Immár öt éves hagyomány, hogy Egerben nem csak a várban ünneplik meg az 1552-es diadal napját, hanem ehhez a dátumhoz – október 18. – kötődik az Egri Bikavér Napja is. Az ünnep ma már nem csak egy nap, hanem egy rendezvénysorozat, az Egri Bikavér Ünnepi Napok, amelynek egyik fontos része a Bikavér Gála. A Gálára azok kapnak meghívást, akik sokat tettek, tesznek Magyarország egyetlen vörösbor hungarikuma, az Egri Bikavér minőségéért, ismertségéért. 2026-ban a Gálára október 20-án került sor a Szépasszonyvölgyben, az Ostoros Családi Pincészet BorZbár vendégfogadó pincéjében. A közel száz megívott vendéget Farkas László, a főszervező Egri Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke köszöntötte. Elmondta: az öt éves múlt ma már hagyománnyá nemesedett és évről-évre egyre nagyobb várakozás előzi meg, a szakma részéről éppúgy, mint a nagyközönség részéről. Azt pedig, hogy az egri borászok számára mennyire fontos lett, az jelzi legjobban, hogy a megnyitóval egybekötött Egri Bikavér Nagykóstolóra már 22 borászt közel 50 Egri Bikavért hozott és mutatott be. A fejlődés töretlen, ami nagy büszkeség, az pedig külön öröm, hogy az Egri Bikavér híre és maga a bor is egyre több helyre jut el az országban és a világban. Szoros együttműködés alakult ki a Tisza-tó régióval, az Egri várral és több távoli országba jut el az Egri Bikavér. Ebben nagy szerepe van a tavaly megválasztott Egri Bikavér nagykövetnek is, Knezsik István elkötelezett zászlóvivője lett az Egri borvidék zászlósborának. Jó úton járunk – tette hozzá Farkas László – ezen megyünk tovább. Legyen az Egri Bikavér a barátságok, az üzleti kapcsolatok segítője. Vigyük előre együtt a bikavér ügyét. Vágner Ákos Eger Megyei Jogú Város polgármestere köszöntőjében azt mondta: Múltunk, jövőnk, identitásunk Eger, és benne az Egri bikavér. Az önkormányzat megtesz mindent, hogy segítse a borászokat előre vinni a bikavér ügyét. A város cégei is emellé állnak, hiszen a cél közös. A gálán az egri Signo étterem séfjei álmodtak ötfogásos vacsorát hét olyan Egri Bikavérhez, amelyek aranyérmet nyert az Egri Borvidéki Borversenyen. Ezek a következők voltak: Juhász Testvérek Pincészet - Végtelen Egri Bikavér Grand Superior 2021, Thummerer Pincészet - Egri Bikavér Superior 2022, Tóth Ferenc Pincészete – Várvédő Egri Bikavér Grand Superior Sík-hegy dűlő 2021, KÜVÉ Borászat - Egri Bikavér Classicus 2024, Bessenyei Borház - Egri Bikavér Superior 2017, Academia Birtok – Egri Bikavér Grand Superior 2023, Villa Völgy Pincészet – Egri Bikavér Superior 2021 A vacsora közben került átadásra a már szintén hagyományos „Egri Bikavérét Díj”. Az elismerést 2026-ban Mikuska Péter Pál, az Egri Bikavér Lovagrend társelnöke, okleveles borbíráló, borszakértő, az Egri borvidék elkötelezett önkéntese vehette át, aki az Egri Bikavér Ünnepi Napok egyik főszervezője is. Ugyancsak a gálán vehette át a vándordíjat az az étterem, amely az ünnepi napok alatt zajló Ízek Viadala versenyt megnyerte. Az Ízek Viadala lényege, hogy egri és Eger környéki éttermek készítsenek egy hozzá illő ételt egy általuk választott Egri Bikavérhez. Idén már 19 étterem nevezett a versenyre 25 étellel, és a szakavatott szűri szerint soha nem látott magas színvonalú étel-bor párosításokkal. „Az Egri Bikavér Gasztronómiai Díjat” az egri Macok Bisztró nyerte, amit és Macsinka János tulajdonos vett át. Ételük: Bikavéres marhapofa burgonyahabbal, vargányagombával, érlelt sonkachipsszel. A hozzá illő bor: Várvédő Egri Bikavér Grand Superior '21-Tóth Ferenc Pincészet.

Gazdasági csalás miatt körözi a rendőrség Matolcsy Ádámot, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének fiát. Az MNB-ügyhöz kapcsolódó nyomozásban nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak két személy ellen, miközben Matolcsy György volt jegybankelnököt már őrizetbe vették, és az ügyészség indítványozta a letartóztatását. Elfogatóparancsot adtak ki Matolcsy Ádám ellen, akit gazdasági csalás miatt köröznek – derül ki a rendőrség hivatalos, police.hu oldalon közzétett körözési nyilvántartásából. A volt jegybankelnök fia az MNB-hez kapcsolódó büntetőeljárás egyik leágazásában került a hatóságok látókörébe. Az ügyészség tájékoztatása szerint az eljárásban két személy ellen nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak. A rendelkezésre álló információk alapján egyikük feltehetően Matolcsy Ádám, a másik pedig Stofa György, akinek körözése ugyancsak megjelent a rendőrség honlapján. A nemzetközi elfogatóparancsokkal érintett személyek kilétét azonban az ügyészségi közlés nem nevezte meg. Az ügyben szerdán jelentős fordulat történt: a nyomozó főügyészség elfogta és őrizetbe vette Matolcsy György korábbi jegybankelnököt, valamint a Közép-Európai III. Magántőkealap kölcsönszerződésének megkötése során eljáró képviselőjét és az érintett értékpapírügyletben közreműködő ügyvédet. Az eddig kihallgatott gyanúsítottak, köztük Matolcsy György, megtagadták a vallomástételt. Az ügyészség a volt jegybankelnök letartóztatását is indítványozta, amelyről a bíróságnak kell döntenie. A fejlemények azt jelzik, hogy az MNB-hez kapcsolódó gazdasági visszaélések miatt indult büntetőeljárás újabb szakaszába lépett. A hatóságok már nemcsak a korábbi jegybankelnökkel szemben intézkedtek, hanem a családjához és az érintett pénzügyi tranzakciókhoz köthető további szereplőket is keresnek.

Súlyos állításokat fogalmazott meg Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője a parlament végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottságának szerdai ülésén. A volt főügyész szerint politikai nyomás nehezedett a Völner–Schadl-ügy nyomozóira, és olyan utasítás is érkezett, amely az eljárás leállítását célozta. Fürcht arról is beszélt, hogy bizonyítékok megsemmisítésére szólították fel őket, de ezt megtagadták. A Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke által vezetett parlamenti vizsgálóbizottság október 21-i ülésén Fürcht Pál részletesen beszélt a Völner–Schadl-ügy nyomozásának körülményeiről. A 24.hu beszámolója szerint a korábbi főügyész olyan eseményeket idézett fel, amelyek felvetik a nyomozásba történő külső beavatkozás és az igazságszolgáltatás befolyásolásának kérdését. Fürcht elmondása szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat akkori vezetője, Tomin Szilvia tábornok személyesen kereste meg, és közölte vele, hogy felsőbb utasítást kapott: a Völner Pált érintő ügyet le kell zárni, abból nem lehet büntetőeljárás. A volt főügyész szerint azonban a nyomozásban részt vevők ezt nem voltak hajlandók végrehajtani, mert úgy ítélték meg, hogy az eljárás megszüntetésével maguk is bűnpártolást követnének el. Fürcht beszámolója alapján végül Ibolya Tibor akkori fővárosi főügyész bevonásával találtak megoldást: Végh Tamás ügyész feljelentést tett, és ezzel megindulhatott az eljárás. Fürcht azt is állította, hogy Ibolyát később egy politikus számon kérte a feljelentés miatt, a főügyész pedig azzal válaszolt, hogy nem akart bűnpártolást elkövetni. A bizonyítékok megsemmisítésére is utasítást kaptak A meghallgatás egyik legsúlyosabb állítása az ügy iratainak kezelésére vonatkozott. Fürcht szerint felettesétől szóbeli utasítást kaptak arra, hogy semmisítsék meg a nyomozati anyagokról készült hiteles másolatokat. Ezt azonban megtagadták, és az iratokat egy páncélszekrényben helyezték el. A volt főügyész tudomása szerint ezek a dokumentumok ma is megvannak. Fürcht szerint a másolatok megsemmisítése azért jelentett volna komoly veszélyt, mert így nehezebbé válhatott volna az eredeti nyomozati anyagok esetleges utólagos módosításának ellenőrzése. A bizottsági meghallgatáson elhangzott állítások különösen annak fényében figyelemre méltók, hogy Fürcht 2024 márciusában még nyilvánosan arról beszélt: az ügyészségi iratok eltüntetése vagy átírása a dokumentációs és nyilvántartási rendszer miatt gyakorlatilag lehetetlen. Varga Judit szerepéről is beszélt Fürcht a korábbi igazságügyi miniszter, Varga Judit felelősségére is kitért. Állítása szerint a nyomozás során nem találtak arra utaló bizonyítékot, hogy Varga közvetlenül részt vett volna a visszaélésekben. A volt főügyész úgy fogalmazott, hogy Varga lényegében teljesen átengedte a végrehajtási terület felügyeletét akkori helyettesének, Völner Pálnak. A Völner–Schadl-ügy 2024-ben ismét a politikai érdeklődés középpontjába került, amikor Magyar Péter nyilvánosságra hozta azt a hangfelvételt, amelyen Varga Judit arról beszélt, hogy Rogán Antalék beavatkozhattak a nyomozati iratok tartalmába. Fürcht akkor elismerte, hogy az ügyben szereplő „Tóni, Barbara és Ádám” megnevezések mögött kik állnak, ugyanakkor azt közölte, hogy velük kapcsolatban nem találtak bűncselekményre utaló bizonyítékot. A gyermekvédelmi botrányokra is kitért A volt főügyész szerint a Völner–Schadl-ügy következményeként egyes nyomozókat más területre, köztük gyermekvédelmi ügyekre csoportosítottak át. Állítása szerint ezek a szakemberek később fontos szerepet játszottak a Juhász Péter Pálhoz kapcsolódó ügy feltárásában is. Fürcht saját felelősségét sem hárította el teljesen. A bizottság előtt kijelentette, hogy erkölcsi felelősséget érez a történtek miatt, mert ha az érintett intézmények megfelelően működtek volna, nem alakulhattak volna ki ilyen ügyek. A volt főügyészt időközben felfüggesztették Fürcht Pál idén júniusban, az úgynevezett aranykonvoj-ügy következményeként távozott a Központi Nyomozó Főügyészség vezetői posztjáról. Október közepén pedig ügyészi állásából is felfüggesztették korábbi nyilvános nyilatkozatai miatt. A bizottság előtt hangsúlyozta, hogy bár a sajtónak nem nyilatkozhat, hivatalos eljárás keretében továbbra is beszámolhat a tudomására jutott eseményekről. A szerdai meghallgatás ugyanakkor több lényeges kérdést is nyitva hagyott. Egyelőre nem derült ki, hogy pontosan kitől származhatott a nyomozás leállítására vonatkozó állítólagos utasítás, és ki rendelte el a hiteles iratmásolatok megsemmisítését. indexkép: MTI

Három lovas, egy drámai küzdelem és több mint fél évszázadnyi várostörténet. Kisfaludi Strobl Zsigmond monumentális bronzalkotása Eger egyik legismertebb köztéri szobra, amely nemcsak az 1552-es várvédelem hőseire emlékeztet, hanem a város változó arcu...

Immár öt éves hagyomány, hogy Egerben nem csak a várban ünneplik meg az 1552-es diadal napját, hanem ehhez a dátumhoz – október 18. – kötődik az Egri Bikavér Napja is. Az ünnep ma már nem csak egy nap, hanem egy rendezvénysorozat, az Egri Bikavér Ünnep...

– 1956 – milyen történetet őriznek az utcák? – Neumann nyomában – Közösségi összefogással az emlékútért – Gyaloglás – a mindennapi mozgás legegyszerűbb formája