancsnokságok épületei sok helyen felújításra szorulnak, a szolgálati gépjárműpark pedig elöregedett. Januártól ismét tűzoltóságnak nevezik a katasztrófavédelmet Jelentős szervezeti átalakításokat is előkészített a Belügyminisztérium. Az új rendészeti csomag a rendőrséget, a büntetés-végrehajtást és a katasztrófavédelmet egyaránt érinti. Az egyik leglátványosabb változás, hogy 2027. január 1-jétől a katasztrófavédelmet ismét tűzoltóságnak nevezik majd. A további szerkezeti módosításokat tartalmazó törvénycsomagot a következő hetekben terjesztik az Országgyűlés elé. A Terrorelhárítási Központ (TEK) október 1-jétől már nem működik önálló szervként, hanem az Országos Rendőr-főkapitányság szervezetébe került. Pósfai szerint az átalakítás nem járt a TEK speciális képességeinek elvesztésével, és a személyvédelmi feladatokat is továbbra is ellátja. Az átszervezés több mint hatezer embert érintett, közülük mindössze tizenkilencen döntöttek a leszerelés mellett. Nyolc feljelentés a minisztériumi átvilágítások nyomán A belügyminiszter a kormányváltás után elindított átvilágításokról is beszámolt. Elmondása szerint eddig nyolc feljelentést tettek, és további ügyekben is várhatók hasonló lépések. A feljelentések többsége a Belügyminisztériumhoz került sportterülethez kapcsolódik. Vizsgálják a Pegasus kémszoftver korábbi magyarországi alkalmazását is, de Pósfai az ügy érzékenységére hivatkozva egyelőre nem közölt részleteket. Azt ígérte, hogy amint az átvilágítások lehetővé teszik, további információkat hoznak nyilvánosságra. Az önkormányzatok is nagyobb beleszólást kaphatnak A közbiztonsági problémák kezelésével kapcsolatban Pósfai három kiemelt területet nevezett meg: a palackvisszaváltási rendszer körül kialakult helyzetet, a dohányboltok környékén jelentkező problémákat és a droghasználatot. A trafikok esetében felmerült a koncessziós szabályok módosítása, amely lehetőséget adhatna az önkormányzatoknak arra, hogy korlátozzák a nyitvatartási időt vagy az alkoholárusítás időszakát. Ez a változtatás az egri önkormányzat számára is új eszközöket teremthetne a helyi közterületi problémák kezelésében, amennyiben a tervezett szabályozás megvalósul. A droghasználattal kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta, hogy önmagukban a rendőri intézkedések nem elegendők, azokhoz megfelelő szociális és egészségügyi ellátásnak is társulnia kell. indexkép: MTI, Illyés Tibor

Eger egyik legnagyobb irodalmi alakjára, Gárdonyi Gézára emlékeznek október 29-én. Az Egri csillagok szerzője életének utolsó huszonöt évét a városban töltötte, ahol megalkotta legismertebb műveit. A halálának 104. évfordulójához kapcsolódó emléknapon ...

Eger belvárosának egyik jellegzetes utcája a Zalár József utca, amely a Dobó tér környékét köti össze a Katona István térrel. Az egykori Oroszlán utca évszázadok óta fontos szerepet tölt be a város életében. Régen fogadók, kereskedők, kofák és vásárlók...

Eger fürdőkultúrája több évszázados múltra tekint vissza. A város természetes meleg vizű forrásai már a középkorban is ismertek voltak, a török hódoltság idején pedig jelentős fürdőépületek létesültek. A 20. században az egri strandfürdő folyamatos fej...